Fall Fest 2026 - 10. rész - Halloweenre hangoló olvasmányokat ajánlok

 Sziasztok! :)

   A mai Őszi Fesztivál bejegyzésemben a közelgő Halloween alkalmából ajánlok horror, pszichothriller, illetve gótikus irodalom témájú könyveket.

   Íme a lista:

1. Rachel Harrison - Démoni ​örökség

   Nagyon vártam ezt a könyvet, talán az évem eddigi legjobban várt kötete volt. Nekem már tavaly is tetszett a Fekete bárány, erről a kötetről meg csak jókat hallottam, ráadásul imádom a kísértetházas sztorikat.

   Szóval óriási elvárásokkal álltam neki és este olvastam, direkt, hogy borzongjak. Nem mertem kimenni fogat mosni és a mosdóba, ami jó jel egy horror regénynél. :D

   Viszont a vége miatt rettentő csalódott vagyok!

   SPOILER Az égvilágon semmi sem derült ki a démon eredetéről és emiatt szomorú vagyok, mert vártam a magyarázatokat. No meg a végén, látszólag eladják a házat, hogy kínlódjon más ezzel a lénnyel. Mi van? :O SPOILER VÉGE

   Ez nem tetszett, minden más viszont igen.

   Izgalmas volt, hátborzongató.

   A karaktereket sem szerettem, még a főszereplőt sem. Egyszerűen irritált. Ami egyébként nem baj, mert így volt jó ez az egész.

   Sokszor nem tudtam eldönteni, hogy vajon tényleg ilyen ijesztő dolgok történtek a házban vagy az egész csak egy kiválóan megírt metafora?

   Tetszett ez a könyv a könyvben, történet a történetben dolog is. Az ilyeneket szeretem.

   Szuper őszi, Halloweenre hangoló olvasmány volt. *_*

   A hangulata és néhány karakter egyébként sokban hasonlított A Hill-ház szelleme sorozatéra, szóval akik azt szerették, azok ennek a könyvnek is adjanak egy esélyt, vice versa.

2. S. A. Tailor - Örökölt ​bűn

   Micsoda lázálom volt ez a regény. Egy hihetetlen utazás.

   Első olvasásom a szerzőtől, de biztosan nem az utolsó, mert meseszépen fogalmaz, ráadásul a szenvedély sütött a lapokról.

   Eleinte kicsit nehézkesnek éreztem a fogalmazásmódot, néha megakadtam az olvasásban, aztán rájöttem, hogy a főszereplőnk, Anasztázia zavartsága engem is megzavart. Na, ezt jól megírtam. :D

   Nehéz volt eldönteni, hogy mi a gond Anával vagy, hogy egyáltalán van-e vele gond, de az ő mentális gyötrelmei a sajátomra emlékeztettek, és ez bizony nehezítette az élményt. Nekem legalábbis biztosan.

   A gótikus hangulatot imádtam, a régi angol kúria titkait, a bodzavirág és a levendula illatát, a megannyi baljós álmot, emléket.

   Ezek teljesen elvarázsoltak.

   Alexander és Ana között csodás volt a kémia.

   Micsoda nyers romantika és erotika. Ahhhhh.

   A végét kicsit hirtelennek éreztem, mert az igazság kiderülése után, még úgy olvastam volna.

   A borító annyira szép, akárcsak a belső illusztrációk, no meg az egyedi, passzoló könyvjelző.

   A történet és főszereplő párosunk kettőse bekúszott a bőröm alá.

3. Mallory Arnold - Hogyan ​éljünk túl egy horrortörténetet

   Óriási elvárásaim voltak ezzel a kötettel kapcsolatban és tetszett is, viszont a végével, a befejezéssel egyszerűen nem tudok kibékülni. :(

   Az biztos, hogy hozta azt, amit egy kísértetházas horrortól elvártam.

   A hangulata teljesen berántott, a szereplők is érdekesek voltak, de kicsit sem szimpatikusak. Csupa-csupa antihős, kivéve talán Buck karakterét, de azért neki is volt vaj a füle mögött.

   Szóval annyira nem tudtam sajnálni őket, drukkolni sem nagyon tudtam értük, de izgalmas volt, hátborzongató, sokszor kegyetlen is.

   A szerző írta a kötetben található interjúban, hogy a Cluedo társas adta neki az alapötletet, azt meg imádom, szóval ez is tetszett benne.

   Spoilermentesen viszont nem tudok nyilatkozni a befejezésről, szóval…

   SPOILER A vége nem tetszett, mert semmit, de tényleg semmit sem tudtunk meg a ház eredetéről, történetéről! Ezt pedig kihagyott ziccernek érzem, mert volt egy élő, lélegző, gondolkodó ház, ami embereket emészt el és nem derül ki róla semmi?! Ne már! Ez olyan gáz! Azt végig sejtettem, hogy Melanie is benne van a dolgokban és egyértelmű volt, hogy ő ölte meg Crystalt, aztán meg persze Buckot is hagyta meghalni…A végén megjelennek a többiek szellemei, kísértik egy életen át. Ez is világos és drámai, de például Giáról sem derült ki semmi. Vagy ő lett volna maga a ház, a lelke? Nem tudom. Ezek nem voltak világosak. SPOILER VÉGE

   A szerző stílusa tetszett, szívesen olvasnék még tőle bármikor, de a kivitelezéssel akadtak gondjaim.

4. Alice Feeney - A ​férjem felesége

   Hirtelen ötlettől vezérelve vettem meg a könyvesboltban, de nem bántam meg.

   Eleinte tetszett, de a végével nem vagyok azért kellően kibékülve, szóval ezért „csak" a négy csillag.

   Izgalmas volt, fordulatos, olvasmányos, viszont a végső magyarázat nekem annyira csavaros lett, hogy nem igazán tudtam elhinni. Sőt, percekig törtem a fejem, hogy most akkor hogy is van? :O

   A megbízhatatlan narrátorokkal sincs gondom, de azért bőven akadtak súlyos hazugságok, amiken azért meglepődtem.

   Mármint értem és megértem, hogy ki-mit tett és miért, de számomra ez egyszerűen túl lett bonyolítva és olvasva az értékeléseket, ezzel nem voltam egyedül.

   Igazi gothic seaside hangulata volt, ráadásul Halloween előtt, közben és rögtön utána játszódott, szóval ezért külön pont, főleg ebben az időszakban.

   Eddig két könyvet olvastam az írónőtől és vegyesek az érzéseim a munkásságával kapcsolatban, viszont tervezek még olvasni tőle, de inkább könyvtárból.

5. Roboz Gábor (szerk.) - Az ​Usher-ház vége – Filmklasszikusokat ihlető rémtörténetek

   Egy ideje már tartoztam magamnak ennek a kötetnek az elolvasásával, szóval örülök, hogy végül sort kerítettem rá.

   Imádom a klasszikus rémtörténeteket, főleg így ősszel.

   Elkapott a hangulat, igyekeztem egy nap csak egy, maximum kettő novellát elolvasni, hogy tovább tartson.

   A kedvencem, meglepő módon a sci-fi témájú Ki van odakinn? volt, ez kötött le a legjobban, pedig nem igazán szeretem ezt a műfajt.

   Az Usher-ház végétől sokkal többet vártam. Le a kalappal T. Kingfisher előtt, hogy ebből a zavaros sztoriból mit hozott ki a Holtak mozgatója kisregényben.

   A zombis történeteket sem szeretem, de a második kedvencem mégis a Herbert West, az újjáélesztő volt. Lovecraft nem igazán tud csalódást okozni. Mondjuk volt egy enyhe Frankenstein beütése, azért meg millió plusz pont.

   A Madarak még mindig jó, de azt nyáron olvastam, szóval most csak átfutottam, A légy is jó volt.

   A legkevésbé pedig az utolsó, a Párbaj tetszett. Annak igazából nem sok értelmét láttam, meg hát semmi sem derült ki belőle…szóval…

   Most meg jöhetnek majd szépen-sorban a filmek is. :)