Ha cottagecore hangulatra vágysz, akkor olvass Georgette Heyer könyveket

 Sziasztok! :)

   Eldöntöttem, hogy elolvasom a magyarul megjelent Georgette Heyer munkásságot, mert igazán megszerettem a szerző régenskori történelmi romantikusait, no meg az is erősen közrejátszott a dologban, hogy igazi tavaszi, cottagecore hangulatú könyvei vannak.

   Ne felejtsük el azt sem, hogy kedvenc youtuberem, Darling Desi is mindig jó szível ajánlja a regényeit!

   Eddig három regényét olvastam, így most ezekről hozok egy kis ajánlót.

   Íme:

1. Georgette Heyer - Különös ​özvegység

   Óriási elvárásaim voltak ezzel a kötettel kapcsolatban és szerencsére nem is kellett csalódnom. *_*

Imádtam, egyszerűen imádtam és tudtam, reméltem, hogy szeretni fogom.

   A fülszöveg valahogy erről árulkodott és valóban így is volt.

   Nagyon jókat nevettem rajta. Régen kacagtam már ekkorát és ilyen sokat egy könyvön. Végtelenül szórakoztató volt, angol humorral teli, és rengeteg iróniával.

   Annyira jó volt, amikor a karakterek elbeszéltek egymás mellett és ebből félreértések lettek. :D

   A szereplőket is nagyon megkedveltem. A három testvér, Edward, John és Nicky, annyira jól el lettek találva. Nicky volt a kedvencem. A szeleburdi fiú, aztán John, aki mindent-mindig túl komolyan vett és persze Edward, a legidősebb és egyben a legbölcsebb, no meg a legjobb.

   Elinor jól belekeveredett a kétes dolgaikba, de illett közéjük. Sokszor túldramatizálta a dolgokat, de szerintem a szerző már eleve úgy írta meg, hogy ilyen karikatúra volt a viselkedése és pontosan ezért szerettem őt, nevettem rajta, nem pedig idegesített.

   Minden szereplőt sikerült megkedvelnem, még a gonoszokat is.

   Na és persze Bouncer, a kutya! Annyira édes volt és olyan vicces dolgokba keveredett. Jaj, imádtam őt is.

   Volt benne gyilkosság, egy csipetnyi romantika, vérbeli humor, egy kis gótikus beütés. Tényleg nagyon szerettem.

   Igazi kalandos, történelmi romantikus, a régenskori angol vidéken.

   Így, két kötet után bátran ki merem jelenteni, hogy Georgette Heyer nekem is írt.

   Szeretem a stílusát, azt, amit képvisel. Számomra új, Kedvenc szerzőt avattam a személyében és annyira sajnálom, hogy a sok-sok regénye közül csak ennyi fordítottak le magyarra. :(

   Ugyanúgy jártam vele, mint Louisa May Alcottal. Megszerettem, olvasnám, de nem nagyon van mit…

2. Georgette Heyer - A ​híres Sophy

   Nagyon féltem tőle, de szerencsére nem kellett csalódnom. :)

   Biztosan fogok még majd olvasni a szerzőtől, mert tetszett a stílusa. Valóban hasonlít kicsit Jane Austen-hoz, de engem ez nem zavart, inkább örültem neki.

   Azért olvastam el, mert a kedvenc youtuberem, Darling Desi is hatalmas Heyer fan, sok videójában szokta ajánlani a könyveit.

   Egyetértek vele abban, hogy cottagecore hangulatú, ez pedig kell is most ebben az időben, ráadásul kétszer kint ülve is olvastam és abszolút hozta ezt a jellemzőt.

   Persze sokszor tömény volt, sok leírással és kevés párbeszéddel, ezért kicsit lassan haladtam vele, de sokkal jobban tetszet, minthogy ez zavart volna.

   Sophy egy belevaló főhősnő, aki vidám természetével mindenkit magába bolondít, még a mogorva és eleinte merev Charles unokatestvérét is.

   Aranyos kis történelmi romantikus volt. Megmosolyogtatott, kikapcsolt és elvarázsolt.

   Igazi tavaszi könyv.

3. Georgette Heyer - Francia ​négyes

   Ezzel most sajnos nem úgy haladtam, mint szerettem volna. :(

   Kicsit szomorú is vagyok miatta, mert a Különös özvegység után óriási elvárásaim voltak a kötettel és a szerzővel szemben.

   Sokszor vontatottnak éreztem, aztán rájöttem, hogy Georgette Heyer egy olyan szerző volt, aki úgymond sokszor a semmiről is úgy tudott írni, mintha valami lenne. :D Szóval értitek.

   A szereplők bálokra jártak és vásárolgattak, no meg elmerültek a régens kori London eseményeiben és társadalmi rétegeiben, ám a cselekmény mégsem haladt.

   Eltelt sok-sok oldal és ők mégis ugyanott tartottak.

   Az biztos, hogy nem ez lesz a kedvenc könyvem a szerzőtől és akkor még óvatosan fogalmazok.

   Kitty és Freddy esetlensége mégis megfogott, szerettem a bugyutaságukat is.

   Erős jóindulattal adok neki négy csillagot!

   A cottagecore hangulat még mindig átjött, arra mindenképpen plusz pont jár. Friss, üde, tavaszias kis sztori, de a világot egyáltalán nem váltja meg.