Ezt a három könyvet olvastam először 2026-ban

 Sziasztok! :)

   Idén eddig három könyvet olvastam, így most ezekről hozok egy kis ajánlót.

   Az egyik egy cozy fantasy, a másik egy krimi, a harmadik pedig egy történelmi fikció volt.

   Íme:

1. Sarah Beth Durst - Az ​elvarázsolt üvegház

   A 2026-os évem első olvasása és jó, hogy ezzel kezdtem az évet, mert segített kicsit lelassulni, segített egy kicsit tűnődni.

   Egy végtelenül komfortos, cozy fantasy volt ez és ugye tavaly nyáron olvastam az első részét, amit imádtam. Nekem ez a második kötet kevésbé tetszett, de még így is jól szórakoztam rajta.

   Igazi kis téli álomvilágba kalauzolt a szerző, szárnyas macskákkal, beszélő növényekkel, egy csipetnyi romantikával és persze megannyi evéssel és ivással.

   Tetszik Sarah Beth Durst világfelépítése, habár a történetben nem ezen van a hangsúly, mégis jól kidolgozta azt. A mágiarendszer érdekes, a világ szintúgy, a hangulat pedig első osztályú.

   Kedves, szívmelengető és barátságos. Megmosolyogtat és ez mindig kell, főleg ilyen hideg, téli estéken.

   Az előző kötetben már olvashattunk Caz, a póknövény teremtőjéről, ennek a regénynek pedig ő a főszereplője. A titokzatos könyvtáros lány, aki szabályt szegett.

   Itt-ott kicsit túlírtnak éreztem, sokszor nem haladtam az olvasással, ez pedig azért visszavett a lendületből. Néha már túl soknak éreztem a leírásokat és keveselltem a párbeszédeket. Ha nem haladok egy sztorival, akkor az egy idő után frusztrál, szóval ezért sem adok neki „csak" négy csillagot, mert ezt az előző résznél kevésbé éreztem.

   Igazán kíváncsi vagyok a harmadik részre, ami az itt megismert és mellékszereplőként felbukkanó Marinről fog szólni.

   Tartom magam ahhoz, hogy bármikor szívesen visszatérek még ebbe a világba. :)

   A borító megint annyira szép. Ahhhh, imádom.

   A kedvenceim a cicus és az egyik üvegházban tanyázó mini sárkányok voltak.

2. Gareth Rubin - Homokóra

   Milyen érdekes kivitelezésű könyv volt ez. Huh, nagyon tetszett. :)

   Örülök, hogy megvettem és elolvastam, mert igen kivételes, kettő az egyben sztori volt. Tulajdonképpen két könyvet olvastam, két kisregényt, amik kiválóan kiegészítették egymást. Külön-külön is érthetőek és olvashatóak voltak, de igazán együtt adtak ki egy olyan képet, amitől végül tényleg tátva maradt a szám.

   Én úgymond sorban haladtam, és a kék borítójú sztorival kezdem, ami 1883-ban játszódott, Angliában és roppant sötét titkokkal teli, kegyetlen történet volt.

   Aztán fordítottam a piros kötetre, ami meg 1939-ben játszódott, és ami teljesen felülírta azt, amit hinni és megtudni véltem az első felvonásból.

   Rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul, mindkét esetben, de ez most valamiért nem zavart. Pedig utálni szoktam az ilyen befejezetlen regényeket, de itt valamiért már-már magától értetődőnek vettem a plot hole-okat.

   A szerző rengeteg esetben ránk bízta a dolgot és hát nem vagyok tőle boldog, de ez van.

   Mindkét rész izgalmas volt és habár egy vastag kötetről beszélünk, mégis gyorsan haladtam vele, mert olvastatta magát, nagy betűkkel írták, ráadásul a szerkesztése is roppant szellős volt.

   Szívesen olvasnék még a jövőben a szerzőtől és érdekesnek találtam ezt a tête-bêche formát is.

3. Anna Mazzola - A ​titkok könyve

   Tavaly télen fedeztem fel magamnak a történelmi, illetve történelmi fikció regényeket (és ezt többször már tényleg nem írom le, mert már milliószor említettem, szóval bocsi!), no meg Anna Mazzola munkásságát.

   Érdemes rá odafigyelni, mert kiválóan ötvözi a fikciót a valaha megtörtént valósággal. Olyan dolgokról és emberekről ír, amik valóban megtörténtek és akik valóban léteztek.

   Ebben a regényében az 1659-es év Rómájába kalauzol minket, amikor a város még csak gyógyul a pestisjárványból.

   A cselekmény több szálon fut, több karakter mellől követhetjük az eseményeket.

   Férfiak sora hal meg valami titokzatos kórban és Stefano a pápa megbízásából nyomozni kezd, miközben az is hamar világossá válik, hogy a nők, akik férjeiket, fivéreiket és apjukat ölték, azért tették, mert bántalmazva voltak…

   Igazi társadalomkritika volt ez, ami még ma is bőven reflektál. Borzasztó, de reális képet mutat például arról, hogy ha a nők gazdagok voltak, akkor kivételeztek velük, gyilkosság ide vagy oda, ám a szegényeket rögtön boszorkánynak bélyegezték és börtönbe zárták, inkvizíció alá vetették.

   Stefano, a nyomozó mellett fontos szerep jut a méregkeverő hölgynek és a titkok könyvének, valamint több olyan asszonynak, akik szó szerint az életükért öltek.

   Kimondottan tetszett, habár teljesen elborzasztott.

   Az éldekor valami eszméletlen szép, meg úgy egészében véve a kinézet, a kiadás is. Imádom és még mindig muszáj hangsúlyoznom, hogy mennyire jó könyveket ad ki az I.P.C. idehaza. Egyszerűen oda kell rájuk figyelni.

   Gyorsan haladtam vele és olvastatta magát. Sokszor nem tudtam letenni, mert annyira izgalmas volt.

   Nagyon ajánlom, főleg azoknak, akik szeretik, ha egy kicsi misztikum is lappang az oldalak között.

Néha még enyhe mágikus realizmust is éreztem benne.

   Női sorsok rajongóinak szintén szuper olvasmány lehet.

   Remélem, hogy a kiadó szépen-sorban hozni fogja majd a szerzőnő minden eddig megjelent kötetét, mert én biztos, hogy vevő leszek rájuk.