Két mostanában olvasott új megjelenésű kötet, amikben sajnos csalódtam :(

 Sziasztok! :)

   Ebben a bejegyzésben Margaret Rogerson és Lynn Painter új megjelenésű köteteiről írok, amiket nagyon vártam, de amikben sajnos csalódnom kellett!

   Két dolog biztos: Az első az, hogy ez csupán az én véleményem, egy a sok közül. Hiszen tudjátok.

   A másik pedig, hogy ha még csak most ismerkednétek a szerzőkkel, akkor ne ezekkel a kötetekkel kezdjétek...

   Íme:

1. Margaret Rogerson - Vespertine - Holtak tisztítója 

   Ez most nekem sajnos csalódás volt. :(

   Pedig nagyon vártam és ígéretes volt a fülszöveg, ráadásul a világ, amit felvázolt a szerző, az nagyon tetszett. Érdekesnek találtam, jól ki volt dolgozva, de valami mégis hiányzott belőle.

   A szellemek hierarchiáját érdekesnek találtam.

   Nem tudtam megkedvelni a szereplőket, főleg a főszereplőt, Artemisiát.

   Szegény lány mintha a cselekményen kívül ragadt volna és sokszor azt sem tudta, hogy mi történik körülötte. Legalábbis én így éreztem. :(

   Az első 150 oldal még egészen elvitt magával és reménykedtem, hogy még jobban beindulnak majd a dolgok, de aztán elkezdett leülni az egész.

   Lassan haladtam vele, döcögős volt. Sokszor azon kaptam magam, hogy nincs is kedvem olvasni. Volt egy pont, ahol abba akartam hagyni.

   Végül kiolvastam, de nyögvenyelősen.

   A borító nagyon szép és alapvetően szeretem Rogerson stílusát, habár a szerelmesei között nemigen szoktam érezni a kémiát…mondjuk itt nem is erről volt szó.

   A vége tulajdonképpen befejezetett és lezárt, de azért benne van a potenciális folytatás lehetősége.

   Egyébként kicsit hasonlít az Egy sötét ablakhoz, szóval azoknak akik azt olvasták és szerették, mindenképpen a figyelmébe ajánlom.

2. Lynn Painter - Egymásnak teremtve

   Lynn Painter könyveire elvből nem adok alacsony értékelést, mert szeretem a munkásságát, de ez a könyv határozottan a gyengébbek közé tartozik. Legalábbis szerintem.

   Az alapötlet jó volt, viszont sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Az igaz, hogy leginkább a Micsoda nő! filmre hasonlított, de ennél több pozitívumot nem igazán tudok elmondani róla.

   Gyorsan lehetett vele haladni és olvastatta is magát, de én egyáltalán nem éreztem a kémiát a szereplők között és ez bántott a leginkább.

   Sokszor belelapoztam vagy halogattam az olvasását, szóval ez már eleve nem jelentett túl jót.

   A szerző már-már faék egyszerű karakterekkel operált, ráadásul izgulni sem tudtam értük.

   Jaj, és humoros sem volt. Borzasztó.

   Elvoltak külön, aztán elvoltak együtt, volt persze szex, jött a „nagy" konfliktus, majd a kibékülés és ennyi.

   Nem tudom, nem igazán tetszett. Áhhhh, csalódás volt. Igazi chick lit, az tagadhatatlan, de semmi mélység nem volt benne. Csak úgy volt és kész.

   Eredetileg négy csillagot akartam rá adni, de mire ennek az értékelésnek a végére értem, rájöttem, hogy ez most tényleg nem sokat ért… :(

   Álkapcsolat rajongóknak egyszeri, elmegy olvasmány lehet, de sokat ne várjunk tőle.