Filmajánló: Egy kutya hazatér

Sziasztok! :)

   Az idei év első moziélménye és egyben az első könyvélmény is - hiszen a mozi előtt beugrottam a könyvesboltba és megvásároltam W. Bruce Cameron regényét - az Egy kutya hazatér című alkotáshoz köthető.
   Körülöttünk szinte csak gyerekek és egy kissé fáradt szüleik üldögéltek, szóval picit kilógtunk a sorból, legalábbis így éreztem, de utána rájöttem, hogy egy ilyen fantasztikus és megható családi film egyszerűen nem köthető igazi korosztályos besoroláshoz.

   Az írótól már olvastam az Egy kutya négy életét és persze a filmváltozatot is láttam anno. Az az igazság, hogy több, eddig olvasatlan W. Bruce Cameron kötet is sorakozik a polcomon, de nem azért, mert nem tetszenek vagy ilyenek, csupán  eddig valahogy mindig más kötetet helyeztem előtérbe. :(
   A történet középpontjában egy édes kutyus, Bella áll, aki elszakad a gazdájától, majd útnak indul és addig meg sem áll, amíg újra haza nem tér.
   Közben pedig különböző kalandokba keveredik, állati barátságokat köt és persze megismeri az emberi természet megannyi oldalát. Most lehet, hogy azt gondoljátok: Na ne! Ezt a sztorit már annyiszor elmesélték...

   Az az igazság, hogy mégis különleges és egyedi, legfőképpen azért, mert az eseményeket végig Bella szemszögéből követhetjük nyomon, ő a mesélő és ez mindenképpen érdekesen hat.
   A könyvet még nem olvastam, de mint említettem, megvettem és mindenképpen szeretném sort keríteni rá, hiszen egy megható és roppant tanulságos történetről van szó.
   Természetesen sírtam a film végén, sőt, közben is többször meghatódtam, elvégre egyszerre szívmelengető és kicsit megrázó, hogy mennyire képes szeretni egy állat.
   Bella a végletekig hűséges volt, az útja során több mindenkinek megnyitotta a szívét, segített más embereken és állatokon is, mégis mindig-mindig visszavágyott Lucashoz, aki kiskorában fogadta be őt.

   Több helyen olvastam, hogy a kritikusok kicsit lehúzták a filmet a gagyi CGI miatt, de számomra egyáltalán nem volt zavaró a dolog. Az igaz, hogy látszott, amikor nem élő állatokat láthattunk a vásznon és például a jégen csúszó jelenetnél Bella kutyust is animált figurára cserélték, de akkor sem gondolom, hogy minősíthetetlen lett volna miatta a film.
   A színészekkel elégedett voltam.
   Jó volt, hogy újra láthattam Ashley Judd-ot, aki bár nem volt főszereplő, akkor is üdítően hatott a vásznon. Szerintem kiváló színésznő, akinek minden karakter jól áll.
  Nagyon örültem a Hetedik mennyország sorozatból megismert Barry Watsonnak, akit már tényleg  régen láttam a vásznon és aki még mindig jól néz ki. Bárcsak többet szerepelne más filmekben is.
   Azt tudom, hogy a Jurassic Worldből (is) ismert Bryce Dallas Howard adta Bella eredeti hangját, akire én az Alkonyatos, második Victoriaként emlékszek.

   Minden más színészt is hitelesnek találtam és persze a megnyilvánulásokat is.
   Sajnos rosszallóan hümmögtem például a puma tetemével fotózkodó vadászokon vagy azon az emberen, aki végül lemondott a kutyákról, pedig azok megmentették az életét.
   Szomorú, hogy mennyire reálisan és tipikusan ábrázolta a film az emberek hozzáállását és gondatlanságát.
   A látványvilág csodálatosan hatott, a tájak gyönyörűségesek voltak, a zenék pedig kimondottan illettek az egyes jelenetekhez.
   Nem igazán tudok kivetnivalót találni, hiszen az állatos filmek mindig is közel álltak hozzám, egyszerűen nem tudok és nem is akarok rosszat mondani róluk.

   Egy igazi szerethető, néhol vicces, de inkább megható, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szóló meséről beszélünk, ami örök érvényű igazságokat és tanulságokat tartalmaz és ami szépen bemutatott ívben hirdeti az állatok szeretetét, amit a mai világban nem lehet elégszer kihangsúlyozni!
   Bátran ajánlom kortól és nemtől függetlenül, de tényleg.
   Kutyabarátoknak és macskarajongóknak is kötelező darab és persze azoknak, akik szeretik és olvasták már az író előző könyveit.
   Évkezdésnek kitűnő, az egyszer már biztos, hiszen nem az a kérdés, hogy a kutyus hazatér-e végül, hanem az, hogy miként teszi ezt?!