Könyvkritika: W. Bruce Cameron - Egy kutya hazatér
W. Bruce
Cameron
Egy kutya
hazatér (A Dog's Way Home)
Magyar
kiadás éve: 2017, 2019
Fülszöveg:
A kirobbanóan sikeres, filmen is magával ragadó Egy kutya négy élete írójától!
Kiemelkedő történet a rendíthetetlen hűségről és a hihetetlen odaadásról.
Lucas Ray teljesen megdöbben, amikor az út túloldalán álló, elhagyatott épületből egy imádnivaló kiskutyus is előkerül, akivel azonnal egymásra találnak. Bár a házban, ahol depressziótól szenvedő, veterán édesanyjával él, tilos kutyát tartani, Lucas nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy hazavigye Bellát.
Bella megmagyarázhatatlan módon vonzódik Lucashoz, még akkor is, ha nem érti, mi szükség van bizonyos játékokra, például a Nincs Ugatásra. Mivel a kutyát egyre nehezebb rejtegetnie a szomszédok elől, Lucas a munkahelyére, a Veterán Kórházba csempészi be. Bella itt azoknak tud örömet és megnyugvást szerezni, akiknek a leginkább szükségük van rá.
Mivel Denverben tilos pitbullt tartani, az állatvédelmi felügyelet magával viszi Bellát, és Lucasnak nem marad más választása, mint hogy nevelőcsaládhoz küldje a kutyáját, amíg rá nem jön, mit tegyen. Azonban Bella, akit megvisel az elválás, nem hajlandó addig várni. Hiába áll közé és az embere közé a hatszázötven kilométernyi, veszélyes coloradói vadon, egy lehetetlennek tűnő és feledhetetlen kalandra indul hazáig.
Gyönyörűen elmesélt, elbűvölő regény a köztünk és kedvenceink közt lévő elszakíthatatlan kötelékről. A szívnek e rendkívüli és üdítő utazása a rajongásig szeretett bestseller, az Egy kutya négy élete stílusát idézi.
A filmről írt értékelésemet itt tudjátok elolvasni.
Kimondottan sajnálom, hogy majd egy hétig ültem ezen a köteten, ami természetesen egyáltalán nem a történet hibája, viszont teljes mértékben az enyém és a körülményeké, hiszen most egy kimondottan nehéz időszakon megyek keresztül, aminek többek között az lett az eredménye, hogy elkezdődött nálam egy olvasási válság.
Szóval egyáltalán nem köt most le az olvasás, amit nagyon sajnálok, hiszen az Egy kutya hazatér is ennek itta meg a levét. :(
A magyar kiadás borítója |
Ezen viszont nem csodálkozok annyira, hiszen tudomásom szerint az író maga is részt vett a forgatókönyv megírásában, bár az is igaz, hogy azért lettek eszközölve változások, főleg a könyv első fele különbözött igazán, hiszen például Olivia és Audrey karaktere egybe lett mosva a vásznon.
Azt már az Egy kutya négy élete elolvasása óta tudtam, hogy az író kitűnően ért négylábú, csaholó kedvenceink nyelvén.
Néha az volt az érzésem, hogy W. Bruce Cameron előző életében kutya lehetett, aki valamilyen különleges és egyedi okból emlékszik, hogy akkoriban mi is történt vele valójában?!
Egyszerűen kitűnő meglátásai vannak a kutyákkal, zsigeri szinten érzi és tudja, hogy mit gondolnak az állatok vagy éppen egy - egy szituációt miképpen reagálnak le.
Azért ez mindenképpen egyedi és bámulatos képesség. Ezért is olyan különlegesek az ő könyvei és biztosan ezért olyan sikeresek.
A középpontban Bella, az elárvult pitbull-keverék kutyus áll, aki egy falka hontalan cica mellett éli az életét, egészen addig, amíg rá nem talál Lucas, aki szabadidejében eteti, itatja a bajszos jószágokat és próbálja őket megvédeni egy gonosz és felelőtlen embertől.
Miután Lucas befogadja a szuka kutyust, Bella hamar megtanulja, hogy mi is valójában az igazi szeretet, barátság és hűség, miközben ő maga is sokat okul az emberektől, ráadásul, valamilyen szinten segítőkutya lesz belőle egy veteránokkal foglalkozó kórházban.
Lucas, Anyu és Bella |
A könyv második felétől pedig tanúi lehetünk a kutyus kóborlásának, néhol életveszélyes kalandjainak, ahol több ideiglenes gazdája is lesz, nem mellesleg pedig, barátságot köt egy árva pumakölyökkel.
Bella vándorlása által sokféle, különböző emberi sorsot is megismerhetünk, ami nekem kimondottan elnyerte a tetszésemet, legfőképpen azért, mert így azt is láthattuk, hogy az író, az ember szereplőkkel is legalább olyan jól bánik, mint az állatokkal.
A filmben szerettem Lucas anyukájának karakterét, de a könyvben már kevésbé volt szimpatikus.
Számomra Gavin és Taylor párosa bizonyult a legszimpatikusabbnak, a róluk szóló fejezeteket szerettem a leginkább. Ők igazi gazdáknak bizonyultak, akik tényleg szívből törődtek a kutyákkal.
Bella minden helyzetben feltalálja magát |
Természetesen imádtam a cicákat, Bellát és persze Nagy Cicát, aki igazi egyéniségnek bizonyult.
Biztos voltam benne, hogy fura lesz majd egy kutyus és egy puma barátságáról olvasni, de teljesen természetesnek hatott, mintha a valóságban is elképzelhető lenne egy ilyen nem mindennapi kapcsolat, habár az is igaz, hogy a hírekben sokszor látni ilyen rendkívüli egymásra találást.
Amúgy persze egy igazi szívmelengető, kedves kis történet, ami csak még jobban megerősít abban, hogy a kutyák a világ legjobb állatai. Rajongok persze a cicákért is, de egy kutya az feltétel nélkül szeret, hű a végsőkig, életet is menthet, méghozzá sokféle módon.
Mi emberek fele annyit sem érünk, mint a kutyák vagy éppen más kedvencek. Ezt most komolyan mondom, mert amik folyamatosan megtörténnek az állatokkal… :( Inkább nem is akarok az ilyen szörnyűségekre gondolni. :(
A filmet korosztálytól függetlenül ajánlottam, de a könyvet mindenképpen 14+ évtől olvasnám, mert azért igazán fontos társadalomkritikákat is megfogalmaz, ami nem biztos, hogy azonnal érthető és emészthető egy fiatalabb gyerkőcnek. Azért akadnak benne kicsit durvább dolgok, amik persze attól még mindenképpen reálisan hatnak. Sajnos.
Utolsó bekezdésnek pedig engedjétek meg, hogy kicsit nagyképű módon magamtól idézzek:
Kutyabarátoknak és macskarajongóknak is kötelező darab és persze azoknak, akik szeretik és olvasták már az író előző könyveit.
Évkezdésnek kitűnő, az egyszer már biztos, hiszen nem az a kérdés, hogy a kutyus hazatér-e végül, hanem az, hogy miként teszi ezt?!
Pár szó a borítóról: Nekem a filmes borítóval van meg a könyv és nagyon tetszik. Mindenképpen aranyos és megkapó borító, hiszen Bella nagy szemei beszédesek. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése