Könyvkritika: Jess Armstrong - Penryth ​Hall átka

Jess Armstrong
Penryth ​Hall átka  (The Curse of Penryth Hall)
Ruby Vaughn-rejtélyek - 1. rész
Magyar kiadás éve: 2024

Fülszöveg:
A bohém amerikai örökösnő, Ruby Vaughn az első világháború után Exeterben kezd új életet, egy könyvritkaságokkal foglalkozó antikvárius házában. Munkaadója, a csodabogár Mr. Owen Cornwallba küldi, hogy egy ritkaságokból álló könyvgyűjteményt vigyen el a különc férfinak, Ruannak, akit a helyiek Vajákosnak hívnak. Ruby vonakodik útra kelni, mely vészesen közel viszi egykori jó barátnője, Tamsyn otthonához, aki oly módon árulta el a bizalmát, amit soha nem tud megbocsátani.
Egy józanabb lélek ilyenkor csak átadja a csomagot, és a régi sebek feltépése nélkül távozik. De Rubyt még soha senki sem vádolta azzal, hogy józanul gondolkodik.
A baljós múlttal rendelkező kastély, Penryth Hall Tamsynnek és férjének, Sir Edward Chenowythnek az otthona. Ruby épphogy megérkezik, máris alig várja, hogy mihamarabb távozhasson erről a nyugtalanító helyről. Ám a terve hamar füstbe megy, amikor harminc év után először szólalnak meg Penryth harangjai: Edward a gyümölcsöskertben szörnyű halált halt, melynek következtében újra szárnyra kelnek a visszatérő átokról szóló pletykák. A helyszínen felbukkan Ruan Kivell, a Vajákos is, akiről az a hír járja, hogy képes megtörni az átkot. Ruby nem hisz az átkokban, ahogy a vajákosokban sem, de ez itt a rejtélyes Cornwall, és a falusiak számára az átok minden, csak nem hiedelem, mely már újabb áldozatára les.

   Nos, nagyon úgy tűnik, hogy új Kedvencet avattam. :)
   Igazából nem voltak nagy elvárásaim a kötet felé, egyszerűen csak simán elolvastam a fülszöveget és felkeltette az érdeklődésemet, ráadásul a borítója is nagyon megtetszett.
   Vártam azért, hogy végre olvassam, de nem igazán tudtam, hogy mire számítsak.
   Végül egy igazán izgalmas és kellőképpen borzongató, gótikus krimit kaptam, amiben roppant megfelelő módon vegyült a nyomozás izgalma, az ijesztő, természetfeletti szállal.
   Úgy gondolom, hogy ennek a könyvnek a kivételesen érdekes zsánerek ötvözése a fő erőssége, na és persze a főszereplő páros, Ruby Vaughn és Ruan Kivell kettőse.
   Ruby egy bohém, már-már nemtörődöm, amerikai örökösnő, akit a szülei Angliába küldtek miután szerelmi botrányba keveredett, aztán megjárta az I. világháború poklát, végül pedig egy visszahúzódó könyvkereskedő vette a szárnyai alá. 
   A kötet elején elküldi a lányt egy kis vidéki, cornwalli faluba, ahol meg kell keresnie a titokzatos Vajákost.
   A lány és Ruan között azonnal elkezdődik valami megmagyarázhatatlan dolog, valami olyan zsigeri vonzódás, amit egyikük sem tud mire vélni, miközben a közeli Penryth Hall kastélyában kísérti a múlt a főhősnőnket, ahol aztán egy igen durva haláleset is történik.
   A babonás falusiak az átokról kezdenek suttogni, arról, hogy újra lecsapott, miközben a földhözragadt Ruby arra kényszerül, hogy bebizonyítsa: nincs semmiféle furcsaság ebben a halálesetben, nem egy szörny vagy egy démon garázdálkodik a régi kúria falai között, hanem csupán ,,csak" egy mindenre elszánt, ádáz gyilkos.
   Ez lehetne akár egyszerű is, hiszen szépen sorjában jönnek a rejtélyek, a múlt darabkái pedig a helyükre kerülnek, de egy idő után már nagyon nehéz különbséget tenni a folklór, a babona és az átkok között, a Vajákos pedig nem segít a lánynak, ellenben mindenhol ott van, szimatol és olyan, mintha Ruby gondolataiban olvasna...
   A történet sok mellékszereplővel is operált, jó sok karaktert megismerhettünk, ami azért is tetszett, mert mostanában régen olvastam már ilyen jól kidolgozott könyvet. Mármint ezen a téren.
   Ott volt például Tamsyn, Ruby régi barátnője, akit egykoron mélyebb szálak fűztek hozzá vagy éppen a házvezetőnő, Mrs. Penrose. Mr. Owen a maga kis titkaival és persze a fekete kandúr, aki mindenhová követette Rubyt.
   Imádtam az angol életérzést, az angol falucska lakóit, azoknak titkait, valamint Edward, az áldozat árnyalt, sötét karakterét.
   Szerettem az írónő stílusát, azt, hogy rövid fejezetekkel operált és néha talán túlságosan is lassacskán adagolta a dolgokat, de a fejezetek végén mindig történt valami érdekes, ami miatt egyszerűen nem tudtam és nem is akartam letenni ezt a könyvet, közben mégsem szándékoztam a végére érni.
   A hangulata vitt magával, tökéletes késő őszi olvasmány volt, nem is gondoltam volna, hogy idén lesz még ilyen szívemnek kedves sztori ebben az időszakban.
   Csak remélni merem, hogy érkezni fog majd magyarul a folytatás vagy folytatások, mert habár a lezárást megkaptuk és ennek a rejtélynek minden kérdésére választ kaptunk, Ruby és Ruan duójával szemben megannyi új dolog merült fel...
   Nem győzöm ismételni magam, nagyon ajánlom, mert fordulatos, érdekes az atmoszférája és nehéz róla eldönteni, hogy most akkor inkább misztikus vagy realista-e?
   Még jobban bele akarom ásni magam ezeknek a szereplőknek az életébe, a kalandjaiba és a múltjába is. Erősen foglalkoztatnak és ez igazán jelent valamit, nem igaz?
   Pár szó a borítóról:  A borító kicsit hasonlít az eredeti kiadásra, a kastéllyal és az almafákkal, de mégis egyedi és a magyar kiadó munkáját dicséri.
   Az éldekor meseszép, jó ránézni, meg minden. :)

Megjegyzések