Könyvkritika: RuNyx - Gothikana

RuNyx

Gothikana   (Gothikana)

Magyar kiadás éve: 2024

Fülszöveg:

A SZERELEM MEGVADÍT, LEVESZ A LÁBADRÓL. ELVESZI AZ ESZED. ÉS HA MÁR KORÁBBAN ELVESZTETTED?

Corvina Clemm álmában sem hitte volna, hogy ösztöndíjat nyer a Verenmore-i Egyetemre, amely éppoly titokzatos, mint ő maga.

A hegy tetején álló kastély, Verenmore az árnyak, a csalások és a halál otthona: egy évszázada minden ötödik évben eltűnik ott egy diák. Corvina elhatározza, hogy a dolgok végére jár, és a nyomozása során a sorsa összefonódik az egyik rejtélyes tanárával, Vad Deverell-lel.

Vadnak is megvannak a maga titkai. Nem hagyhatja, hogy Corvina közel kerüljön hozzá, és rájöjjön, mit rejteget. Ám valahányszor a lány a közelébe kerül, teste-lelke csakis arra vágyik, hogy birtokba vegye.

Corvina és Vad világa egyre inkább összekuszálódik. Egymás iránti szenvedélyük jelentheti a kulcsot Verenmore rejtélyének megfejtéséhez, de az is lehet, hogy mindkettejüket elemészti…

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

ENGEDD, HOGY MAGÁVAL RAGADJON A VADSÁGA!

   Te jóságos Isten, ott fent a Mennyek Országában!

   Mi történt itt, kérem szépen? Nem térek magamhoz.

   Ez nekem a nagybetűs KÖNYV. Ezért olvasok már nem is tudom mióta…

   Engem ez a történet teljesen elvarázsolt, levett a lábamról és nem akartam a végére érni, közben meg csak a vége érdekelt.

   Nem tudom leírni, hogy mit érzek. Ezt halál komolyan mondom, mert ezt tényleg csak érezni lehet és nem találom a megfelelő szavakat.

   Olvasás közben, valahol a vége felé azt éreztem, hogy én ezt a könyvet már olvastam egyszer. Annyira komolyan elkapott a déja vu, hogy félni kezdtem. Megijedtem. Én ilyet még nem tapasztaltam. 

   A húsomba vágott, az elevenembe tapintott ez az egész.

   Nem tudom, hogy annak köszönhető-e, hogy erősen szó volt benne a mentális betegségekről és ez annyira jelen van az én életemben is most már vagy egyszerűen csak emberemre akadtam ebben az íróban és ebben a csodálatosan hátborzongató regényben.

   Ha egy regény lehetne a patrónusom, akkor a Gothikana lenne az én patrónusom. Micsoda mondat! :D

   Annyira elemi erejű volt Corvina és Vad kapcsolata, hogy egyszer sírtam, máskor nevettem.

   Amikor nem olvastam, akkor is ezen törtem a fejem.

   Aztán a végén elolvastam a szerző megjegyzését és még jobban meglepődtem, mert bizony nem minden kérdésre kaptunk választ, lehet, hogy véget sem ért és most akkor fogadjam el, hogy ez mégis így ért véget?

   Szerintem nem beszélek nyomon, ha értitek mire gondolok, de ezt a könyvet el kell olvasni és akkor majd megértitek, hogy miről beszélek.

   Imádom a tiltott, tanár-diák románcokat és ez pont olyan volt, amiért odáig meg vissza voltam.

   A lapokból sütött a kémia, a vágy, az erotika és a szerelem, közben pedig egy sötéten izgató gótikus mese volt, olyan körítéssel, amivel sokszor nem tudtam mit kezdeni. Halál, erőszak, gyilkosság, megtévesztés, mágia, boszorkányság, soroljam még?

   Mi volt ez? Áhhhhh.

   Nekem ez a könyv annyit, de annyit adott, hogy leírni nem tudom.

   Most itt állok kiüresedve…hát mit fogok én ezek után olvasni? Kétségbeejtő.

   Egy ilyen mély érzelmi trauma után, mi fog még lekötni? :O

   Sok könyvet olvastam már, ez tagadhatatlan, de egyik sem itta be magát ennyire a bőröm alá, férközött be a gondolataimba, az elmémbe. Hihetetlen.

   A szerző stílusa lenyűgöző, mindent is! akarok olvasni tőle és ha folytatná ezt, akkor oké, de ha nem, azt is el tudom fogadni.

   Kell hozzá egy bizonyos fajta nyitottság, mert elsöprő, elemi, nem győzöm hangsúlyozni.

   Abba is hagyom itt, mert több értelmet már nem tudok kicsikarni magamból.

   EZ VALAMI ELKÉPESZTŐ!!!

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti, külföldi kiadás magyarosított változata, rajta pedig minden fekete, sötét, komor és ijesztő, csupán csak az előtérben lévő rózsán látszik egy icike-picike arany szín.

   Ez a regény kívül és belül, egyaránt gyönyörű. *_*