Cicók :)

 Sziasztok! :)

   Idén már három cicákkal kapcsolatos könyvet, illetve mangát is olvastam, így most ezekről hozok egy kis ajánlót.

   Íme:

1. Junji Ito - Junji ​Ito Macskanaplója: Yon és Muu

   Az egyik munkatársamtól kaptam kölcsön, hogy elolvassam, mert mondtam neki, hogy imádom a cicákat és nekem is van két rosszaságom. :)
   Nem ismertem az alkotót, ő mesélt róla, főleg azt, hogy horror mangákat rajzol és ez ebben a kötetben is látszott.
   A rajzok sokszor ijesztőek és groteszkek voltak, de ez nem baj. Inkább nevettem rajtuk, olyan abszurd volt az egész.
   A történet is abszurd volt, de közben humoros. Jól ötvöződött a kettő.

   A kedvenceim: Yon halálfejes bundája és elátkozottsága, Muu alvási szokásai, valamint a láthatatlan macska az anyóséknál. :D
   Valóban ilyen kiszámíthatatlan az élet a csodásan különc cicók oldalán. A minap például az ölembe vettem Párducomat, a fekete kandúrt, ringattam, meg ölelgettem, dúdoltam neki, erre megharapta az arcomat. XD Na, most erre mit mondjak?
   Eleinte furcsa volt, hogy úgymond hátulról kellett olvasni és ugye a képeket is fordított sorrendben nézni, de aztán belejöttem abba is.
   Mindent összevetve: szórakoztató kis „olvasmány" volt, jót derültem rajta. :)

2. Homonnay Gergely - Erzsi ​bölcsességei - A boldog élet titka

   Cuki kis könyvecske, egy igazi vad cicahölgyről, Erzsiről. :)
   Olvasás közben jókat mosolyogtam rajta, annyira aranyosak és viccesek voltak az illusztrációk, no meg a ciculi bölcsességei és tanácsai.
   Megütközve láttam, hogy szegény cica már nem él, tavaly szeptemberben elpusztult. :(

   Sajnos a gazdája sem élt már, most már együtt vannak ők ketten és a tiszteletükre ajánlom ezt a hirtelen jött olvasást, ami a könyvtár berkeiben ejtett rabságba.
   Szívből ajánlom minden bajszos bundás rajongónak, mert élettel teli, pozitív, kedves és végtelenül szórakoztató.
   Nyugodjanak békében.

3. William S. Burroughs - A ​benti macska

   A szerzőtől még sosem olvastam, ez volt tőle az első könyvem, de nem titkolom, szerintem az utolsó is.
   Nem voltak felé nagy elvárásaim, azért vettem a kezembe, mert cicás könyv és mert gyorsan tudtam vele haladni.
   Az illusztrációk aranyosak, bár néhol igencsak furcsák. Már-már groteszkek.

   A könyv maga naplóbejegyzések és álmok elmeséléséből áll, néhány tapasztalatból és élményből, de ezek is olyan kis furcsák.
   Az biztos, hogy olvastatta magát és haladós volt, de talán ez az egyetlen pozitívuma.
   A cicák cukik voltak, láttam őket magam előtt, de ennyi.
   Voltak benne meglepő és kegyetlen részek is, azokat nem szerettem.
   Összességében: egyszeri olvasásnak tökéletesen megfelelt, de ennyi.