Könyvkritika: Mindy Mejia - Amit csak akarsz és Nikki St. Crowe - A Sohakirály
Sziasztok! :)
Íme:
Mindy Mejia
Amit csak akarsz (Everything You Want Me to Be)
Magyar kiadás éve: 2017
Fülszöveg:
Az érettségi előtt álló Hattie Hoffman egész életében szerepeket játszott: jó tanuló, a szülei jó kislánya és a város megbecsült lakója. Miután brutális késelés áldozata lesz a gimnáziumi színielőadás éjszakáján, tragikus halála éket ver a kisvárosi közösség életében. Del Goodman, a helyi sheriff, aki mellesleg a Hoffman család jó barátja, eltökéli magát, hogy felkutatja a gyilkost, ám a bűntény felderítése során egyre több megválaszolatlan kérdéssel szembesül. Kiderül, hogy Hattie kiváló színészi képességeit jóval a színpadon kívül is kamatoztatta. A történetet három különböző szemszögből ismerjük meg: Del, Hattie és az új irodalom tanár szemszögéből, akinek a házassága az összeomlás szélén áll. Az Amit csak akarsz egymásba fonja a három történetet Hattie utolsó évéről, amelynek eseményei végül tragikus halálába torkollnak.
Könyvefesztiválos Zsákbamacska-kötet volt, amit Gubanctól kaptam és el sem hiszem, hogy mennyire tetszett.
Újfent értetlenül állok az alacsony Molyos százalék előtt, de megint bebizonyosodott számomra, hogy ha valami alulértékelt, attól nekem még tetszet. Sőt, lehet, hogy Kedvecnek fogom jelölni, még erősen gondolkodok rajta.
Rettentően felkavart, mert azt hittem, hogy nem lesz benne semmi meglepetés, hiszen a fülszöveg roppant árulkodó.
Mégis meglepett, minden értelemben.
A gyilkos kilététől kezdve, egészen odáig, hogy nem tartottam helytelennek a tanár-diák viszonyt, megértettem Hattie és Peter szélsőséges érzéseit, együtt éltem ezekkel a csalárd, mégis végtelenül emberi karakterekkel.
Volt az a sorozat, a Döglött akták, azoknak a végén szinte mindig sírtam, amikor kiderült, hogy mi is történt valójában és most itt is ez történt.
Haladtunk az elkerülhetetlen vég felé, de én nem akartam, hogy így végződjön. Miért kellett így végződnie? :(
A végén, amikor Peter elment a busszal szinte láttam magam előtt, hogy Hattie ott ül mellette és mosolyog, hogy végre tovább mer lépni.
Del sherrifet is nagyon megkedveltem.
Régen váltott már ki belőlem egy regény ilyen kettős érzéseket.
Tabudöngető, sokkoló, megosztó és mégis annyira szívfacsaró volt ez az egész.
Nagyon örülök, hogy elolvastam. Örökre velem marad és azt hiszem ez tényleg jelent valamit.
Jó, közben Kedvencnek is jelöltem…
Pár szó a borítóról: A borító az egyik külföldi kiadás magyarosított változata, rajta Hattie és az ő szürkés, zavaros tükörképe.
Nikki St. Crowe
A Sohakirály (The Never King)
Elveszett gonosz fiúk - 1. rész
Magyar kiadás éve: 2024
Fülszöveg:
Tévedtek a történetben: soha nem Hook volt a cselszövő.
Két évszázadon át a Darling lányok mind eltűnnek a tizennyolcadik születésnapjukon. Néha csak egy napra, máskor egy hétre vagy egy hónapra. De mindig megtörten térnek vissza.
Most, a tizennyolcadik születésnapom délutánján az anyám körbe rohangál a házunkban, és megbizonyosodik, hogy minden ablakot elreteszeltünk és minden ajtót bezártunk.
Mindhiába.
Mert amikor leszáll az éj, ő eljön értem. És ezúttal a Sohakirály és az Elveszett Fiúk nem hajlandóak elengedni.
Megjegyzés: A Sohakirály Peter és Wendy újraképzelt változata. A szereplők felnőttek ehhez a sötétebb, keményebb változathoz. Ha szereted az enemies-to-lovers, szexi, könyörtelen, erkölcsileg alkonyzónás vonzalmakat, akkor imádni fogod a The Never Kinget és az Elveszett Fiúkat.
Te jó ég! Ez a könyv…hihetetlen.
Nem voltak vele szemben semmilyen elvárásaim, főleg, hogy Rainy days kiadvány, de hát régen olvastam már ekkora tömény pornót. :D
Egyébként az alapötlet maga nagyon tetszik, csak hát a kivitelezés, az valami felháborítóan borzalmas. A fordítás szintén, a sok hiba, elírás és helyesírási hiba szintén.
Az az igazság, hogy utálom a Pán Péter mesét, szerintem nem gyerekeknek való és tényleg rejtőzik benne valami megmagyarázhatatlan sötétség, az íróról is rosszakat olvastam, szóval egyáltalán nem vagyok jó véleménnyel az eredetiről és itt a szerző mégis egészen jól összehozta, ez még tetszett is, de hát annyira összecsapott, annyira kidolgozatlan, hogy az már fáj.
Sokat szexelnek benne, állandóan, mindenféle felállásban és ennyiben ki is merül „szegény, szerencsétlen" elrabolt Winnie, Peter és az Elveszett Fiúk kalandja.
Mindenki szexéhes, a férfiak jól néznek ki, természetesen, állandóan kanosak, a csaj meg folyton nedves valamitől…Báhhh.
Azért az erősen kiverte nálam a biztosítékot, amikor Peter féltékenységében kitépte az egyik Elveszett Fiú szívét, majd vértől csatakosan szexeltek Winnie-vel, a többiek meg nézték, majd szintén becsatlakoztak.
Nagyon jó kérdés, hogy fogom-e folytatni, mert a mazochista énem valahol még érdeklődik is.
Mindegy, gyorsan haladtam vele, egynek elment, de hát kikérem magamnak, na!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése