Ez (nem) boszorkányság!

 Sziasztok! :)

   A mai bejegyzésemben olyan könyveket ajánlok, amiket mostanában olvastam és amik boszorkányokkal, illetve boszorkányüldözésekkel kapcsolatos történelmi regények, illetve történelmi fikciók.

   Íme:

1. Stacey Thomas - Ármány

   Az Ármány egy olyan történelmi fantasy, ami egyben Medieval Mystery-Thriller, tehát egy középkori környezetben játszódó rejtély, telis-tele gyilkossággal, cselszövéssel és árulással.
   Egy igen érzékeny témát dolgoz fel, a boszorkányüldözéseket, amik ugyebár rengeteg ártatlan emberi életet követeltek, megannyi értelmetlen és tragikus halált.
   Egyszerre lírai és modern mű, a stílusa régies, a mondanivalója viszont még ma is aktuális, sőt. Sajnos mostanában mi is tanúi lehetünk megannyi boszorkányüldözésnek, szóval mindenképpen tanulságos ez a sztori.
   Van benne mágikus realizmus, egy kis történelmi fikció, egy csipet szerelem, gyász, de fontos szerep jut a barátságnak és önmagunk elfogadásának is.

   Főszereplőnk, Nicholas, fivére halála után arra kényszerül, hogy alávesse magát édesapja akaratának, így hamarosan egy Will Percival nevű egykori boszorkányvadász, „ma" már csak simán az országot járó bíró tanonca lesz.
   Ezzel talán nem is lenne akkora probléma, csakhogy Nicholas maga is boszorkány, hiszen különleges adottsága van: hallja a holtak énekét. 

   Stacey Thomas nem kertelt, minden szörnyűséget leírt nekünk, részletesen, szóval voltak benne bőven undorító dolgok is. Mindkét értelemben.
   Erős társadalomkritika ez a mű, mely a régi időkről regél, mégis a mai korról is szól.
   Elsősorban Stacey Halls és Bridget Collins rajongóinak ajánlom a figyelmébe, mert akik szerették a két írónő műveit, azoknak ez a regény sem fog csalódást okozni. 

2. Stacey Halls - Familiárisok - A pendle-dombi boszorkányok

   A Familiárisok leginkább a Stacey Thomas féle Ármányra emlékeztetett, amit pár hete olvastam és ami rögtön Kedvencem lett.
   Itt is a boszorkányság, a boszorkányüldözések és a látszólag hiábavaló harc, küzdelem került a középpontba, valamint az erős női sorsok.
   Rögtön megkedveltem Fleetwood karakterét, jó volt látni, hogy mennyit fejlődött és végül milyen bátor lett. Szerettem Alice-t is, akiről nem túl sok mindent tudtunk meg, de ettől lett igazán misztikus és egyedi az ő karaktere.

   Rossz volt olvasni, hogy a férfiak miket műveltek, mit meg nem engedtek maguknak, ráadásul semmiféle következménye nem volt a zűrös, felháborító dolgaiknak. Nem semmi…
   Igazán jól lett ötvözve a fantasy és a történelmi romantika. Mindegyikből megfelelő mennyiségben kaptunk, a szerző pedig remekül fogalmaz.
   Olvasmányosan ír, sodró lendületű cselekménnyel és persze megannyi igaz, valós, megtörtént eseménnyel és valódi, valaha valóban élt szereplővel operált.
   A fikció és a realitás ismét összecsaptak egymással ebben a műben is, akárcsak az Ármányban.

3. Laurie Lico Albanese - Skarlátszín ​öltések

   Isobel története elbűvölt, egyszerűen berántott és a hatása alá kerültem. Csodálatos karakter, erős, bátor, karakán és független nő. Igazi példakép.
   Nat megosztó szereplő lett, nem sikerült igazán megkedvelnem, de gondolom ez is volt a cél.
   Érdekesen szőtte össze a valóságot a fikcióval, Salem boszorkánypereit és A skarlát betű ihletését.
   Alapos kutatást végzett a múlttal, de közben hagyta szárnyalni a képzeletét.
   Aki szerette Hawthorne eredetijét, az azért olvassa el ezt a regényt és aki utálta, mint én, az pedig

azért, hogy adjon még egy esélyt ennek a sztorinak, mert higgyétek el, megéri!   

   Anyukám kis koromban rengeteget hímzett. Párnákat díszített, meg zsebkendőket és terítőket és ezek mind a mai napig megvannak neki és azoknak, akiknek ajándékba adta.
   Emlékszem amikor hétvégenként együtt töltöttük az időnket. Ő hímzett valamit, én olvastam vagy éppen tanultam. Életem egyik legszebb időszaka volt. Ez a könyv azokra a pillanatokra emlékeztetett. (L)
   Boszorkányosan kreatív, ahol nem lett minden kimondva, de sejthettük, hogy mi volt a valódi igazság. 

4. Margaret Meyer - Boszorkányok ​éve 

   Mostanában nagyon rákattantam ezekre a boszorkányos, igaz történeteken alapuló, boszorkányüldözéses történelmi regényekre, illetve történelmi fikciókra.
   Erre a kötetre véletlenül bukkantam rá, ahogy böngésztem itt Molyon és rögtön megrendeltem, mert felkeltette az érdeklődésemet.
   Igazán megrázó élmény volt, de roppant tanulságos.
   Nem mondanám horrornak, folk horrornak inkább, de igazából az volt benne a leginkább horrorisztikus, hogy ez tényleg megtörtént, az, hogy igazságon alapszik. :(
   Borzasztó volt olvasni a Kelet-Angliát bekebelező tébolyról. Legalább olyan ijesztő, mint ami Salemben is történt.
   Mennyi elvesztegetett élet, mennyi rágalom és szenvedés, mindhiába.

   Nem mindig tudtam követni az eseményeket, mert a fogalmazásmód nekem sokszor olyan idegenül hatott.
   Kicsit furcsa volt, így sokszor visszalapoztam és/vagy újraolvastam egy-egy részt. Ezért a kelleténél lassabban haladtam vele, pedig nem egy hosszú regény.
   Martha és az őt körülvevő nők szenvedései a lelkemig hatoltak.
   A vége keserédes, bőven hagy maga után nyitott kérdéseket, főleg azt, hogy igazából akkor ki volt boszorkány, ki nem és mit is tett valójában a baba?
   Kétségeim maradtak, de jó volt elolvasni és elmerülni ebben az egészben.

   Kimondottan nehéz olvasmány volt, felkavaró és itt-ott rendkívül dagályos, de azért kicsit sem bántam meg, hogy kézbe vettem.