Könyvkritika: Jason Rekulak - Vagy hallgasson örökre
Jason Rekulak
Vagy hallgasson örökre (The Last One at the Wedding)
Magyar kiadás éve: 2025
Fülszöveg:
Amikor Frank Szatowski telefonja egy nap megcsörren, az ötvenes éveiben járó csomagszállító döbbenten látja, hogy lánya az, akivel három éve nem beszélt. Maggie férjhez menni készül egy milliárdos techmogul fiához, Aiden Gardnerhez, és ő is szívesen látott vendég az esküvőn.A várva várt esemény előtt pár nappal Frank különös, feladó nélküli küldeményt kap: egy ismeretlen lány fényképét. Kiderül, hogy leendő veje volt barátnője az, aki rejtélyes módon eltűnt. Bár Maggie azt állítja, hogy Aidennek semmi köze sem lehetett a bűntényhez, az apát szokatlan aggodalom fogja el.
Rossz érzései a helyszínre érkezve sem szűnnek meg: a fényűző magánbirtokon számos furcsaság, például egyedi időzóna és különféle aláírandó nyilatkozatok fogadják a vendégeket. Frank sehogy sem találja a helyét ebben a közegben, nyugtalanítja, hogy a vőlegény nyilvánvalóan titkol valamit, ráadásul a környéken is ellentmondásos hírek terjengenek a Gardnerékről. Az örömapa súlyos titkokat sejt a háttérben, és kutakodni kezd a család múltjában, miközben tudja: ha túl mélyre ás, talán örökre elveszíti Maggie-t.
A Vagy hallgasson örökre pszichológiailag aprólékosan kidolgozott thriller egy kétségbeesett férfiról, aki mindent kockára tesz, hogy rendbe hozza kapcsolatát a lányával.
A szerző előző regényéről írt értékelésemet az alábbi linken tudjátok elolvasni: Könyvkritika: Jason Rekulak - Baljós rajzok.
Vannak olyan írók, akiknek egy kötet után előre bizalmat szavazok és Jason Rekulak pontosan ilyen.
A Baljós rajzok anno a 2023-as évem egyik nagy meglepetése volt, mert benne új Kedvenc könyvet és új Kedvenc szerzőt avattam.
Így természetesen nem is volt kérdés a számomra, amikor megláttam a kiadó oldalán az előrendelhetővé vált Vagy hallgasson örökre című regényt, hogy el fogom olvasni.
Ez Rekulak második thriller-horror témájú írása, ami nagyjából le is fedi a valóságot, habár azért a horror címkét kicsit erősnek érzem. A Baljós rajzoknál még azt mondtam rá, hogy oké, elfogadom, de ennél a sztorinál inkább helyettesíteném azt a pszichothriller műfajjal.
Az alaptörténet egyébként kicsit hasonlít T. M. Logan: A gyanújára, mert adott egy apa, aki három éve elhidegült a lányától és nem is beszélt vele, amikor hirtelen kap egy telefonhívást.
Maggie esküvőre készül és minden múltbéli vita, illetve veszekedés ellenére őt is szívesen látják a vendégek között.
Főhősünk, Frank, nagyon boldog, hogy kap egy új esélyt, egy utolsó esélyt!, hogy rendbe hozza a kapcsolatát a gyerekével, így hát eleinte igyekszik sodródni az árral, de egyre rejtélyesebb dolgokat tapasztal a vőlegény és annak családja körül.
Figyelmeztetések garmadája vár rá és amikor értesül egy eltűnt nőről, valahogy úgy érzi, hogy muszáj saját szakállára nyomoznia, mert Maggie nagyon nagy veszélyben lehet...
Olvasmányos, izgalmas és felkavaró thriller volt ez. Nem tetszett annyira, mint a Baljós rajzok, de újabb szuper élmény volt.
A kötet egyébként meglepően óriási, elég vastag is, szóval eleinte kicsit elrettentő lehet, de ezzel nem volt gondom, mert rövid, tömör és velős fejezeteket tartalmaz, amikkel jó ütemben lehet haladni.
Mindig történik valami sokkoló felfedezés, szóval olvastatja magát.
Frankkel együtt mi is érezzük, hogy valami kimondottan nem stimmel ezzel a túlságosan is tökéletesnek tűnő családdal.
Sokáig mi sem tudjuk, hogy kinek is higgyünk. Az eltűnt lány anyjának vagy Gardneréknek? Bízzunk Maggie megérzéseiben a vőlegényével kapcsolatban vagy inkább nézzünk szembe a tényekkel, főleg amikor újabb hulla kerül elő...
A végső csavar meglepett, de azért egy bizonyos rész után már gyanakodni kezdtem, hogy talán mégsem mindenki annyira fekete és fehér. Nos, igazam lett.
Ennek örültem, mert hiába olvastam már sok krimit és thrillert, általában nem szoktam kitalálni a tettes/tettesek valódi kilétét vagy éppen a motivációkat, de itt azért nagyjából sikerült.
Ez nem vont le az olvasás értékéből. Jól szórakoztam, kellemesen borzongtam és nyomoztam.
A könyvet most nem ijesztő rajzok, hanem egy, a helyszínről készült térkép, illetve a különböző részek előtt lévő véres virágcsokrok teszik teljessé.
Jason Rekulak neve nálam már garancia egy igényes, szépen kidolgozott, leginkább karakterközpontú, drámai cselekményű thrillerre.
Pár szó a borítóról: A borító most is a magyar kiadás sajátja és igazán jól passzol a sztorihoz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése