Dolgok amikben egy kiadó - szerintem - nagyot hibázhat
Sziasztok! :)
A minap eszembe jutott, hogy összeszedek pár olyan dolgot, ami nekem kimondottan szúrja a szemem, főleg a hazai könyvkiadás terén.
Ezzel persze nem az a célom, hogy bármelyik kiadót is megbántsam vagy kritizáljam, csupán csak bátorkodom elmondani a véleményemet.
Szeretném viszont az is megjegyezni, hogy tisztában vagyok vele: kis költségvetés esetén, a kiadónak egyszerűen muszáj változtatásokat eszközölnie, hogy ők is jól kijöjjenek a dologból.
Íme:
1.
...amikor lecserélik az eredeti borítót
Tulajdonképpen nem is értem, hogy miért kell lecserélni egy már meglévő, jól működő dolgot.
Amikor egy kötet megjelenik külföldön akkor van egy borítója és jó lenne ha valaki kötelezővé tenné, hogy idehaza is ezzel a borítóval jelenjen meg.
Persze tudom, hogy ha kevesebb a pénz, akkor a kiadónak már-már kötelező új, olcsóbb borítót kitalálnia, készítenie, csak ez néha a végeredmény rovására mehet.
Jó példa erre a Julie Cross féle Förgeteg, aminek az eredeti borítója egyszerűen lenyűgöző és nagyon illik a sztorihoz.
A magyar kiadás borítója viszont botrányosan rossz lett és ezt sokan szóvá is tették anno...
Viszont ennek is van pozitív ellenpéldája.
A papírmágus trilógia magyar borítói például fényévekkel jobbak lettek, mint a külföldi kiadásoké, pedig nekem azok is tetszenek.
2.
... amikor ugyanaz vagy hasonló a borító
Gondoljunk csak bele.
Van egy ismert könyv és sokan a borítója alapján azonosítják be azt, ám hirtelen megjelenik egy teljesen más sztori, de valamiért éppen olyan a borítója, mint annak a másik kötetnek...
Számomra ez egy kicsit kínos, mert nem hiszem el, hogy a kiadóban dolgozó munkatársak ennyire nem voltak képben azzal, hogy ezt a borítót valaki már használta egyszer. Pont, hogy ilyenkor kellene új borítót tervezni, nem igaz?
Számos hazai példát tudnék erre írni, sőt, ilyen figyelmetlenségek külföldön is akadnak szép számban...
Ide most mégis a Függőség és az Első alkalom köteteit hozom példának.
A hasonló témájú borítóra pedig jó példa a Luxen könyvek és a Hogyan tegyük tönkre trilógia könyvei, amiknek a borítóin Pepe Toth és Sztella Tziotziosz párosa látható.
Számomra ezek is zavaróak, főleg, hogy mindkét sorozat ugyanannál a kiadónál jelenik meg.
3.
...amikor ugyanaz a cím, mint egy másik könyvnél
Elég kellemetlen tud lenni, főleg ha valaki csak címből ismeri az adott kötetet, mert mondjuk egy ismerőse mesélt neki róla.
Az illető aztán megveszi/megszerzi a könyvet, majd pár fejezet után szembesül vele, hogy biztosan nem ugyanarról a kötetről van szó.
Pedig sokszor csak a fordításra kellett volna nagyobb hangsúlyt fektetni.
Kitűnő példa erre a Neil Gaiman féle Csillagpor, valamint Priscille Sibley könyve, aminek eredetileg a The Promise of Stardust a címe, magyarul mégis csak a Csillagpor nevet kapta...
4.
...amikor nem folytatják
Gondolom, hogy ezt senkinek sem kell bemutatnom.
Van egy sorozat, jó sok résszel.
Te megveszed drága pénzért mondjuk az első három kötetet, aztán a kiadó közli, hogy ne is várd a folytatást, mert nem fog megjelenni magyarul a többi rész, esetleg nem fejezik be a trilógiát, sorozatot...stb...stb...
Kínzóan bosszantó és elszomorító, főleg ha szeretted azokat a könyveket és nagyon érdekelne a folytatás.
Ilyenkor sokszor azt mondják, hogy olvassunk angolul vagy egy másik idegen nyelven, de az mégsem ugyanolyan, plusz ha valaki nem tud angolul annak problémás lehet a folytatás...
Mostanában sajnos egyre több és több az elkaszált sorozat. :(
Persze tudom, hogy ha valami nem nyereséges a kiadónak, akkor nehéz döntést kell hozniuk, viszont jó ellenpélda erre az Athenaeum kiadó 2015-ös közvélemény-kutatása, amikor is a a Harmadik sírhant című könyv, annyi példányban jelent meg, ahányan előrendelték.
Megjegyzem ezt más könyvükkel is megcsinálhatnák vagy éppen másik kiadó is példát vehetne róluk!
A minap eszembe jutott, hogy összeszedek pár olyan dolgot, ami nekem kimondottan szúrja a szemem, főleg a hazai könyvkiadás terén.
Ezzel persze nem az a célom, hogy bármelyik kiadót is megbántsam vagy kritizáljam, csupán csak bátorkodom elmondani a véleményemet.
Szeretném viszont az is megjegyezni, hogy tisztában vagyok vele: kis költségvetés esetén, a kiadónak egyszerűen muszáj változtatásokat eszközölnie, hogy ők is jól kijöjjenek a dologból.
Íme:
1.
...amikor lecserélik az eredeti borítót
Tulajdonképpen nem is értem, hogy miért kell lecserélni egy már meglévő, jól működő dolgot.
Amikor egy kötet megjelenik külföldön akkor van egy borítója és jó lenne ha valaki kötelezővé tenné, hogy idehaza is ezzel a borítóval jelenjen meg.
Persze tudom, hogy ha kevesebb a pénz, akkor a kiadónak már-már kötelező új, olcsóbb borítót kitalálnia, készítenie, csak ez néha a végeredmény rovására mehet.
Jó példa erre a Julie Cross féle Förgeteg, aminek az eredeti borítója egyszerűen lenyűgöző és nagyon illik a sztorihoz.
A magyar kiadás borítója viszont botrányosan rossz lett és ezt sokan szóvá is tették anno...
 |
| Az eredeti borító |
 |
| A magyar kiadás borítója |
Viszont ennek is van pozitív ellenpéldája.
A papírmágus trilógia magyar borítói például fényévekkel jobbak lettek, mint a külföldi kiadásoké, pedig nekem azok is tetszenek.
2.
... amikor ugyanaz vagy hasonló a borító
Gondoljunk csak bele.
Van egy ismert könyv és sokan a borítója alapján azonosítják be azt, ám hirtelen megjelenik egy teljesen más sztori, de valamiért éppen olyan a borítója, mint annak a másik kötetnek...
Számomra ez egy kicsit kínos, mert nem hiszem el, hogy a kiadóban dolgozó munkatársak ennyire nem voltak képben azzal, hogy ezt a borítót valaki már használta egyszer. Pont, hogy ilyenkor kellene új borítót tervezni, nem igaz?
Számos hazai példát tudnék erre írni, sőt, ilyen figyelmetlenségek külföldön is akadnak szép számban...
Ide most mégis a Függőség és az Első alkalom köteteit hozom példának.
 |
| A Függőség borítója |
 |
| Az Első alkalom borítója |
A hasonló témájú borítóra pedig jó példa a Luxen könyvek és a Hogyan tegyük tönkre trilógia könyvei, amiknek a borítóin Pepe Toth és Sztella Tziotziosz párosa látható.
Számomra ezek is zavaróak, főleg, hogy mindkét sorozat ugyanannál a kiadónál jelenik meg.
 |
| a Luxen könyvek |
 |
| a Hogyan tegyük tönkre trilógia |
3.
...amikor ugyanaz a cím, mint egy másik könyvnél
Elég kellemetlen tud lenni, főleg ha valaki csak címből ismeri az adott kötetet, mert mondjuk egy ismerőse mesélt neki róla.
Az illető aztán megveszi/megszerzi a könyvet, majd pár fejezet után szembesül vele, hogy biztosan nem ugyanarról a kötetről van szó.
Pedig sokszor csak a fordításra kellett volna nagyobb hangsúlyt fektetni.
Kitűnő példa erre a Neil Gaiman féle Csillagpor, valamint Priscille Sibley könyve, aminek eredetileg a The Promise of Stardust a címe, magyarul mégis csak a Csillagpor nevet kapta...
 |
| Stardust - Csillagpor (a két cím teljesen ugyanaz!) |
 |
| The Promise of Stardust - Csillagpor (a két cím nem ugyanaz!) |
4.
...amikor nem folytatják
Gondolom, hogy ezt senkinek sem kell bemutatnom.
Van egy sorozat, jó sok résszel.
Te megveszed drága pénzért mondjuk az első három kötetet, aztán a kiadó közli, hogy ne is várd a folytatást, mert nem fog megjelenni magyarul a többi rész, esetleg nem fejezik be a trilógiát, sorozatot...stb...stb...
Kínzóan bosszantó és elszomorító, főleg ha szeretted azokat a könyveket és nagyon érdekelne a folytatás.
Ilyenkor sokszor azt mondják, hogy olvassunk angolul vagy egy másik idegen nyelven, de az mégsem ugyanolyan, plusz ha valaki nem tud angolul annak problémás lehet a folytatás...
Mostanában sajnos egyre több és több az elkaszált sorozat. :(
Persze tudom, hogy ha valami nem nyereséges a kiadónak, akkor nehéz döntést kell hozniuk, viszont jó ellenpélda erre az Athenaeum kiadó 2015-ös közvélemény-kutatása, amikor is a a Harmadik sírhant című könyv, annyi példányban jelent meg, ahányan előrendelték.
Megjegyzem ezt más könyvükkel is megcsinálhatnák vagy éppen másik kiadó is példát vehetne róluk!
 |
| Több mint 500 ember előrendelte, ezért végül mégis megjelent |
Ettől függetlenül ez a sorozat is leállt magyarul! :(
VálaszTörlésSzia! :)
TörlésIgen, tudom, de legalább próbálkozott a kiadó... :(