Könyvkritika: L. J. Shen - Lázadás és Janice Hallett - A ​Twyford-kód

  Sziasztok! :) 

 

   Két, mostanában olvasott kötet rövid, ám annál lényegre törőbb értékelésével jövök.

   Ezek: L. J. Shen - Lázadás és Janice Hallett - A ​Twyford-kód.

L. J. Shen

Lázadás (Defy)

Sinners of Saint sorozat - 0.5 rész

Magyar kiadás éve: 2024

Fülszöveg:

Melody Greene vagyok, és az életem fenekestül felfordult.

Kirúgtak a tanári állásomból, megvolt a Cersei Lannister-féle szégyenmenetem az igazgató irodájából percekkel azután, hogy az igazgatónő megfenyegetett, rám hívja a rendőröket… Most mi legyen?

Jaime Followhill vagyok, egy szerelmes, 18 éves fiú.

Amikor megláttam őt, minden elveszett. Nem számított más, csak ő. Bármit megtettem volna, hogy megszerezzem, és az enyém legyen. Pedig tudtam, ha lépek, azzal tönkretehetem az életét… Mi lesz velem, ha elveszítem?

Hagyd, hogy magával sodorjon!

   Aki előítéletes az simán azt gondolhatná, hogy ez a kisregény egy 26 éves szexéhes nőről és egy 18 éves naiv fiúról szól, akik kezdetben tanár-diák viszonyban állnak egymással, majd titkos, szexre épülő viszonyt kezdenek.

   Tabu? Igen. Amit fent leírtam, az igaz? Egyáltalán nem. :)

   Mert ez a picike könyv telis- tele van élettel, érzelmekkel és igen, persze, rengeteg vad szexxel. Olyan jelenetek voltak benne, hogy rendesen tátva maradt a szám és belepirultam, de hát L. J. Shen már csak ilyen. Tudja, hogy mi kell a népnek. :D

   Melodyt anno utáltam a Vakmerő című kötetben, mert nem tartottam jó anyának, de itt megszerettem és kicsit jobban megértettem, hogy ott miért olyan, amilyen.

   Jaime egy percre sem árul zsábkamcskát. Kemény (khm), férfias, ellenállhatatlan és persze igazi rosszfiú. Közben mégis van benne valami, ami más, mint például Viciousben. Kicsit szelídebb, érzelmesebb srác.

   Apropó Vicious. Sokat szerepel ő és Millie is, szóval akik szerették a történetüket, mint például én is, azok apró csemegéket találhatnak róluk ebben a kötetben is.

   Féktelen, pikáns, sodró lendületű írás, ami rövidsége ellenére tartalmas és roppant szórakoztató.

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti kiadás magyarosított változata, rajta az amerikai focis ruhába bújt Jaime, a hátoldalán meg egy pár balett tánccipős Melody látható, szóval illik a két főszereplőhöz.

Janice Hallett 

A ​Twyford-kód   (The Twyford Code)

Magyar kiadás éve: 2024

Fülszöveg:

Oldjuk ​meg az évszázad gyilkosságát!

Steven Smith negyven éve megtalált egy ismert gyerekkönyvet, aminek a margóján furcsa jelölések és bejegyzések voltak. A szerző a hírhedt Edith Twyford.

Kíváncsi lett, és elvitte a könyvet az irodalomtanárnőjéhez, Miss Lickethez – ezzel tudtán kívül beindítva egy eseménysort. A tanárnőnek meggyőződése szerint a könyv egy rejtély kulcsa, és ez a titkos kód Twyford összes alkotásán végigvonul. Miss Licketnek utána az osztálykirándulás során nyoma veszett, Stevennek fogalma sincs, mi történt vele ezt követően.

Sokáig börtönben ült, most szabadlábon van, és szeretné megfejteni a rejtélyt, ami évtizedeken keresztül nem hagyta nyugodni. Vajon Miss Licketet meggyilkolták? Vagy téveszmék rabja volt? Igaza lehetett-e a kóddal kapcsolatban? Ha igen, vajon ma is használatban van-e még a kód?

Feltett szándéka, hogy visszaidézi az emlékeit, és kideríti, mi történt Miss Lickettel, ezért meglátogatja gyerekkori ismerőseit és a régi helyszíneket. Hamarosan kiderül, hogy Edith Twyford egyáltalán nem csak egy jóformán elfeledett gyerekíró volt. A Twyford-kód mögött nagy erők rejlenek, és nem Steven az egyetlen, aki próbálja megoldani a rejtélyt.

   Janice Hallett nagyon ért a különleges köntösbe bújtatott sztorik megírásához. Ezt már A színjáték óta tudom, de csak most vált valódi igazsággá, a Twyford-kód elolvasása után.

   Előre leszögezem, hogy nem ez lesz a kedvenc Hallett regényem, de négy csillagnál akkor sem tudok és akarok kevesebbet adni rá, mert annyira csavaros, hogy miközben olvastam folyamatosan fájt a fejem, mert annyira törtem.

   A kötet most nem levelezésekből áll, hanem átírt hangfájlokból épül fel, ami először meglepett, mert én azt hittem, hogy ez egy egyszerű regénye az írónőnek.

   Jó nagyot koppantam, mert minden ez a sztori, csak nem egyszerű.

   Nehezen tudtam követni, ráadásul a hangfájlok átiratai néha annyira zavaróak voltak. Az a sok elírás és hamis mondatok…jaj.

   Kicsit örültem amikor a végére értem, fellélegeztem, de az biztos, hogy a befejezés frappáns, nem várt, nagy csattanóval.

   Megéri elolvasni és kitartani, mert nagyot üt. :)

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti kiadás magyarosított változata, ami a halat és a pikkelyein lévő kódokat  helyezi a középpontba.

   Nagyon jól illik a történethez.