Krimikönyvtár - Ajánló

 Sziasztok! :)

   A mai bejegyzésemben a General Press kiadó Krimikönyvtár sorozatában eddig megjelent kötetekről hozok egy kis ajánlót.

   Amit a Krimikönyvtárról tudni érdemes: 

   ,,Krimikönyvtár-sorozatunkban meghatározó alapműveket vagy éppen méltatlanul elfeledett remekműveket kínálunk a rejtély és a borzongás szerelmeseinek." 

   Íme:

1. Edgar Allan Poe - A ​Morgue utcai kettős gyilkosság

   Kicsit megkínlódtam vele, mert a nyelvezete nehéz volt, a szöveg pedig sok helyen tömény, így lassan haladtam az olvasással.

   Azért még így is hamar végeztem, hiszen három rövid kis novellát tartalmazott.

   Edgar Allan Poe munkásságából eddig csak annyit ismertem, amit a Kelly Creagh féle Soha már trilógia leírt, ám azt azért persze tudtam, hogy ő a krimi atyja.

   Most már elmondhatom, hogy pótoltam egy fontos hiányosságomat és megismertem a stílusát, ráadásul sorra kerítettem a Morgue utcai kettős gyilkosságot, ami igen fontos novella a krimirajongók körében.

   A másik két novella is tetszett, habár Marie Roget titokzatos eltűnése címűben szerintem mindenre is választ kaptunk, csak arra nem, hogy akkor ténylegesen ki volt a tettes…

   Dupin karaktere nekem Sherlock Holmes és Poirot keverékének tűnt, de persze tudom, hogy ő volt előbb.

   Egyszer megérte elolvasni, de nem fogom újra kézbe venni.

2. Arthur Conan Doyle - A ​félelem völgye

   Nálam ha Sherlock Holmes, akkor A sátán kutyája az etalon és szerintem ezzel még sokan vannak így, de most – hála a roppant igényes és csodaszép Krimikönyvtárnak – kezembe került A félelem völgye, mely szintén elnyerte a tetszésemet.

   Az első rész jobban tetszett, hiszen ott Sherlock újra megcsillogtatja csalhatatlan képességeit, Watson pedig mint mindig, segíti őt.

   A második rész visszaemlékezés és reflektál az első rész gyilkos eseményeire.

   Moriarty professzor gonoszságán és cselszövésén szintén nagy a hangsúly, de csak említés szintjén van jelen a történetben.

   Olvasmányos, haladós kis történet, jó volt kézbe venni és elmerülni benne.

   A befejezés sajnos szomorú és igen sokkoló.

3. Francis Duncan - Gyilkosság ​karácsonyra

   Régóta szerettem már elolvasni ezt a könyvet, igazából az egész Krimikönyvtárat azért vettem meg, mert erre a regényre nagyon kíváncsi voltam.

   Nem kellett csalódnom, igazi Agatha Christie hangulat áradt belőle, pont ezért kimondottan tetszett.

   A karácsonyi hangulata szuper volt, tényleg ünnepi hangulatot árasztott. Így március közepén túl, valóban el is kapott kicsit a karácsonyi életérzés.

   Mordecai Tremaine karaktere nekem szimpatikus volt. Amatőr, kicsit csetlő-botló, minden lében kanál, ráadásul imádja és titokban rajong a romantikus történetekért is, no meg egy jó kis gyilkosságért.

   Ami picit zavart, az az volt, hogy a tényleges gyilkosságig egészen a könyv feléig várni kellett. Ezért eleinte vontatottnak éreztem, ám aztán hamar beindultak az események, a vége pedig egészen sokkoló lett.

   Itt-ott a humor faktor is közrejátszott, a szereplők pedig kidolgozottak voltak, érdekesek és mindenki gyanús volt valamiért.

   Kiváló krimi, igazi cozy mystery, ami megidézi a Poirot karácsonya című regényt.

Josephine Tey - Az ​idő gyermeke

   Lehet nem leszek népszerű ezzel a bejegyzésemmel, de ez most nekem nem igazán tetszett.

   Ennek pedig az az oka, hogy inkább történelmi regény volt ez, mintsem krimi, én pedig nem szeretem a történelmi regényeket. :(

   Ez most biztosan az én szegénységi bizonyítványom és engem minősít, de sokkal többet vártam tőle.

   Szerintem a kiadónak Grant egy másik sztoriját kellett volna kiválasztania ebbe a sorozatba.

   Maga Alan Grant nyomozó karaktere szimpatikus volt, éppen a kórházban lábadozott egy balszerencsés üldözés után, amikor arra a következtetésre jutott, hogy III. Richárd unokaöccsei ellen elkövetett gyilkosságai után kezd nyomozni…

   Az alapötlet egybként tök jó, csak jobban örültem volna egy sima, másfajta bűnügynek és nem pedig ennek.

   A rózsák háborúja már a suliban sem kötött le és ez úgy tűnik nem változott. Számomra sok volt a száraz történelmi tény, a könyv végén lévő családfák ellenére is nehezen tudtam követni hogy ki-kicsoda volt.

   Fogalmazzunk úgy, hogy elolvastam, de nem volt rám semmilyen hatással.

Hamarosan érkezik:

Dorothy L. Sayers - Holttest ​a fürdőkádban

Fülszöveg:

Egy londoni kispolgár lakásában különös dologra ébrednek: a fürdőkádban egy teljesen meztelen holttest fekszik, orrán aranykeretes cvikkerrel. Az illető kilétét homály fedi, ám a nyomozásba hamar bekapcsolódik a detektívvé avanzsált Lord Peter Wimsey, aki elhatározza, hogy a kezébe veszi a rejtélyes ügyet.

A rendőrség azt feltételezi, hogy a holttest az előző este eltűnt bankáré, Sir Reuben Levyé lehet. A londoni pénzember ügyében szerencsére Lord Peter barátja nyomoz, így Wimsey csatlakozik hozzá, és arra a következtetésre jutnak, hogy a két eset valószínűleg nem függ össze egymással.

De akkor vajon ki lehetett a kádban talált ismeretlen, és mi történhetett egy jómódú, köztiszteletnek örvendő bankárral, akinek, úgy tudni, nem voltak ellenségei? A megválaszolatlan kérdések látszólag Lord Wimsey csavaros észjárásán is kifognak, ám pár lépéssel így is a rendőrök előtt jár…