Könyvkritika: Keri Lake - Nocticadia

Keri Lake

Nocticadia (Nocticadia)

Magyar kiadás éve: 2025

Fülszöveg:

Mortui vivos docent.

A holtak tanítják az élőket.

Miután anyámat szemem előtt ragadta el egy rejtélyes kór, két dolgot fogadtam meg. Gyógyírt találok a kórságra, ami elemésztette. És távozom az istentől elhagyott városból, ahol halálát lelte.

Négy évvel később felvételt nyertem a Dracadia Egyetemre, az ország egyik patinás, nagy presztizsű iskolájába, amely egy nehezen megközelíthető szigeten található, Maine partjaitól kicsit odébb. Ahol, azt suttogják, évszázadokkal ezelőtt ide száműzött elmebetegek lelkei kísértenek. És a partjain a homok azért olyan fehér, mert a száműzött elmebetegek csontjai alkotják.

De az a legkevesebb, hogy nyughatatlan lelkek kóborolnak a szigeten.

Devryck Bramwell, akit a campuson Dr. Halál néven emlegetnek, briliáns patológus, ő az éjféli labor vezetője. Engem is tanít, és pusztítóan jóképű. Rebesgetik, hogy ki nem állhatja a tolakodó elsőéveseket, amilyen én is vagyok. Sötét, kétértelmű pillantásából mégis azt olvasom ki, adandó alkalommal egész egyszerűen felfalna, tilalmas csókjai csak úgy égetnék az ajkamat.

Vágyom arra, hogy a fennhatósága alá tartozzak.

Neki feloldozásért sajog a teste.

Ketten együtt mérgezőek vagyunk, ínycsiklandozó zsákmány a kíváncsi szemeknek, akiknek feltett szándékuk, hogy múltunk rothadó csontvázait kiássák.

   Jenist akarom idézni a Jóbarátokból: Atya. Úr. Isten!

   Három napig olvastam ezt a könyvet, de direkt, lassan kiélvezve, mert nem akartam elszakadni a világtól és a karakterektől. Imádtam, új Kedvencet avattam és sosem gondoltam volna, hogy valami ennyire jól meg tudja majd idézni a tavalyi Gothikana érzést, sőt aztán azt felül is tudja múlni.

   A hangulat annyira sötét, annyira gótikus, mégis csodálatos, mert a szerző szépen festett a szavakkal és megelevenedett minden és mindenki, ráadásul még egy csomó fanartot is néztem, szinte már mániákusan. :D

   Aztán az is eszembe jutott megint, hogy nekem miért nem volt szexi professzorom az egyetemen? Miért nem?

   Imádtam a lassú izzást, azt akartam, hogy sose legyen vége, aztán meg amikor végre beteljesedett, sikítoztam, mert annyira örültem neki.

   Sokszor volt gusztustalan és sokkoló, erőszakos és megosztó, de az sem érdekelt, mert mindennek volt oka.

   Ez tényleg egy igazi dark romance és dark academia sztori, minden betűjéből csak úgy sugárzott ez a kétféle stílus. Áradt a pórusaiból.

   Devryck és Lilia kettőse sötéten elvarázsolt és örökké emlékezni fogok rájuk.

   Annyira szerettem őket, hogy azt nem tudom leírni, mert nincsenek rá értelmes szavaim.

   Tényleg nem tudok célravezetően nyilatkozni róla, mert ezt egyszerűen olvasni kell és kész!

   Gothikana és Prédák háza rajongóknak kötelező olvasmány!

   Nekem anno az Anatéma nem tetszett, simán elengedtem, de a szerzőre attól még oda fogok figyelni, mert mindenképpen érdemes rá.

   SPOILER Már most olvasnék egy Bee és Caedmon spin-offot, de a figyelmeztetésekben az volt, hogy nem fog többet írni ebben a világban, viszont szuper lenne ha meggondolná magát, mert biztos vagyok benne, hogy sokan nyitottak lennénk rá.

Úgy értem Devryck is félelmetesen szuper volt, hát akkor Caedmon milyen lenne?! Devryck 2.0, áhhhh nem is gondolok bele minden másodpercben, áhhhhh nem! :D SPOILER VÉGE

   A stílus, a kidolgozottság elvarázsolt.

   Az írónő annyira alapos és körmönfont volt, végig adagolta nekünk az információkat, becsalogatott minket az erdőbe és a buja, tiltott vágyak birodalmába.

   Uhhhhh, azt hiszem perverz módon most én is megnyaltam az ajkam, szóval gyorsan le is állítom magam. :P

   OLVASSÁTOK! (L)

   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti kiadás magyarosított változata és ezt is imádom, mert minden rajta van, amiről ez a könyv szól, ráadáaul az éldekor is sok helyen lila, ami az egyik kedvenc színem.