Könyvkritika: Kristen Ciccarelli - Lázadó boszorkány
Kristen Ciccarelli
Lázadó boszorkány (Rebel Witch)
Bíbormoly duológia - Második rész
Magyar kiadás éve: 2025
Fülszöveg:
Rune Winters menekül. Amióta Gideon Sharpe, a fiú, akit szeretett, felfedte, hogy ki is valójában, és az ellenség kezére adta őt, mindenki a lány halálát kívánja. Ha Rune életben akar maradni, akkor kénytelen szövetségre lépni a kegyetlen és veszélyes Cressida Roseblooddal, aki arra készül, hogy ismét magához ragadja a hatalmat a Köztársaság felett és újra elhozza a Boszorkányuralmat – aminek eléréséhez Rune-ra is szüksége van.
A lány így épp azzal fog össze, aki földi pokollá tette Gideon életét. De a fiú nem hagyhatja, hogy a Köztársaság ismét a boszorkányok kezére jusson. Ahhoz, hogy a világát megóvja, minden egyes boszorkánynak vesznie kell – leginkább Rune Wintersnek.
Amikor Rune olyan ajánlatot tesz Gideonnak, amit a fiú nem utasíthat vissza, a páros kénytelen összeállni, hogy elérjék veszélyes céljaikat. Azonban minél több időt töltenek egymás társaságában, Gideon annál inkább ráébred, hogy a Rune iránti érzései közel sem olyan holtak, mint eddig gondolta. Így pedig egy borzalmas döntéssel kerül szembe: vagy kénytelen lesz feláldozni a lányt, akit szeret, vagy életben hagyja Rune-t, és végignézi, hogy az a világ, amiért olyan keményen küzdött, porig ég.
Az első részről az alábbi linken olvashattok: Könyvkritika: Kristen Ciccarelli - Szívtelen vadász.
Ritka kincs, amikor egy sorozatnak ilyen hamar kijön magyarul a folytatása, szóval dalol a szívem, hogy máris olvashattam a folytatást, ami egyben ugyebár a befejezés is lett.
Örülök, hogy a szerző nem húzta el, nem is lett volna értelme, ezt simán le lehetett zárni két kötetben.
Most is a Libri Különleges Kiadást választottam, hogy passzoljon a két regény.
Ebben is voltak extra tartalmak, mint például a belső borítókra nyomtatott térképek, a szerző üzenete, mesés éldekor, valamint a két főszereplőt ábrázoló overlay.
Mint írtam már a múltkor is, nem vagyok annyira oda romantasy könyvekért, főleg, hogy most a csapból is ezek folynak, de a Szívtelen vadász és most a Lázadó boszorkány kivételes helyet foglalnak el a szívemben.
A befejezés anno olyan volt, hogy azonnal akartam, sírtam rajta, megszakadt a szívem, közben pedig imádtam, szóval amint megkaparintottam a folytatást, rögtön olvasni is kezdtem.
A történet három hónappal később veszi fel a fonalat, amikor is Rune, a boszorkánykirálynő parancsait kénytelen teljesíteni, miközben Gideon folyamatosan a nyomában van és meg akarja őt ölni...
Micsoda változás ez, micsoda pálfordulás, hiszen ők ketten valamikor szerették egymást, ami persze most is igaz, ám a bosszú még ennél is elszántabbá teszi őket.
Két olyan karakterről beszélünk, akiket megtört az élet, akik kénytelenek voltak egy másik arcukat mutatni a világ felé.
Ezt imádtam a legjobban ebben a sztoriban: Azt, hogy Rune-t Gideon ismerte igazán és persze fordítva. Mondhatott és gondolhatott bárki-bármit, őket legjobban a másik értette meg, még úgy is, hogy folyamatosan hazudtak.
Ebben a részben már szerencsére nyílt lapokkal játszanak, egymásnak nem hazudnak, de önmaguknak még mindig, szóval volt itt bőven belső vívódás és a többi.
Az enemies to lovers téma most is fontos szerepet kapott, nem múlt el, miközben készültünk a nagy csatára a boszorkányok és a boszorkányvadászok között.
Megannyi titok került felszínre, Cressida hozta utálatos formáját, de Rune és Gideon akkor is kitartottak egymás mellett.
Most is gyorsan haladós, viszonylag rövid fejezetekkel operáló, könnyen olvasható történetet kaptam, amit újfent hullámvölgyek, ábrándozó sóhajtások, elborzadó hörgések és sírás kísért.
Idén, de inkább azt mondom, hogy az elmúlt pár évben talán nem is volt olyan könyv, ami ennyi érzelmet váltott volna ki belőlem. Jókat és persze rosszakat is.
Ahogy ezt a mondatot leírtam egyből eszembe jutott a Rebecca Ross féle Letters of Enchantment duológia, szóval akkor ezt a két sorozatot említem kiemelkedőnek az általam olvasott romantasyk közül.
Méltó lezárást kapott, semmi kérdés nem maradt megválaszolatlanul.
Nagyon örülök, hogy olvashattam, mert tényleg megérdemli a hype-ot, érdemes rá odafigyelni.
Pár szó a borítóról: Ez a Libri Különleges Kiadás jól illik az előző felvonáshoz, ami egyébként az egyik külföldi kiadás magyarosított változata.




Megjegyzések
Megjegyzés küldése