Könyvkritika: Krystal Sutherland - A könyörgések

Krystal Sutherland 

A könyörgések  (The Invocations)

Magyar kiadás éve: 2025

Fülszöveg:

Három lány és egy kegyetlen, természetfeletti sorozatgyilkos…

Zara Jones hisz a mágiában, hiszen túl fájdalmas lenne elfogadni azt, hogy meggyilkolt testvérét nem tudja visszahozni az élők sorába. A gyász és a továbblépés helyett Zara elhatározza, hogy mindent bevet, hogy életre keltse a nővérét, még ha ezért cserébe az okkultizmussal is kapcsolatba kell lépnie.

Jude Wolf hiába egy milliárdos lánya, tagadhatatlanul átkozott a létezése. Miután szörnyűséges alkut köt egy démonnal, a lelke lassan haldokolni kezd, melynek hozadékaként meg kell küzdenie a betegséggel, a fájdalommal és mindenféle iszonyattal, melyek éjjelente törnek rá. Most, hogy Jude betekintést nyert a borzalmak mögé, elkeseredetten találni szeretne valakit, aki visszafordítja a saját magának okozott károkat.

Emer Byrne árva boszorkány, aki sötét múlttal és halálos erővel bír. Tehát ő jelenti Zara és Jude gondjaira is a feloldozást. Annak ellenére, hogy Emer nélkülözésben éli mindennapjait, legértékesebb tehetségét – az invokációit – ingyen adja azoknak a bántalmazott nőknek, akik hajlandóak egy darabot feláldozni a lelkükből némi természetfeletti erőért cserébe. Zara és Jude is hajlandóak lennének erre, de előbb meg kell találniuk Emert.

Azonban, amikor Emer ügyfelei sorra halnak meg London-szerte, Zara és Jude megtalálják őt. Emer tudni akarja, miért az általa segített nők esnek áldozatul a sorozatgyilkosnak, és minden áron meg akarja állítani őt. Ezért szövetségre lép Zarával és Jude-dal, hogy levadásszák a gyilkost, mielőtt még ők kerülnének sorra, annak ellenére is, hogy nem tudja nekik visszaadni azt, amire a legjobban áhítoznak: a testvérüket és a lelküket.

   A szerző előző kötetétől az alábbi linken írtam: Könyvkritika: Krystal Sutherland - Hollow ​lányok.

   Nagyon sajnálom, hogy ennyi idő eltelt két Krystal Sutherland könyv magyar megjelenése között, mert számomra az írónő neve totális garancia a kiválóan megírt és ocsmányul hátborzongató weird fictionnel keveredő, minőségi dark fantasyra.

   A könyörgések ezúttal egy boszorkánytörténet, de nem abból a fajtából, amiről már eddig is olvashattunk. 

   Persze az alapjai talán mégis ugyanazok, mint más witchy sztoriknak, de ettől eltekintve tényleg semmi, de semmi nem olyan ,,hétköznapi" benne.

   Sutherland nagyon jól ért az erős, badass női karakterek ábrázolásához, a köztük lévő változatos dinamika leírásához, valamint ahhoz, hogy barátságot, testvéri kapcsolatot és szerelmet írjon közéjük.

   A Hollow lányokban anno három nővér volt a főszereplő, itt pedig három olyan lány, akiket látszólag csak egy dolog köt össze, a mágia.

   Emer, olyan átokíró, akinek kiirtották a családját és most bujkál, de közben igyekszik segíteni a hozzá forduló bajba jutottakon. Jude haldoklik, lassú és kínkeserves halálra ítélte magát, amikor véletlenül rosszul használt egy átkot és magához kötött egy démont. Zara pedig elvesztette a nővérét, valaki megölte, ő pedig eltökélte, hogy bármi áron feltámassza azt.

   A fent említett trió, eleinte külön-külön utakon halad, de aztán keresztezik egymás útjait, amikor azzal szembesülnek, hogy életüket meghatározni látszik egy elvetemült, boszorkányokat ölő sorozatgyilkos.

   Akik olvasták a Hollow lányokat azok már tudják, hogy az írónő nem ágál túlságosan is részletes leírásokkal borzolni az olvasói kedélyét és ez ebben a kötetben csúcsosodik ki.

   Volt itt kérem minden. Vér, belek, pusztítás mesterfokon, cafatok, zombik és még sorolhatnám.

   Gusztustalan és túlságosan is részletes leírások hada, szóval a magam részéről szigorúan csak 18 éven felülieknek ajánlanám, de nálam minimum 16 év a korhatár! Erre felkészülve vegyétek csak a kezetekbe, gyenge lelkűeknek és gyenge gyomrúaknak inkább nem ajánlom.

   A hangulat őszi, hideglelős, a helyszín a ködös London és aztán egy kicsit Írország, közben pedig olyan fontos témák kerülnek a középpontba, mint a gyász feldolgozása és a család fontossága, no meg egy pici szerelem.

   A három főszereplő jobban nem is különbözhetne egymástól, de ez így van jól. 

   Minden karakter egy kiforrt egyéniség, a mellékszereplők sem feleslegesek, mindenkinek megvan a maga titka és funkciója.

   Könnyen és gyorsan olvasható, pörgős és sokkoló fejezetekkel teli hullámvasút, ami még sokáig, a befejezésen túl sem ereszt.

   Én bőven látnám benne az esetleges folytatás lehetőségét, de szerintem Krystal Sutherland nem egy folytatásos típus, ezzel ösztönöz minket arra, hogy gondolkodjunk még az általa teremtett világ és az általa árnyalt karakterek sorsán.

   A magam részéről imádtam minden sorát, izgalmas élmény volt, kicsit ijesztő, de jó szívvel ajánlom.

   Teljesen egyetértek az előttem szóló Moly-társammal, aki leírta, hogy az írónő sokkal, de sokkal több figyelmet érdemelne!

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti kiadás magyarosított változata és először nem ez lett megadva a kiadó honlapján, hanem amin a lányok vannak, de aztán a Maxim végül lecserélte erre.

   Nekem nem tetszik, nem annyira figyelemfelkeltő, mint amennyire a sztori az, de látom benne a lehetőséget, hiszen az invokációkkal teli női kar látható rajta, aminek természetes meghosszabbítása a démon karja és karmai.

   Az biztos, hogy beszédes.