Könyvkritika: Scarlett St. Clair - A ​sötétség érintése

Scarlett St. Clair

A ​sötétség érintése  (A Touch of Darkness)

Hades és Persephone sorozat - 1. kötet

Magyar kiadás éve: 2023

Fülszöveg:

Mi vár rád, ha a Holtak Istene visszaadja az életedet?

Persephone csak névleg a Tavasz Istennője. Az igazság az, hogy a virágok kislánykora óta elhalnak az érintése alatt. Új-Athénba költözése után abban reménykedik, hogy feltűnés nélkül vegyülhet el az emberek között, halandó újságírónak álcázva magát.

Hades, a Halál Istene egy szerencsejáték-birodalmat épített fel a halandó világban, a szóbeszéd szerint pedig a leglehetetlenebb fogadásokat kedveli a legjobban.

Miután véletlenül összetalálkozik Hadesszal, Persephone rádöbben, hogy alkut kötött a Halál Istenével. Az alku feltételeit pedig képtelenség teljesítenie: életet kell teremtenie az Alvilágban, különben elveszíti a szabadságát.

Az alku azonban nem csak arra világít rá, hogy Persephone egy bukott istennő. Miközben ugyanis igyekszik elhinteni szabadságának magvait, egyre jobban beleszeret a Halál Istenébe – ez pedig tilos.

Hades és Persephone történetének modern és kreatív feldolgozása.

Vesd bele magad!

   Reneszánszukat élik a görög mitológiával kapcsolatos feldolgozások, azon belül is pedig a Hádész és Perszephoné történetek.

   Nagyon népszerűek lettek az ilyen témájú könyvek, illetve képregények, gondoljunk csak az Olümposzi história töretlen sikerére, illetve a Sötét Olümposz sorozatra, aminek az első kötete szintén az Alvilág istenét és a Tavasz istennőjét helyezte a középpontba, aztán ott van még régebbről a Meg Cabot féle Elhagyatva trilógia, aminek nem konkrétan így hívták a karaktereit, de a névváltoztatásoktól eltekintve, az is egy ilyen újragondolás volt.

   Scarlett St. Clair regényének megjelenését a Könyvmolyképző ragadta magához, ami kicsit aggodalommal tölt el, mert ismerem már a kiadót és ha a sztori nem az elvártak szerint teljesít náluk, akkor kegyetlenül el fogják kaszálni. Sajnos. :(

   A sötétség érintése nekem nagyon tetszett, főleg, hogy mostanában nem igazán vagyok ráhangolva a romantikus-erotikus történetekre, ez a könyvet viszont imádtam, hamar elnyerte a tetszésemet.

   Szinte azonnal berántott és alig tudtam letenni, ez pedig főleg a Hades és Persephone között működő kémiának volt köszönhető.

   Az írónő az Alvilági szerelemhez hasonlóan a túlfűtött erotika, a vad szenvedély és az önmagunkban rejlő, hívogató sötétség felől közelítette meg, ezt a már jól ismert mitológiai történetet.

   A BDSM elemek ezúttal elmaradtak, de ez nem is volt baj, mert párosunk között annyira forrt a levegő, hogy simán elvitték a hátukon a sztorit, bárminemű extra nélkül is.

   Számomra nem kérdés, hogy a kötet tökéletes keveréke lett a Lore Olympus képregények romantikájának és az Alvilági szerelem bujaságának.

   Nem lett a kedvencem, de igen közel került hozzá, a folytatásokra pedig rettentően kíváncsi vagyok, érdekelne, hogy miként viszi tovább az írónő a sztorit, mert az utolsó mondatoknál úgy éreztem, hogy ez akár egy kerek, lezárt regény is lehetne, némi sejtelmes ködösítéssel a végén.

   Sok karaktert láthattunk, Scarlett St. Clair rengeteg szereplőt mozgatott, akik mind-mind ismerősek voltak már az Olümposzi históriából. Jó szívvel, régi barátként köszöntöttem őket, habár az ábrázolásuk és a jellemük azért jócskán eltért a képregényektől.

   A főszereplők, Hades és Persephone egyszerűen tökéletes duó.

   A fentebb is említett kémia annyira jó volt kettejük között, hogy izzottak a lapok. Ez a Szeretem, de mégis gyűlölöm! vagy másképpen ez a Se veled, se nélküled! dolog nagyon jól megmutatkozott, valamint az is, hogy ők ketten minden ellenvetésük ellenére, zsigeri szinten vonzódnak egymáshoz, kettejük kapcsolata valahol a sorson túl elrendeltetett és muszáj együtt lenniük, képtelenség figyelmen kívül hagyniuk a másikat.

   Hades itt is sötét, karizmatikus, bűnös élvezeteket kínáló, színtiszta férfi, aki mindig tudja, hogy mit akar és mindenáron megszerzi azt. Közben mégis sebezhető, magányos és jószívű uralkodó.

   Persephone eleinte naiv, de szépen-lassan felfedezi magában a nőt, megtanulja, hogy mit és kit akar, ahhoz pedig ragaszkodik is. Sokszor már itt vérbeli és jövendőbeli királynőként viselkedik.

   Mindkettőt szerettem és úgy vélem, hogy csodálatos, szépen ívelt karakterfejlődésen estek át.

   Amit még mindenképpen meg kell említenem, az a modernizált, a görög mitológiát középpontba helyező, érdekes és izgalmas világfelépítés.

   Az eddigi, hasonló tartalmú írások közül ez tetszik a leginkább, ebben találtam meg a kiváló egyensúlyt, valamint a kreatív és egyedi retelling módot.

   Izgatottan várom a folytatást, remélem, hogy a további részek is meg fognak majd jelenni.

   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti kiadás magyarosított változata és külön öröm a számomra, hogy végre nem az angol cím van a középpontban, hanem a magyar.

   Az aranyozott, kovácsoltvas elemek között, felsejlenek ezek a szépséges, lila virágok.

   Szimbólikus és jól mutatja a két világ találkozását.

   Tipp: Lore Olympus, Sötét Olümposz, illetve az Elhagyatva rajongóinak már-már kötelező darab. 

   Olvassátok bátran, mert biztosan elnyeri majd a tetszéseteket. :)