Könyvek, amik egész jók voltak

 Sziasztok! :)

   Ebben a bejegyzésemben három olyan könyvről hozom az értékelésemet/véleményemet, amiket mostanában olvastam és amik - viszonylag - tetszettek is.

   Íme:

1. Courtney Summers - Sadie

   Egyszer ez a regény már kint volt nálam a könyvtárból, de végül olvasatlanul visszavittem, mert akkor nem volt kedvem hozzá.

   Sokan viszont a Holly Jackson féle Jó kislányokhoz hasonlították, szóval tudtam, hogy egyszer majd azért el kell olvasnom.

   Ez pedig most érkezett el, hiszen a békéscsabai KMK raktárvásáron mindössze 1000 forintért jutottam hozzá, aminek így utólag örülök, mert ez egy olyan kötet, aminek okvetlenül a polcomon a helye.

   Nem volt könnyű olvasmány és akkor még szépen fogalmazok.

   Felkavaró volt, elborzasztó és undorító, mégis valahol felemelő, de leginkább végtelenül szomorú.

Sadie és a lányok története sajnos pontosan olyan, ami a valóságban is bármikor megeshet, sőt talán már meg is esett, nem is egyszer…

   A végét igazán reálisnak éreztem.

   SPOILER Sadie egész élete egy kálvária volt, a bosszúja pedig teljesen érthető, de azt kell, hogy mondjam a feltételezhető halála is már-már magától értetődő volt, mert iyen szörnyű a világ. Egyszerűen nincs valódi igazság!!! SPOILER VÉGE

   Igazi drámai fordulatokkal teli, valódi, élő és lélegző sztori ez, minden brutalitásával és minden reményével együtt.

   Sadie mi magunk vagyunk és talán ez a legrosszabb ebben az egészben.

   Tanulságos és sokkoló regény.

   Sok embernek olvasnia kellene!

2. Katie Williams - Valaki ​meggyilkolt engem

   Igazából már tegnap este befejeztem, mert nagyon gyorsan haladtam vele.

   Rövid, velős fejezetekből állt és olvastatta magát. Pörögtek a lapok.

   Az alacsony Molyos százalék miatt féltem tőle, de nekem végül kellemes meglepetés lett.

   Miközben olvastam és haladtam a végkifejlet felé, eszembe jutott például az egyik kedvenc filmem, A sziget (Scarlett Johansson és Ewan McGregor főszereplésével) vagy a Sabrina hátborzongató kalandjai sorozat negyedik felvonása.

   Az alapötlet érdekesnek bizonyult, egy igazán különleges világot tárt elénk a szerző, amit valóban nem dolgozott ki rendesen, de ez engem most nem zavart, mert nem ezen volt a hangsúly. Ez inkább csak valamiféle furcsa sci-fi hátteret körített ennek az egésznek.

   Azt is a végére értettem meg igazán, hogy miért is Arany pöttyös besorolású a sztori. A pötty sokat elárul arról, hogy valójában mivel is van dolgunk.

   Egy kicsit nyomozós, thriller beütésű volt, de inkább az érzelmek kerültek az előtérbe, a női lélek mély bugyrai.

   Nekem tetszett, mert furcsa volt, groteszk és számomra meglepő.

   Anno egy véletlen ötlettől vezérelve vettem meg a Libriben, amikor a cím és a fülszöveg ott a helyszínen felkeltette az érdeklődésemet, de nem bántam meg.

   Néha kell ilyet is olvasni. Kirángatott a komfortzónámból, erősen elgondolkodtatott, meglepett és megviselt.

   Szokatlan egy utazás volt, de szerintem érdemes esélyt adni neki.

3. Alix E. Harrow - Tízezer ​ajtó

   A tavalyi évem egyik kellemes meglepetése és egyben várva-várt Reese's Book Club kötete volt A Starling-ház, szóval nem is értem, hogy eddig miért nem olvastam ezt a könyvet? :O

   A könyvesboltban egyébként kerülgettem egy ideig, de végül sosem vettem meg, aztán pedig elfogyott, viszont Isteni jelként érzékeltem az új kiadást, szóval most pótoltam a lemaradásomat.

   Csodás kötet, főleg ezzel a keménykötéssel és éldekorral. A borító is káprázatos. Valóban, kívül-belül mesés, viszont maga a történet nem annyira tetszett.

   Szerintem sokkal gyengébb volt, mint A Starling-ház. Bőven látszott, hogy az egy érettebb, kiforrottabb mű, sőt izgalmasabb is.

   Nem volt rossz ez a párhuzamos világok, átjárók és szóművesek koncepció, de erősen emlékeztetett a Neil Gaiman féle Soseholra és igazából anno már azzal is voltak gondjaim.

   Sokszor lassan haladtam vele, rendkívül túlírt volt. Hosszú fejezetekkel operált és nem nagyon haladt a cselekmény.

   A szerző fogalmazásmódja azért tetszett, lírikus és igényes, de pont ettől lett néha sok és haladatlan.

   Szóval mindent összevetve: egyszeri olvasásnak tökéletesen megfelelt, jól szórakoztam rajta, de nem olyan könyv, amit bármikor máskor elővennék és újráznám…ez pedig nálam nem jelent olyan jót.