Könyvkritika: Luanne G. Smith - A hollódal

Luanne G. Smith

A hollódal (The ​Raven Song)

Bűbájármány duológia - 2. kötet

Magyar kiadás éve: 2025

Fülszöveg:

Edwina ​Blackwood végre a kezébe veheti a sorsát – bármi legyen is az.

Miután elmenekült a viktoriánus Londonból, a boszorkány kénytelen ráébredni, hogy a semmiből jött függetlensége új fenyegetésekkel jár – legyen halandó vagy halhatatlan, egyre megy.

Edwina válaszúthoz érkezik. A szülei különös eltűnése még mindig kísérti őt, és nem hagyja nyugodni a nővére zűrzavaros élete és korai halála sem. Ráadásul az otthona és a megélhetése mágustűz martaléka lesz, és még egy kétszínű hódoló is a nyomába ered. Nem csoda, hogy a mágikus magánnyomozó, Ian Cameron oldalán sürgősen elmenekül Londonból.

Végül Sir Henry Elvanfoot, a leghíresebb északi varázsló fogadja be és ígér neki védelmet az ártó átkoktól. De e tündérekkel és boszorkányokkal teli ismeretlen terepen, ahol nemsokára elillan a két világot elválasztó fátyol, valami nincs rendben. Mi más magyarázná Edwina hirtelen látomásait? Vajon okkal retteg, hogy az üldözőjétől csak egy ősi vérvonal ereje óvhatja meg, ami még előtte is rejtély?

Végül mégis az ő kezében futnak össze a szálak. De vajon hová vezetnek? Ha ki akarja deríteni, idő kell, ész és mágia – tartozzon bármelyik világhoz.

Ismerd meg a Bűbájármány-duológia izgalmakkal teli lezárását!

   A szerző eddig magyarul megjelent köteteiről az alábbi linkeken olvashattok: Könyvkritika: Luanne G. Smith - A szőlő boszorkánya, Könyvkritika: Luanne G. Smith - A ragyogó, Könyvkritika: Luanne G. Smith - Az igéző és Könyvkritika: Luanne G. Smith - A hollóvarázs.

   A tavalyi évem nagy Kedvence volt a Bűbájármány duológia első kötete,  A hollóvarázs, ami a Molyon egészen megosztotta az olvasókat, és ami viszonylag alacsony tetszési százalékot tudhat magának.

   Engem kilóra megvett a kezdés, szóval izgatottan vártam a folytatást, ami egyben ugyebár a lezárás is lett.

   Idén egyébként is közel kerültek hozzám a történelmi regények, illetve a történelmi fikciók, ráadásul A hollódal egy történelmi fantasy, viktoriánus és gótikus elemekkel, boszorkányos mágiával és most, ebben a részben, tündérekkel kiegészítve.

   Egyre inkább kezdem azt hinni és már nem csupán gyanítani, hogy A szőlő boszorkánya trilógia és ez a sorozat ugyanabban vagy legalábbis egy nagyon hasonló univerzumban játszódnak. Mindenesetre voltak bőven utalások és kikacsintások az írónő többi regényére.

   A fülszöveg egyébként jó sok dolgot elárul a cselekményből, szerintem enyhén még spoileres is.

   A helyszín ezúttal csak részben London, mert szereplőinkkel hamar Skóciába utazunk, hogy ott aztán Edwina alakváltó képességeinek és a Blackwood nővérek múltjának titkaiba eredjünk.

   Hob, az édes kicsi kobold, ezúttal is vitte a show-t. *_* Imádtam minden egyes pillanatát, tettét és megnyilvánulását. Teljesen belopta magát a szívembe.

   Én most is szerettem Edwina és Ian kettősét, habár jóval kevesebbet szerepeltek együtt, így kicsit csalódott voltam, hogy nem olvashattam olyan sokat a kettejük közötti interakciókról.

   A tündérek jócskán előtérbe kerültek, találkozhattunk több képviselőjükkel is. A hollóvarázsban inkább a boszorkány mágián volt a hangsúly, itt pedig a tündérek varázsán.

   A cím most is értelmet nyert és ezért újabb külön pont jár a szerzőnek.

   Mary sorsa sem lett teljesen kőbe vésve, egészen a befejezésig. Akadtak bőven meglepetések és nagy leleplezések.

   Az utolsó fejezetek nagyon megijesztettek, kapkodtam is rendesen a levegőt, mert féltettem bizonyos karaktereket és az én ízlésemnek kissé hirtelen történt a lezárás. Egy hosszabb epilógusnak azért örültem volna.

   Az persze tagadhatatlan, hogy minden kérdésre választ kaptunk, nem maradtak nyitott vagy éppen lezáratlan ügyek sem.

   Az írónő stílusa még mindig csodás. Mesésen bánik a szavakkal, igéző hangulatot teremt, egyszerre lírai és szórakoztató. A regény igazi erőssége a hangulata, a szavakban rejlő bűbáj. 

   Nekem valóban jelentős favoritom lett, jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy könnyen olvasható, haladós és kiváló megfogalmazású, kicsit kalandos, kicsit romantikus, kicsit krimibe illő és egy kicsit ijesztő, de minőségi fantasyre vágyik.

   De jó lenne még majd magyarul olvasni Luanne G. Smith-től. Érdekelne például az a monarchia idejében játszódó vérfarkasos története.

   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti kiadás magyarosított változata, rajta pedig most Sir Henry Elvanfoot, a leghíresebb északi varázsló könyvtárszobája, valamint Edwina varázskönyve és pár bájital hozzávaló.