Könyvkritika: S. F. Williamson - Sárkányok nyelvén
S. F. Williamson
Sárkányok nyelvén (A Language of Dragons)
Sárkányok nyelvén sorozat - Első kötet
Magyar kiadás éve: 2025
Fülszöveg:
MINDEN FORDÍTÁS ÁLDOZATOT KÖVETEL.
ÜDV A BLETCHLEY PARKBAN… AHOL SÁRKÁNYOK ÉLNEK.
London, 1923. Sárkányok repdesnek az égen és az utcák tüntetésektől hangosak, Vivian Featherswallow azonban nem aggódik. Ő a szabályok betartása szerint él, és jelenleg egy gyakornoki pozíció megszerzésére törekszik, melynek keretében tanulmányozhatja a különféle sárkánynyelveket, miközben mindent megtesz azért, hogy a kishúgát soha ne fenyegesse a harmadik kasztba kerülés veszélye.
Mire azonban éjfélt üt az óra, Viv váratlanul polgárháborút robbant ki.
A családját hamarosan letartóztatják, a húgának nyoma vész, őt pedig idegenek keresik meg egy rejtélyes munkával: törje fel a sárkányok misztikus nyelvének titkait, melynek segítségével a megbízói megnyerhetik a háborút. Ha sikerrel jár, ő és a családja újra hazatérhetnek. Ha elbukik, mind meghalnak.
Viv választási lehetőség híján elvállalja a feladatot, ám minél közelebb kerül céljának teljesítéséhez, annál inkább ráébred, hogy eddigi életét hazugságok sora övezte. Ezután pedig döntenie kell, hogy valójában kinek is az oldalán áll a háborúban.
Azért olvastam el, mert egy könyves blogon úgy emlegették, hogy a sárkányokkal tarkított Éhezők Viadala. Gondoltam is: Mi van? Akkor az nekem kell!
Eleinte lassan haladtam vele, nem egykönnyen rázódtam bele, sőt valahol a felénél nekem nagyon leült a cselekmény. Érdektelenné váltam és az is megfordult a fejemben, hogy félbe fogom hagyni…
Aztán tegnap este valami történt, mert hirtelen beindultak a dolgok és akkor meg már egyszerűen képtelen voltam letenni. :)
Szóval, összességében egy egészen jó olvasmánnyá nőtte ki magát. Nem volt hibátlan és nem fogok kapkodni, nem fogom törni magam, hogy majd elolvassam a folytatást, ami remélhetőleg azért magyarul is megjelenik majd, viszont a befejezés kellőképpen sokkolt, szóval egyszer szeretném folytatni.
Az tagadhatatlan, hogy igazán kreatív elgondolás ez az egész sárkányok dolog, a különböző nyelvek, elismerem, hogy valóban fantáziadús, de szerintem sokszor annyira belemerült a szerző a sok-sok tudományos magyarázatba, hogy engem az zavart meg. Egyszerűen úgy éreztem, hogy valami egyetemi segédletet olvasok, nem pedig regényt.
Atlast kedveltem a legjobban, ez tagadhatatlan.
Vivien roppant megosztó karakter és főhős lett, már-már antihősbe hajlott és valóban sokszor volt önző, meggondolatlan, kompromisszumra képtelen. Azért egy ilyen szereplővel nem egyszerű azonosulni, viszont a szememben a gyarlósága tette rendkívül emberivé.
A kötet csodaszép kivitelezésű. Menő borító, keménykötés, mesés éldekor, beépített könyvjelző. Ahhh, eszméletlen.
Bevallom, egy történelmi fanatasytől kicsit többet vártam, de nálam egyébként is magasra tette a lécet a Leigh Bardugo féle A bizalmas, az viszont egyértelmű, hogy a cselekmény és a karakterek közötti interakciók sokszor az Isteni riválisok legjobb jeleneteit idézték. *_*
Pár szó a borítóról: A borító az egyik eredeti kiadás magyarosított változata, rajta egy főszereplő sárkány. Többet nem is mondok, mert az spoileres lenne.
Engem egyébként erősen emlékeztet Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor könyvének kinézetére.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése