Filmajánló: Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája

Sziasztok! :)

   Féltem, hogy elhalasszák, eltolják a film premierjét, de szerencsére ettől most még nem kellett tartanunk, így nem is volt kérdés, hogy az egyik barátommal beülünk a moziba és megnézzük az MCU legújabb filmjét, ami a várva várt negyedik fázis második felvonása és egyben egy új karakter bemutatása, egy igen ígéretes és látványos eredettörténet.
   Shang-Chi számomra teljesen ismeretlen, eddig csak azt olvastam/hallottam és láttam róla, amit az előzetesek alapján közöltek, így kíváncsian, óriási elvárásokkal, már-már kicsit szkeptikusan, de izgatottan vártam, hogy láthassam ezt az alkotást.
   Azért voltam szkeptikus, mert nekem anno a Fekete Párduc szóló filmje tetszett a legkevésbé az MCU berkein belül, ez pedig egy kicsit hasonlít ahhoz, de boldogan állíthatom, hogy pozitív csalódás ért és most már világos, hogy miért dicsérik egyaránt a kritikusok és a rajongók is ezt az egészet.
   A Mandarin első MCU felbukkanása anno a Vasember harmadik részében volt és igen nagy port kavart, szinte csak csupa negatív visszhangot hozott, hiszen nem titok, hogy nem az eredeti Mandarint mutatták be, hanem csak egy igen silány másolatot, akit egy igen elvarázsolt és jól megfizetett színész játszott.
   Akkor mindenki egy emberként hördült fel és követelték, hogy a stúdió kompenzálja a rajongókat, ez pedig most el is érkezett, csupán csak ,,röpke" 8 évet kellett rá várni...
   A szereplők szimpatikusak voltak, nagyon megszerettem Shang-Chi és Katy párosát, mert szertintem működött közöttük a kémia és ez a ,,Csak barátok" szituáció új volt az MCU berkein belül, amiből akár még bármi kisülhet.
   Az igazi Mandarin, vagyis Wenwu szándékait bizonyos kérédesekben meg tudtam érteni. Egy szerethető főgonosz volt, egy antihős, akivel együtt tudtam érezni. Nem minden cselekedete bizonyult helyesnek, sőt...de igyekezett kompenzálni. Egyszerűen képtelen voltam rá ténylegesen haragudni.
   Azt olvastam, hogy sokan azért támadták a filmet, mert a felénél átment ilyen fantasy félébe, de én imádom a fantasy könyveket is, így tetszett és nem ért meglepetésként, hogy tulajdonképpen egy komplett keleti mitológiát tártak a szemünk elé, sárkányokkal, kicunékkal és egyéb érdekes szörnyekkel, mágiával, valamint egy másik világgal, no meg halhatatlanokkal.
   A Tíz Gyűrű valódi eredetére nem derült fény és a két stáblistás utáni jelenet is azt bizonyítja, hogy itt még bőven lesznek meglepetések. Abból a szempontból is, hogy ki lett a Tíz Gyűrű új vezetője és abból is, hogy mik ezek - a filmben inkább - a karperecekhez hasonlítható mágikus eszközök.
   A humor faktor szintén erősen jelen volt, főleg Katy és a ,,régi Mandarin" személyében, ezeken mindig jót lehetett derülni, oldotta a feszültséget.
   A látvány káprázatos, a rejtett utalások, Wong, Förtelem, Razor Fist (Pengekéz) és még két Bosszúálló - őket direkt nem nevezem meg, mert az óriási spoiler lenne - felbukkanásai természetesen egyértelmű fanservice-nek számítanak, amit a moziteremben mindenki imádott.
    A harcjelenetek egyszerűen csodálatosan voltak megkoreografálva. 
   Amikor a vásznon Shang-Chi szüleinek megismerkedését láthattuk, nekem az jutott eszembe, hogy olyan kecsesek, mintha inkább táncolnának egymással, nem pedig verekednének.
   A Simu Liu által megformált főhős egy végtelenül szerethető és esendő karakter, aki előtt remélem, hogy nagy út áll. 
   Szeretném még ezeket a szereplőket a vásznon látni, több filmben, akár az új Bosszúállók között, mert megérdemlik a reflektorfényt. Oda kell figyelni rájuk, számításba kell venni őket, ezt ugyebár maga Wong is megmondta.
   Határozottan tetszik az MCU új irányvonala, így még izgatottabban várom az Örökkévalókat és nem győzök azért drukkolni, hogy ne tolják el a a novemberi megjelenést.
   Kiknek ajánlom? A Marvel zászlós rajongóinak kötelező darab, de a keleti mitológia szerelmeseinek, a harcművész filmek kedvelőinek is, hiszen tökéletes kikapcsolódás. :)

Megjegyzések