Filmajánló: Ready Player One
Sziasztok! :)
Először is: Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak! :)
Másodszor: A könyvről írt értékelésemet ezen a linken tudjátok elolvasni.
Harmadszor pedig: A mai nap végre mi is eljutottunk a moziba, így kicsit lemaradva a premierről, de annál nagyobb lelkesedéssel néztük meg a Ready Player One filmváltozatát.
Még január első heteiben olvastam el a könyvet, pontosan azért, hogy amikor majd beülünk megnézni a filmet teljesen képben legyek a történettel és a szereplőkkel is.
Jelentem nem ért volna nagy hátrány, ha mégsem olvasom el - eltekintve persze attól az igenis lényeges dologtól, hogy akkor lemaradtam volna egy nagyszerű és egyedi történetről - mert a készítők szinte minden lényeges momentumot megváltoztattak.
A karakterek és a Halliday féle Húsvéti Tojás utáni hajsza persze megmaradt, elvégre ez képezi a történet szerves részét, de a többi dolgot eléggé átírták.
Ez a tény viszont mégsem zavart, sőt, kimondottan jó volt, méghozzá azért, mert nekem így a film egy picivel jobban elnyerte a tetszésemet.
A könyvet is szerettem anno, de lassan haladtam vele, mert rengeteg olyan számítógépes játék utalás volt benne, amit nem értettem.
Ellenben, a filmet úgy készítették, hogy a kevésbé kocka rajongók is megértsék. Ez pedig határozottan jót tett az egész Ready Player One jelenségnek. Én legalábbis így gondolom.
Egy vérbeli rajongóknak viszont lehet, hogy pont ezért nem fog majd tetszeni...
A látványvilág első osztályú volt, akadt benne megannyi poén, igyekezett hű maradni az eredetihez, de mégis voltak olyan változtatások és újítások is, amik határozottan gördülékenyebbé tették az egész cselekményt.
Tye Sheridan munkájával kimondottan elégedett voltam, mert kedvelem, mint színészt és mint embert is. Egyszerűen szimpatikus a számomra, pedig teljes valójában nem is szerepelt olyan sokat.
A többi színész is jól játszott, szerintem hihetőek voltak és átjött, hogy melyik karakter mit, miért cselekszik.
Különösen tetszett, hogy sokkal többet láthattunk a karakterek való világban játszódó életéből és tetteiből, ami szerintem azért volt nagyon jó, mert ezáltal emberibb és valósághűbb, valamint kevésbé elrugaszkodott lett ez az egész.
Ami viszont kicsit zavart, hogy megváltoztatták a három próbát.
Ezt kicsit sajnáltam, hiszen a könyvben kitűnően meg volt válaszolva, hogy Halliday miért is ezeket a dolgokat választotta és alkotta.
Mindent összevetve: Látványos, pörgős, akció dús, humoros, kicsit geek, na jó, nagyon. :) Mégis szerethető és követhető bármelyik korosztály számára. Néhol romantikus is, mert Wade és Samantha szerelme is jobban előtérbe került.
Bátran ajánlom a könyvek rajongóinak, hiszen egészen jól kiegészíti egymást a kettő és igazából mindenki másnak is, de főleg olyanoknak, akik egy tartalmas és szórakoztató kikapcsolódásra vágynak, valamint nyitottak - a mai modern, számítógépes világban és egyre inkább virtuálissá váló társadalmunkban - egy kis időt szakítani egy olyan filmre, aminek végül az a tanulsága, hogy éljünk inkább a való világban. :)
Megjegyzés: Imádtam a mozi előtt lévő Rubik kocka-szerű képződményt, aminek oldalain, Wade, Samantha, Sorrento és Halliday karaktereinek igazi és OASIS-beli avatárjai is láthatóak, mozgathatóak és cserélhetőek voltak.
Először is: Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak! :)
Másodszor: A könyvről írt értékelésemet ezen a linken tudjátok elolvasni.
Harmadszor pedig: A mai nap végre mi is eljutottunk a moziba, így kicsit lemaradva a premierről, de annál nagyobb lelkesedéssel néztük meg a Ready Player One filmváltozatát.
Még január első heteiben olvastam el a könyvet, pontosan azért, hogy amikor majd beülünk megnézni a filmet teljesen képben legyek a történettel és a szereplőkkel is.
Jelentem nem ért volna nagy hátrány, ha mégsem olvasom el - eltekintve persze attól az igenis lényeges dologtól, hogy akkor lemaradtam volna egy nagyszerű és egyedi történetről - mert a készítők szinte minden lényeges momentumot megváltoztattak.
Ez a tény viszont mégsem zavart, sőt, kimondottan jó volt, méghozzá azért, mert nekem így a film egy picivel jobban elnyerte a tetszésemet.
A könyvet is szerettem anno, de lassan haladtam vele, mert rengeteg olyan számítógépes játék utalás volt benne, amit nem értettem.
Ellenben, a filmet úgy készítették, hogy a kevésbé kocka rajongók is megértsék. Ez pedig határozottan jót tett az egész Ready Player One jelenségnek. Én legalábbis így gondolom.
Egy vérbeli rajongóknak viszont lehet, hogy pont ezért nem fog majd tetszeni...
A látványvilág első osztályú volt, akadt benne megannyi poén, igyekezett hű maradni az eredetihez, de mégis voltak olyan változtatások és újítások is, amik határozottan gördülékenyebbé tették az egész cselekményt.
A többi színész is jól játszott, szerintem hihetőek voltak és átjött, hogy melyik karakter mit, miért cselekszik.
Különösen tetszett, hogy sokkal többet láthattunk a karakterek való világban játszódó életéből és tetteiből, ami szerintem azért volt nagyon jó, mert ezáltal emberibb és valósághűbb, valamint kevésbé elrugaszkodott lett ez az egész.
Ami viszont kicsit zavart, hogy megváltoztatták a három próbát.
Ezt kicsit sajnáltam, hiszen a könyvben kitűnően meg volt válaszolva, hogy Halliday miért is ezeket a dolgokat választotta és alkotta.
Bátran ajánlom a könyvek rajongóinak, hiszen egészen jól kiegészíti egymást a kettő és igazából mindenki másnak is, de főleg olyanoknak, akik egy tartalmas és szórakoztató kikapcsolódásra vágynak, valamint nyitottak - a mai modern, számítógépes világban és egyre inkább virtuálissá váló társadalmunkban - egy kis időt szakítani egy olyan filmre, aminek végül az a tanulsága, hogy éljünk inkább a való világban. :)
Megjegyzés: Imádtam a mozi előtt lévő Rubik kocka-szerű képződményt, aminek oldalain, Wade, Samantha, Sorrento és Halliday karaktereinek igazi és OASIS-beli avatárjai is láthatóak, mozgathatóak és cserélhetőek voltak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése