Könyvkritika: Alessandra Torre - Hollywoodi mocsok

Alessandra Torre

Hollywoodi mocsok (Hollywood Dirt)

Magyar kiadás éve: 2018

Fülszöveg:
Cole Masten. Hollywood Tökéletes Férjéből Hollywood Legszexibb Agglegénye lett, miután szupersztár felesége elhagyta. Most minden partiban benne van, és mindenkit megfektet, akit tud. Los Angeles, vigyázz: új rosszfiú van a városban!
Summer Jenkins. Ez én vagyok. Kisvárosi lány, aki a Georgia állambeli Quincyben ragadt. A csirkés kajáim mennyeiek, a pókerasztalnál ki tudok forgatni egy felnőtt férfit a vagyonából, és az érettségi évében közfelkiáltással választottak meg a Legbarátságosabbnak.
Más világban éltünk. Nem is lett volna szabad találkoznunk. Csakhogy Cole Masten elolvasott egy könyvet az én kis városomról. Hat hónappal később pedig leszállt a magángépével a poros kis repterünkön, és magával hozta Hollywoodot.
Azonnal tudtam, hogy ez bajt jelent. A városnak ‒ és nekem is. 
Néha az ellentéteknek nagyon nem kellene vonzania egymást.

   Egyszerűen imádtam a Sötét hazugságok című könyvet, így hát természetesen nem is volt kérdés, hogy elolvasom-e majd Alessandra Torre második, magyarul megjelenő regényét?!
   A Könyvhétre sajnos nem jutottam el, szóval majd egy hét késéssel sikerült csak beszereznem a Hollywoodi mocsok című kötetet, amit a hosszúságához képest mégis rekordidő alatt sikerült kiolvasnom.
   Egyébként kimondottan szeretem az olyan regényeket, amikben rövidebb, tartalmasabb fejezetek vannak és ez a történet pontosan ilyen volt.

 A magyar kiadás borítója

   Összesen 112 fejezetből és egy epilógusból állt, plusz volt még benne 3 bónusz fejezet, de akkor is jól haladtam vele, olvastatta magát és természetesen élveztem minden sorát.
   Az most már hivatalos és tökéletesen biztos, hogy nálam nem ütötte meg a Sötét hazugságok mércéjét, nem vált rögtön kedvenccé, mint anno az a kötet, de még így is imádtam és bátran ajánlom, mert Alessandra Torre igazán tehetséges író.
   A sztori egyébként kicsit lassan indult, ami először kimondottan zavart, de aztán rájöttem, hogy ez pontosan így volt jó. Egészen újszerű volt belelátni a főszereplők életébe mielőtt még megismerték volna egymást. Tanúi lehettünk, hogy milyen okok és történések vezettek el ahhoz a ponthoz, ahol Cole és Summer először találkozott a másikkal.
   Kimondottan pozitív dolog volt bepillantást nyerni a hollywoodi csillogás mögé, a cím pedig kitűnően érzékeltette, hogy micsoda mocskos dolgok folynak a színészek mindennapjaiban. Az az igazság, hogy teljesen egyetértek ezekkel a dolgokkal és szerintem pontosan ilyen lehet a sztárok élete.
   Persze nem akarok általánosítani és biztosan akad olyan színész vagy színésznő, akik nem így élik meg a sikert, de azért biztosan van alapja annak a sok magazinnak, bulvárlapnak, hírnek és cikknek, amik napi szinte megjelennek a sajtóban.
   Nehéz élet lehet és talán nem is cserélném el a sajátomra, még akkor sem, hogyha az anyagi gondjaim egy szempillantás alatt megoldódnának. Ismertnek lenni nem lehet könnyű feladat, én biztosan nehezen tudnám kezelni, hogy mindenki tudni vél rólam mindent és emberek milliói rajonganak értem...
   A szereplőket hamar sikerült megkedvelnem.
   Summer belevaló, szimpatikus hősnő volt, aki mindig kiállt magáért és próbálta a végsőkig megőrizni a függetlenségét.
   Cole eleinte egy igazi bunkónak bizonyult, de aztán kiderült, hogy neki is van szíve és persze nagyon sajnáltam amiatt, amit Nadia - az a számító dög - művelt vele.

Summer és Cole

   Az az igazság, hogy külön-külön voltak velük gondjaim, a hozzáállásuk nem mindig győzött meg, de együtt igazán karizmatikus és csábító párost alkottak.
   A levegő mindvégig izzott közöttük és néha a falat kapartam, amiért ennyire nem illenek össze, ám ők újra és újra bebizonyították, hogy az ellentétek tényleg vonzzák egymást.
   Imádtam azokat a részeket, amik a forgatásokról szóltak és az ő rögtönöző, rendezőt tönkretevő szócsatáikról. A 68. fejezet teljes egészében a kedvencem lett, mert ott szinte szó szerint felforrt a könyv a kezeim között. :)
   A történet egyébként pörgős, veszettül pimasz, de vannak benne vicces, könnyed, megható és szívmelengető részek is.

   Cocky, a kakas, egyszerűen zabálnivaló volt és esküszöm, hogy nem hazudok és nem a hatás kedvéért írom, de évekkel ezelőtt, még kisiskolás koromban, nekem is volt egy saját kakasom, Lusti, akit legalább annyira szerettem, mint Cole az övét.
   A nagyszüleimtől kaptam, az ő falusi kis udvarukban nevelgettem és amikor véget ért a nyári szünet, ők vigyáztak rá, amíg én iskolában voltam. Lusti végül sajnos idő előtt távozott, de sosem felejtem el, amikor együtt napoztunk a lucernaföldön, amíg Mama és Tata a betakarítást végezték. :)

   Visszatérve a történetre, a mellékszereplőket is sikerült megkedvelnem. Főleg Ben, Justin és a cápa-ügyvéd DeLuca hármasát, akik teljesen eltérő habitusok voltak, mégis mindig megnevettettek.
   A könyv végén lévő kis szösszenet is elnyerte a tetszésemet, ami ugyebár Cole és Summer évekkel későbbi életébe engedett bepillantást.
   Meglepetten láttam azt is, hogy az írónő még a regény megjelenése előtt egy teljes trilógiát írt Brad,  a már fentebb is említett válóperes ügyvéd és Julia, a későbbi felesége viszonyáról. Így hát ők ketten tulajdonképpen visszatérő szereplők lettek ebben a kötetben.

   Nagyon jó lenne olvasni magyarul még több Alessandra Torre regényt, mert szeretem a stílusát. Nagyszerűen csavarja a szálakat, jól egyensúlyoz az erotika és a romantika mezsgyéjén, a karakterei életrevalóak és szimpatikusak, ő maga pedig tényleg jól ír.
   Szerintem ha esélyt akartok adni az írónőnek, akkor mindenképpen a Sötét hazugságok című regényével kezdjétek, mert az sokkolóan fantasztikus, de akik nem annyira szeretik a meglepő,

csavaros, erotikus regényeket, akkor azok bátran olvassák  a Hollywoodi mocsok című könyvét, ami kitűnő, könnyed, tele csillogással és annak minden nyűgével, árnyoldalával.
   Most már csak a filmet kell megnézni és teljes lesz az élmény...
   Pár szó a borítóról:  A borító a filmes verzió, ami kimondottan tetszik, hiszen az eredeti nem olyan szép, ráadásul már egy másik, Könyvmolyképzős kötet borítóját is magába foglalja.
   Szóval örülök, hogy végül erre esett a választás, mert mindenképpen figyelemreméltóbb.