Könyvkritika: Laurelin Paige - Chandler


Laurelin Paige
Chandler (Chandler)
A Fixed trilógia második kiegészítő kötete
Magyar kiadás éve: 2018

Fülszöveg:
Jó vagyok az irodában tárgyalás közben, de még jobb vagyok a hálószobában. Sokkal jobb. Már az első találkozáskor lekerül a bugyi bármelyik nőről, akit falrengető orgazmusban részesítek, mielőtt beteszem a taxiba. Vagy akár három orgazmusban is. De többet nem kap, mert még tervezgetni kezdi a jövőt. Az nem nekem való. 
Legalábbis eddig nem volt nekem való. 
Genevieve Fasbenderig. Öt éve ő az első nő, akivel egy egész éjszakát szeretnék eltölteni. És ő az első nő, aki azt mondta nekem, hogy nem én vagyok számára az ideális, akárhányszor elégítem is ki. Ez a nő rámenős, merész és pokolian makacs, és nagyon magasra teszi a mércét. 
De Genevieve Fasbender még nem tudja, mi vár rá…

   Még 2016-van találtam rá a Fixed trilógiára és akkor olvastam el mindhárom részt.
   Akkoriban nagyon divatba jöttek az erotikus témájú regények, hiszen A szürke ötven árnyalatának hála fénykorát kezdte élni ez a szexi irodalom.
   Azóta persze rájöttem, hogy vannak sokkal, de sokkal igényesebben megírt sztorik A szürkénél és hát Laurelin Paige könyvei pontosan ebbe a kategóriába tartoznak. Az igazságoz most viszont az is hozzátartozik, hogy habár a Chandler kimondottan érzéki volt, mégsem nyújtott olyan nagy élményt, mint anno a többi Fixed regény.
A magyar kiadás borítója
   Ennek pedig az lehet az oka, hogy kiegészítő kötet lévén, kicsit el lett kapkodva, elvégre a sztori egy részes, így hát az írónő kénytelen volt belezsúfolni egy csomó olyan történést, amit előzőleg három, plusz egy kiegészítő kötetben bontott ki részletesen.
   Ha engem kérdeztek, akkor nem feltétlenül volt akkora baj ez a gyorsabb, tempósabb történetvezetés, hiszen legalább egy percig sem lehetett unatkozni olvasás közben.
    Az viszont  határozottan hátránynak minősült, hogy nem igazán ismerhettük meg a szereplőket, nem volt időnk közelebb kerülni hozzájuk, jobban meg- és kiismerni a motivációjukat stb...stb...
   Bevallom, hogy én még fiatal, tejfölösszájú ficsúrként emlékeztem Chandlerre, aki nem igazán hagyott bennem mély nyomot az előző részekben, azon kívül, hogy ő volt Hudson vicces kisöccse.
   Jó, persze, itt-ott elvétve szerepelt, voltak beszólásai, de semmi kihatása nem volt Hudson és Laynie kapcsolatára.
   Ebben a kötetben viszont már kész férfiként járult elénk, akinek egyszerűen mindene a szex és imádja az egy éjszakás kalandokat. Legalábbis addig, amíg meg nem ismeri Genevieve-et, aki teljesen elvarázsolja, ráadásul kikészíti, hiszen kurta pásztorórájuk után nem sokkal később nyíltan kijelenti, hogy a Chandlerrel való közös éjszakája nem is volt olyan nagy szám...
   No persze nem is kell más a törhetetlen és zabolátlan férfi egónak, így hát főhősünk rögtön elhatározza, hogy a drága Genny könyörögni fog majd az újabb és újabb aktusért, valamint a közeli jövőben természetesen imádni fogja őt.
   Így kezdődik hát a két fiatal kegyetlen erotikus játszmája, aminek hamarosan sokkal, de sokkal nagyobb lesz a tétje, hiszen ők ketten szépen - lassan egymásba szeretnek.
Az eredeti borító
   A történet erősen korhatáros, kizárólag 18 éven felülieknek ajánlom, elvégre bugyiszaggatóan erotikus jelenetekkel tarkított, végtelenül szókimondó, erősen részletekbe menő, ráadásul Genny és Chandler igyekeznek elmerülni a kezdetleges, lightos BDSM világában is, lévén, hogy együtt rájönnek: Kimondottan izgatja őket a dolog.
   A sztori így hát picit mocskos, picit provokatív, de pont ezért imádjuk, hiszen nem is vártunk mást Laurelin Paige-től.
   Engem két dolog is sokkolt a regényben.
   Az egyik pozitív értelemben, amikor Chandler és Genny, Hudson irodájában bujkáltak, valamint, ami pontosan azután következett Hudson régi legénylakásán. Az ott játszódó  részek nagyon izgatóra sikerültek. Néztem is, hogy hűha! Pirultam ezerrel, maradjunk ennyiben. :)
   Utána pár fejezettel viszont jött egy teljesen negatív, - számomra - lehúzó rész, ami a Pierce család vidéki birtokának erdejében történt. Nem árulok el ennél többet, de számomra érthetetlen, hogy két felnőtt ember mit is élvez ilyen dolgokon, még akkor is ha csupán csak szerepjáték volt az egész. Furcsa...
   A szereplők egyébként szimpatikus, habár Chandler néha igazán éretlennek, picit gyerekesnek tűnt, de amikor dominánsan viselkedett és magához ragadta az irányítást, akkor rögtön megbocsátottam neki.
   Genny-ről nem derült ki olyan sok minden, de értékeltem a függetlenségre való törekvését, valamint azt, hogy igyekezett minél többször megleckéztetni Chandlert.
   Visszatértek a régi szereplők is.
   Hudson még mindig elragadóan karót nyelt, Laynie pedig még mindig a szívére hallgat, ami itt is jól jött. Láthattuk őket kibővült családként, ami kimondottan jót tett a romantikus lelkemnek.
   Mint kiderült a sztori közel sem ért véget, lesznek még kiegészítő kötetek, aminek egyébként nem örülök túlzottan, hiszen tudni kell abbahagyni egy történetet, még akkor is ha világsiker lett és szinte kötelezően folytatásért kiált. Ez persze csak az én véleményem.
   A lényeg pedig még mindig az, hogy a történet első osztályú csemege a Fixed trilógia rajongóinak, viszont önálló kötetként nem állja meg a helyét, hiszen túl sok benne a múlt történéseire való utalás, kikacsintás.
   A romantika nem kerül olyan nagyon előtérbe, de az erotika annál inkább hangsúlyt kap, hiszen Genny és Chandler párosa egyszerűen kirobban a túlfűtött szexuális energiától.
   Pár szó a borítóról:  A borító eredetileg nem ilyen volt, de a kiadó végül lecserélte.
   Az első lehetséges képen egy sötét hajú, sötét szakállú és bajszú pasi volt, aki persze nagyon jól néz ki, csak éppen, Chandler maga szőke.
   Amikor az olvasók szóvá tették ezt a kiadónak, azok hallgattak a jó szóra és gyorsan lecserélték a mostanira, amin már egy olyan férfi van, aki sokkal inkább lehetne Chandler. Már amennyit láthatunk belőle.
   Nekem tetszik, nem rossz, de nem is világrengető klasszis. Ha nem a Fixed folytatása lenne, lehet, hogy magamtól nem venném le a polcról a könyvesboltban.

Megjegyzések