Könyvkritika: Kerstin Gier - Fellegszálló

Kerstin Gier
Fellegszálló (Wolkenschloss)
Magyar kiadás éve: 2018
134-es sorszámú Elit Team kötet

Fülszöveg:
Magasan ​fent a svájci hegyekben áll büszkén a Fellegszálló, egy patinás nagyszálló, melynek fénykora már rég letűnt. De mikor az év vége közeledtével a világ minden tájáról megérkeznek a vendégek a híres szilveszteri bálra, az épület úszik a gyönyörű csillárok fényében, a tágas folyosók pedig izgatott zsongással telnek meg.
A tizenhét éves Fanny Funke, a szállodatulajdonos fiával és a személyzet többi tagjával együtt azonban ki sem lát a munkából, hogy előkészíthesse a vendégek fényűző kikapcsolódását, de nem kerüli el a figyelmét, hogy sokan valójában nem azok, mint aminek mutatják magukat. Milyen titkos tervek kovácsolódnak a hímzett bársonyfüggönyök mögött? Az orosz oligarcha felesége tényleg birtokában van a legendás Nadjeschda-gyémántnak? És miért a homlokzaton mászik fel inkább a jóképű Tristan Brown a 201-es szobából ahelyett, hogy a lépcsőt használná?
Mialatt Fanny megpróbálja Ben segítségével kibogozni a szálakat, még nem sejti, hogy hamarosan egy életveszélyes kaland kellős közepében találja, és nem csak az állása forog kockán, hanem a szíve is.

   Nagyon vártam már, hogy megjelenjen ez a könyv. 
   Karácsonyi ajándék volt saját magamnak, viszont az az igazság, hogy annyira nem nyerte el a tetszésemet, mint amennyire számítottam rá. 
   Hosszú ideig olvastam, még magamhoz képest is. Nem igazán haladtam vele, halogattam az újbóli kézbevételt. Ennek biztos az is volt oka, hogy egy hete műtöttek, még lábadozok és nem igazán van kedvem olvasni, nem köt le semmi, de akkor is találtam benne bőven hibákat.
   Az alapötlet maga nagyon jó, ez az elegáns szállodai légkör kifejezetten tetszett, ötletesnek és egyedinek tartottam. Már a Reszkessetek, betörők! 2. megnézése óta teljesen odavagyok az ilyen típusú történetekért és roppant érdekesnek találtam ezt is.
A magyar kiadás borítója
   Szóval mindenképpen piros pont és csillagos ötös az ötletért. A kivitelezés viszont már erősen sántított.
   A regény úgy kezdődik, hogy megismerhetjük Fanny Funke-ot, aki gyakornokként dolgozik a patinás és nagy múltú Fellegszállóban, ebben az elegáns és csodálatos szállodában. 
   Fanny különböző kalandokba keveredik, próbál helytállni a munkájában, miközben két fiú is küzd a kegyeiért. 
   Az egyikük a szállodatulajdonos fia, Ben, a másik pedig az egyik vendég, Tristan, aki sokszor gyanúsan viselkedik. 
   Számomra túlságosan is lassan indult be, az eleje egyáltalán nem volt érdekfeszítő, sokszor unatkoztam rajta.
   Vártam, hogy történjen végre valami, de fejezeteken át csak az átlagos szállodai mindennapok nyüzsgő forgatagáról olvashattunk, ami egyébként nem baj, csak a könyv címkéi és fülszövege szerint, többek között fantasy és krimi szálak is vannak benne...
   Azt viszont el kell ismernem, hogy ifjúsági regénynek kitűnő, az utolsó pár oldalra elég jól beindult, volt benne végül egy kis nyomozás és akció is, viszont a fantasy tényleg csak ilyen sejtelmesen, már - már tessék - lássék módon volt jelen és az írónő inkább ránk bízta, hogy mit is gondolunk róla igazából.
   Nekem sajnos csalódás, pedig sokat vártam tőle, főleg, hogy Kerstin Gier eddigi regényeit kimondottan szerettem. 
   Véleményem szerint picit túl lett írva, ráadásul sokszor nagy hangsúly lett fektetve a felesleges dolgokra, még fontosnak tűnőekre már sokkal kevesebb.
   Pozitívumként tudom megemlíteni a sokféle, különleges és bravúros karaktert, hiszen egyértelmű, hogy egy ilyen sztoriban nagyító alá kerülnek a vendégek, akiknek persze sötét a múltja és rengeteg a titkolnivalója. 
   Mindenképpen ajánlom figyelmetekbe a Gier könyvekben állandóan jelen lévő, a kötet végén feltűnő szószedetet és rövid leírást a szereplőkről. Ez most mindenképpen jól jött és hatalmas segítség volt, hiszen sokszor nem tudtam egyből, hogy kiről is van szó. 
   Az írónő eddig is sokféle karakterrel operált, de most aztán tényleg akadt vagy 25 szereplő. Sokuknak nagy hangsúly jutott, még mások csak egy-egy pillanatra tűntek fel persze.
   Fanny szimpatikus, talpraesett és találékony főhősnőnek bizonyult, akit könnyen megkedveltem. Voltak jó beszólásai, egy alapvetően humoros lányról beszélünk, nem mellesleg pedig, könnyen bele tudtam magam élni a helyzetébe. 
   Szerettem Bent, mert kedves és becsületes fiú, de Tristan-t is szimpatikusnak találtam, habár klisészerűen ő volt a tipikus rosszfiú, még Ben a tipikus jófiú. Kicsit meglepett, hogy végül kit választott Fanny, de azért mindenképpen reális döntésnek éreztem.
   A mellékszereplők közül leginkább a csendes és könyvmoly Amy, annak találékony és csípős nyelvű húgai, Gracie és Madison, valamint Monsieur Rocher kerültek hozzám a legközelebb. 
   Őket szinte egyből sikerült megkedvelnem, habár az is igaz, hogy Petrus Rocherre sokszor gyanakodtam, hogy esetleg benne van valami suskusba. Lehet, hogy igazam is lett? Azt nem árulom el. :)
   A Tiltott Macska ötletén és jelenlétén nagyokat nevettem és irtó cukinak tartottam. Az ilyen apróságok miatt vagyok még mindig képes bizalmat szavazni az írónőnek. Mindig hint el ilyen jópofa, vicces dolgokat a történeteiben.
   Összességében tehát: Örülök, hogy nincs folytatása, hogy egy kerek, lezárt sztoriról van szó. Biztosan nem olvastam volna el a többi kötetet. Sajnos ez az igazság. :(
   Egyszer mindenképpen megérte rá időt fordítani, de nálam az év egyik csalódása és egyáltalán nem váltott meg a világot.
   Vannak hibái, de a sokféle és sokrétű karakterek azért kárpótoltak valamennyire.
   Pár szó a borítóról:  A borító eszméletlen szép és nagyon illik a történethez.
   Imádom ezt a lilás színhatást, valamint tetszik, hogy a könyv teljesen úgy néz ki, mintha a kezünkbe vehetnénk a Fellegszállót.
   Kreatívnak tartom, főleg, hogy bőven lehet rajta keresgélni a szereplőket.
   Tipp: Leginkább azoknak ajánlom, akik már olvasták Kerstin Gier előző könyveit és kíváncsiak, hogy most éppen mit alkotott?! Valamint, biztosan azokat is érdekelni fogja, akik mondjuk olvasták anno Agatha Christie tollából A Bertram Szállót. Habár azt mindenképpen tudni kell, hogy krimi szál egyáltalán nem erős benne. Sőt...

Megjegyzések