Szentimentális szerda: Jennifer Bosworth - Villámtól sújtva
Jennifer Bosworth
Fülszöveg:
Mia Price villámfüggő. Számos villámcsapást túlélt már, de folyamatos vágyával, hogy részesedjen a vihar energiájából, veszélybe sodorja önmagát, és a körülötte élőket.
Los Angeles azon ritka helyek egyike, ahol Mia biztonságban érezheti magát függőségétől, hiszen csak elvétve csap villám a városra. De amikor a várost lerombolja egy földrengés, Mia mennyországa egy csapásra a veszélyek és a káosz aknamezejévé változik. A hajdani tengerparton áthatolhatatlan sátortáborok nőnek. Az összeomlott belváros senkiföldje lesz, ahol éjszakánként egy „kószáló” buli hol az egyik, hol a másik elhagyatott épületet „bérli ki” magának. A bulizókat egy megmagyarázhatatlan erő vonzza pusztulás színhelyére. A katasztrófa után megerősödik két szekta, melyek szemben állnak egymással. De mindkét szekta végítéletről szóló próféciájában Mia Price játssza a főszerepet. Biztosak benne, hogy Mia Price kapcsolatban áll a földrengést kiváltó elektromos viharral, és a közeledő, sokkal pusztítóbb égszakadással-földindulással.
Mia Price szeretne megbízni a titokzatos és vonzó Jeremyben, amikor az megígéri, hogy vigyáz rá, de attól tart, a srác nem az, akinek mondja magát. A szenvedély és az energia, ami egymáshoz vonzza őket, a végüket jelentheti. Amikor eljön a végzetes vihar, Miának mindent kockára kell tennie. Szörnyű erejét szabadon engedi, hogy megmentse szeretteit, vagy elveszítsem mindent.
A sztori nagyon egyedi és különleges. Ilyen történetet vagy ehhez hasonlót, eddig még nem is olvastam, pedig azért nem ma és nem is tegnap lettem könyvmoly.
A főhősnő - aki E/1-ben mesél – villámfüggő.
Mia Price-t semmi sem élteti jobban, mintha kereshet egy nagy vihart, beállhat a közepébe és arra vár, hogy belé csapjon a villám.
Mia nem úgy jár, mint a legtöbb ember. Nem hal bele, nem szenved maradandó sérülést. Egyszerűen feltölti őt ez a félelmetes erejű természeti jelenség. Csupán egyetlen módon hagy rajta nyomot a több ezer volt. A testét behálózzák a villámokat mintázó jelek.
Ezek a bőre alatt futó, vöröses színű csíkok az egyedüli, árulkodó nyomai, hogy a lány eltér egy átlag embertől, ám ezt ő gondosan rejtegeti, hiszen Mia, az öccse, Parker és az anyjuk, Sarah egy posztapokaliptikus Los Angeles-ben élnek, ahol senki sincsen biztonságban.
A könyv kezdete előtt pár héttel volt egy hatalmas, pusztító erejű földrengés, ahol az Angyalok Városa szinte teljesen megsemmisült. Rengetegen meghaltak, sokan az utcákra kerültek, mások megbetegedtek.
Eközben, a kétségbeesett emberek már a Világvégéről suttognak.
Egy Rance Ridley nevű férfi Prófétának kiáltja ki magát, aki tévés közvetítéseken és titokzatos miséken, szertartásokon toborozza maga köré a Követőket, ezeket az agymosott, furcsán nyugodt viselkedésű nőket, férfiakat és gyermekeket.
A Próféta, úton – útfélen azt hangoztatja, hogy ő bizony előre látta a földrengést és tudja, hogy Április 17.-én érkezik el az igazi Világvége. Fogadott gyermekei, a Tizenkét Apostol, az erőszaktól sem riadva vissza terjesztik az igét.
Főhősnőnk egyetlen támasza, a jóképű és titokzatos Jeremy személyében lehetne, ám a lány mégsem tud megbízni benne teljesen.
A könyv nagyon jól ki van dolgozva. Teljesen hihetően adja át ezt az egész kétségbeesett hangulatot, reális mértékkel ábrázolja az emberek életét és reakcióit.
Különleges, újféle módon közelíti meg a Világvége fogalmát, amit oly sok film és oly sok könyv is meglovagolt, feldolgozott már.
Tetszik ez az egyedi világfelépítés és világábrázolás. A legtöbb disztópikus és posztapokaliptikus könyvben, mindig egy már meglévő katasztrófa után találjuk magunkat, ahol nyomon követhetjük az ujjá alakult társadalmat.
Jennifer Bosworth első könyvében viszont a szereplőkkel együtt élhetjük át a történéseket, lehetünk tanúi mindennek, ráadásul úgy, hogy a könyv egyszerre szórakoztató, akciódús, romantikus, de egy cseppet sem nyomasztó.
Nem mellesleg pedig, látványos. Tudom, hogy ezt a szót inkább filmekre szokták alkalmazni, mintsem könyvekre, de most az egyszer, a Villámtól sújtva esetében, ez a jelző éppoly helytálló, mint bármely más dicsérő szó.
Ebből a könyvből mindenképpen megnéznék egy jó kis filmet. Nálam nyerő lenne, az már tuti.
Mia szimpatikus, erős, karakán lány, aki nem engedi, hogy homályos utalású jóslatok szablyák meg az életét. Ha kell, akkor szembefordul mindenkivel és eltökéli, hogy saját maga lesz a sorsának kovácsa.
Jeremy karaktere is nagyon szimpatikus. Kellő misztikum és rejtély lengi át az egész személyiségét. Kedves, bátor fiatalember.
Valódi kilétét, ami egy kicsit kiszámítható, - a szemfülesek már a kezdetektől sejteni vélhetik - de ettől függetlenül nekem nagyon tetszett, az írónő részéről ütős elgondolásnak tartottam.
A két fiatal között kialakuló, először halovány, később egyre intenzívebb szerelmi szál eléggé feldobja a könyvet.
A Próféta ( aka Rance Ridley) egy igazi alakoskodó, rosszindulatú, hírnévhajhász, aki mások nyomorán, kiszolgáltatottságán és hiszékenységén próbál meg előrébb jutni, holott persze neki is megvannak a maga piszkos kis titkai.
A Tizenkét Apostol ikrei, Iris és Iván – számomra - az Alkonyatos Jane és Alec kettősét idézték. Maga az egész Fény egyháza, hasonló volt Stephenie Meyer Volturijához. Ez nekem kimondottan tetszett, hiszen én az égbekiáltó képmutatásuk ellenére is szerettem a Volturit.
Az írónő, ennek a könyvnek a sikerén felbuzdulva, írt is egy előzménykönyvet, ami Rance életét meséli el és mutatja be. Megvallom, hogy nagyon kíváncsi lennék rá, habár nem látok rá sok esélyt, hogy a kiegészítő kötet idehaza is megjelenjen valamikor.
A könyvben többféle megközelítésből is nyomon követhetjük a Világvégét.
A Keresők és a Követők sokszor emlegetik a Bibliát, azon belül a Jelenések könyvét. Az Apokalipszis Lovasairól, pecsétek feltöréséről magyaráznak, míg Jeremy maga egyszerűen csak arra keresi a választ, hogy miért éppen Mia áll ennek az egésznek a középpontjában?!
A könyv erős morális témákat is feszeget. Vajon egyetlen embernek joga van pusztulásra ítélni a világot, csak azért, mert ő úgy látja, hogy az már menthetetlenül elindult a romlás útján? Mi mindenre jogosíthat fel egy embert az Istenben való rendületlen hit? Ezekre a kérdésekre mind – mind válaszokat kapunk.
A vége pedig fenomenális. Az összecsapás és a sok villámcsapás. Örülök, hogy ennek a könyvnek nem lett folytatása és nem azért, mert nem tetszett, sőt, nagyon is imádtam, de ennek pontosan így kellett befejeződnie. Jó, hogy íz írónő nem húzta – vonta – nyújtotta tovább.
Pár szó a borítóról: Ennél kifejezőbb borítót már nagyon régen nem láttam. Nekem kimondottan tetszik.
Mia, kinyújtott karokkal, várakozva, a fölötte cikázó villámok valamelyikére, körülötte pedig a lerombolt Los Angeles.
Villámtól
sújtva (Struck)
Magyar
kiadás éve: 2013
Fülszöveg:
Mia Price villámfüggő. Számos villámcsapást túlélt már, de folyamatos vágyával, hogy részesedjen a vihar energiájából, veszélybe sodorja önmagát, és a körülötte élőket.
Los Angeles azon ritka helyek egyike, ahol Mia biztonságban érezheti magát függőségétől, hiszen csak elvétve csap villám a városra. De amikor a várost lerombolja egy földrengés, Mia mennyországa egy csapásra a veszélyek és a káosz aknamezejévé változik. A hajdani tengerparton áthatolhatatlan sátortáborok nőnek. Az összeomlott belváros senkiföldje lesz, ahol éjszakánként egy „kószáló” buli hol az egyik, hol a másik elhagyatott épületet „bérli ki” magának. A bulizókat egy megmagyarázhatatlan erő vonzza pusztulás színhelyére. A katasztrófa után megerősödik két szekta, melyek szemben állnak egymással. De mindkét szekta végítéletről szóló próféciájában Mia Price játssza a főszerepet. Biztosak benne, hogy Mia Price kapcsolatban áll a földrengést kiváltó elektromos viharral, és a közeledő, sokkal pusztítóbb égszakadással-földindulással.
Mia Price szeretne megbízni a titokzatos és vonzó Jeremyben, amikor az megígéri, hogy vigyáz rá, de attól tart, a srác nem az, akinek mondja magát. A szenvedély és az energia, ami egymáshoz vonzza őket, a végüket jelentheti. Amikor eljön a végzetes vihar, Miának mindent kockára kell tennie. Szörnyű erejét szabadon engedi, hogy megmentse szeretteit, vagy elveszítsem mindent.
A sztori nagyon egyedi és különleges. Ilyen történetet vagy ehhez hasonlót, eddig még nem is olvastam, pedig azért nem ma és nem is tegnap lettem könyvmoly.
A főhősnő - aki E/1-ben mesél – villámfüggő.
Mia Price-t semmi sem élteti jobban, mintha kereshet egy nagy vihart, beállhat a közepébe és arra vár, hogy belé csapjon a villám.
Mia nem úgy jár, mint a legtöbb ember. Nem hal bele, nem szenved maradandó sérülést. Egyszerűen feltölti őt ez a félelmetes erejű természeti jelenség. Csupán egyetlen módon hagy rajta nyomot a több ezer volt. A testét behálózzák a villámokat mintázó jelek.
Ezek a bőre alatt futó, vöröses színű csíkok az egyedüli, árulkodó nyomai, hogy a lány eltér egy átlag embertől, ám ezt ő gondosan rejtegeti, hiszen Mia, az öccse, Parker és az anyjuk, Sarah egy posztapokaliptikus Los Angeles-ben élnek, ahol senki sincsen biztonságban.
 |
| A magyar kiadás borítója |
Eközben, a kétségbeesett emberek már a Világvégéről suttognak.
Egy Rance Ridley nevű férfi Prófétának kiáltja ki magát, aki tévés közvetítéseken és titokzatos miséken, szertartásokon toborozza maga köré a Követőket, ezeket az agymosott, furcsán nyugodt viselkedésű nőket, férfiakat és gyermekeket.
A Próféta, úton – útfélen azt hangoztatja, hogy ő bizony előre látta a földrengést és tudja, hogy Április 17.-én érkezik el az igazi Világvége. Fogadott gyermekei, a Tizenkét Apostol, az erőszaktól sem riadva vissza terjesztik az igét.
Főhősnőnk egyetlen támasza, a jóképű és titokzatos Jeremy személyében lehetne, ám a lány mégsem tud megbízni benne teljesen.
A könyv nagyon jól ki van dolgozva. Teljesen hihetően adja át ezt az egész kétségbeesett hangulatot, reális mértékkel ábrázolja az emberek életét és reakcióit.
Különleges, újféle módon közelíti meg a Világvége fogalmát, amit oly sok film és oly sok könyv is meglovagolt, feldolgozott már.
Tetszik ez az egyedi világfelépítés és világábrázolás. A legtöbb disztópikus és posztapokaliptikus könyvben, mindig egy már meglévő katasztrófa után találjuk magunkat, ahol nyomon követhetjük az ujjá alakult társadalmat.
Jennifer Bosworth első könyvében viszont a szereplőkkel együtt élhetjük át a történéseket, lehetünk tanúi mindennek, ráadásul úgy, hogy a könyv egyszerre szórakoztató, akciódús, romantikus, de egy cseppet sem nyomasztó.
Nem mellesleg pedig, látványos. Tudom, hogy ezt a szót inkább filmekre szokták alkalmazni, mintsem könyvekre, de most az egyszer, a Villámtól sújtva esetében, ez a jelző éppoly helytálló, mint bármely más dicsérő szó.
Mia szimpatikus, erős, karakán lány, aki nem engedi, hogy homályos utalású jóslatok szablyák meg az életét. Ha kell, akkor szembefordul mindenkivel és eltökéli, hogy saját maga lesz a sorsának kovácsa.
Jeremy karaktere is nagyon szimpatikus. Kellő misztikum és rejtély lengi át az egész személyiségét. Kedves, bátor fiatalember.
Valódi kilétét, ami egy kicsit kiszámítható, - a szemfülesek már a kezdetektől sejteni vélhetik - de ettől függetlenül nekem nagyon tetszett, az írónő részéről ütős elgondolásnak tartottam.
A két fiatal között kialakuló, először halovány, később egyre intenzívebb szerelmi szál eléggé feldobja a könyvet.
A Próféta ( aka Rance Ridley) egy igazi alakoskodó, rosszindulatú, hírnévhajhász, aki mások nyomorán, kiszolgáltatottságán és hiszékenységén próbál meg előrébb jutni, holott persze neki is megvannak a maga piszkos kis titkai.
Az írónő, ennek a könyvnek a sikerén felbuzdulva, írt is egy előzménykönyvet, ami Rance életét meséli el és mutatja be. Megvallom, hogy nagyon kíváncsi lennék rá, habár nem látok rá sok esélyt, hogy a kiegészítő kötet idehaza is megjelenjen valamikor.
A könyvben többféle megközelítésből is nyomon követhetjük a Világvégét.
A Keresők és a Követők sokszor emlegetik a Bibliát, azon belül a Jelenések könyvét. Az Apokalipszis Lovasairól, pecsétek feltöréséről magyaráznak, míg Jeremy maga egyszerűen csak arra keresi a választ, hogy miért éppen Mia áll ennek az egésznek a középpontjában?!
A vége pedig fenomenális. Az összecsapás és a sok villámcsapás. Örülök, hogy ennek a könyvnek nem lett folytatása és nem azért, mert nem tetszett, sőt, nagyon is imádtam, de ennek pontosan így kellett befejeződnie. Jó, hogy íz írónő nem húzta – vonta – nyújtotta tovább.
Pár szó a borítóról: Ennél kifejezőbb borítót már nagyon régen nem láttam. Nekem kimondottan tetszik.
Mia, kinyújtott karokkal, várakozva, a fölötte cikázó villámok valamelyikére, körülötte pedig a lerombolt Los Angeles.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése