Könyvkritika: Adam Christopher - A ​sötétség fejedelme

Adam Christopher

A sötétség fejedelme (Darkness on the Edge of Town)

Stranger Things könyvek – 2. kötet

Magyar kiadás éve: 2020

Fülszöveg:

1984. ​december, Hawkins. Jim Hopper rendőrfőnök egyetlen vágya egy csendes karácsonyeste eltöltése Tizivel, de örökbe fogadott lánya keresztülhúzza számítását. A lány egy New York feliratú kartondobozt húz elő a pincéből, és záporozni kezdenek az igazán fogós kérdések. Miért hagyta el Hopper Hawkinst? Miért tért vissza? És miért nem beszél sohasem New Yorkról? Bár Hopper inkább nézne szembe egy falkányi demogorgonnal, mint a saját múltjával, nem tehet mást: el kell mesélnie annak a mindent megváltoztató pár hónapnak a történetét.

A Vietnamot megjárt fiatal, kisgyerekes családapa, Jim Hopper New Yorkban kezd új életet, ám a sosem alvó város sikátorai legalább annyira veszélyesek, mint a vietnami dzsungel. 1977 forró nyarán bizarr módon megcsonkított hullák lepik el az újdonsült gyilkossági nyomozó Hopper körzetét, és szövetségi ügynökök szállják meg a rendőrséget. A férfinak nincs más választása, mint a maga kezébe venni az ügyet.

A gyilkost konok elszántsággal üldöző Hopper egy őrült banda és egy titokzatos parapszichológiai kísérlet után kutatva merül mélyre a sosem látott hőhullámtól szenvedő New York mocskában, és a többnapos áramszünet miatt sötétbe borult városban először néz szembe a gonosz valódi arcával.

   Tavaly nyáron jelent meg itthon a Stranger Things sorozathoz köthető első kötet, ami előzményregény volt és Tizi anyukájának, Terry Ivesnak az életét mutatta be, valamint azt, hogy miként került bele Dr. Brenner kísérleteibe...

   A könyvről írt értékelésemet ezen a linken tudjátok elolvasni.

   A Cartaphilus igazából engem is meglepett, amikor az egyik közösségi oldalon feltett kérdésemre azt a választ adta, hogy a folytatás még idén, karácsony előtt érkezik. Ennek nagyon örültem, mert valahol a szívem mélyén nem igazán hittem benne, hiszen a kiadó ennél jóval ismertebb sorozatokat is kaszált már el. :(

   A sötétség fejedelme a második és a harmadik évad között játszódik, pontosabban karácsonykor, ami Hopper és Tizenegy ünnepébe ad betekintést, tehát első kézből láthatjuk, hogyan alakult, hogyan mélyült el még jobban a kapcsolatuk és lettek ők ketten valódi apa és lánya.

   Elsőre kicsit engem is lehangolt, hogy a többi szereplő közül senki sem tűnik fel, csupán csak említés szintjén, de nem kell aggódni, mert Hopper múltja igen izgalmas, így természetesen kapunk megannyi új, érdekes és megosztó karaktert.

   A könyv tulajdonképpen egy történet a történetben, hiszen Hopper végig mesél, visszaemlékezik egy régi nyárra, amikor ő és a családja még New Yorkben éltek, Jim pedig gyilkossági nyomozóként tevékenykedett.

   Először tehát minden két szálon fut. Egy a jelenben, a faházban, ahol Tizi kiváncsiskodik és egy a múltban, évekkel ezelőtt, New Yorkban, aztán pluszban bejön még egy szál, de arról inkább már nem írok, mert Spoiler lenne. 

   Azt persze mondjuk sokan tudják, hogy mi lett végül Sara Hopper sorsa és mi történt Diane, a volt feleség és mindenki kedvenc rendőrfőnöke között, de akkor sem szeretnék ennyi lényeges eseményt lelőni.

   Fontos megjegyeznem, hogy nagy bajban vagyok a Stranger Things regényekkel, mert egyszerűen imádom a sorozatot, így a hozzá kapcsolodó dolgokkal is roppant elfogult vagyok, de hetekkel később anno a Gyanakvó elmék olvasása után is rájöttem, hogy annyira azért nem volt kiemelkedő és sajnos pont ez a helyzet ezzel a kötettel is.

   Persze szuper, hogy az ST univerzumában játszódik és még többet tudhatunk meg a karakterek múltjáról, de érdemi dolgot nem árul el a tényleges cselekményről, nem lendít előrébb és ami számomra megint roppant fájó és érhetetlen, hogy miért nem ír már valaki Tótágasról, mert én bizony arra vagyok a legkíváncsibb...Jó mondjuk azt lehet, hogy a Duffer testvérek nem engedik, mert majd ők szeretnék kidolgozni, de akkor is...

Kép forrása: Pinterest

   Miközben olvastam, sokszor az volt az érzésem, hogy egy nagyszerű, de sima krimit tartok a kezemben, ami biztosan nem lenne ekkora siker, ha nem Stranger Things regényként próbálnák eladni.

   Pozitívumként azt tudom megemlíteni, hogy az író stílusa gördülékeny, jól kifejező, így szuper gyorsan lehet vele haladni, ráadásul látszik és a Köszönetnyilvánításban ő maga is megemlítí: Igyekezett mindent elkövetni annak érdekében, hogy hűen hozza Hopper és Tizi személyiségét, ami elsősorban a két, őket alakító színészeknek köszönhető.

   Az is tetszett, hogy akadtak azért bőven olyan momentumok, amik mindig visszarántottak az ST világába. Rituális gyilkosságok, paranormális kísérletek és persze a 70-es, 80-as évek vitathatatlan hangulata.

   Külön kiemelném az egyik szereplő jóslatát, amit a megszálott Tótágas fanok úgy is értelmezhetnek, hogy félre lett értve és még csak jóval ezután fog bekövetkezni. Ugye emékeztek még arra a konteóra, ami azt próbálja igazolni, hogy Tótágas nem egy párhuzamos világ, hanem a sötét jövő?

   A könyv például választ ad pár olyan kérdésre is, hogy Hopper miért nem bízik a Szövetségiekben vagy akármelyik másik kormánybiztos szervben, valamint, hogy miért nyitottabb a természetfeletti dolgokra és hisz például a végsőkig abban, hogy Will nem halt meg az első évadban és kezd el nyomozni - megint - a saját szakállára, áthágva ezzel egy csomó szabályt.

   Molyon ez egyelőre nincs feltütetve, de úgy tudom, hogy a könyvek sorában Brenna Yovanoff regénye következik, a Runaway Max, ami ugyebár Max Mayfield és Billy múltját mutatja be még jobban, még bővebben, valamint azt, hogy hogyan illeszkedtek be Hawkins városába. Szóval azért örülnék és tudnám értékelni ha majd ez a kötet is megjelenne a kiadó gondozásában!

   Összeségében tehát bátran ajánlom minden hardcore ST fannak, hiszen mindig jó dolog a régi kedvenceinkkel találkozni, jobban megismerni őket és persze a harmadik évad befejezése, valamint a negyedik évados, oroszországi ízelítő után még inkább öröm viszontlátni Jim Hopper karakterét. :)

   Önálló kötetként is olvasható, nem közvetlen folytatása a Gyanakvó elméknek, de szerintem lehetséges, hogy egy Stranger Thingset nem ismerőnek talán nem tetszene annyira.

   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti, ami azért furcsa, mert az első kötetét nem vették át és ahhoz meg sajátot gyártottak, de mindegy.

   Hopper és Tizenegy vannak rajta, valamint New York sziluettje. Találó és jól kifejezi a történetet.

   Most is van benne letéphető könyvjelző, ami a Cartaphilus kiadó állandó sajátja. :)