Frocli emlékére

 Sziasztok!

   Egy hete még minden rendben volt, egy hete még kézműves fotóalbumot készítettem Frocliról, most pedig már nincs és nem igazán tudom, hogy mi lesz ezek után...? Mintha előre megéreztem volna, hogy baj lesz? Nem tudom.

   Volt egy kutyám: Frocli, ő egy keverék-labrador volt. A nevét Jodi Picoult és Samantha van Leer:

Sorok ​között című duológiájának elvarázsolt-beszélő kutyájáról kapta. :) Hiszen tudjátok, emlékeztek.

   Froclit már Ti is jól ismertétek, megannyi bejegyzést hoztam róla ide a blogra.

   Frocli öt évet élt és hirtelen betegedett meg, lebénult a hátsó lábaira, majd pedig még inkább leépült, minden kezelés ellenére. 

   Kilátástalanság, küzdelem és reménytelenség lett az életünk.

   Végig pelenkázni kellett, mert katétert raktak be neki, közben pedig magatehetetlenül feküdt, nem aludt, nem evett, néha picit ivott, ráadásul csak sírt és sírtunk vele mi is. Az orvosok láttak egy halovány reményt, azt mondták ragadjuk meg...most már nem vagyok benne biztos, hogy helyes döntés volt rájuk hallgatni.

   A legrosszabb ellenségemnek sem kívánom az elmúlt pár napot. Egyetlen állat, egyetlen ember sem érdemel ilyen méltatlan sorsot, ilyen borzalmas véget. Sokat szenvedett, az altatás, a fájdalommentes halál megváltás volt a számára.

   Meghalt a legjobb barátom, a legjobb kutya a világon. Nekem ő volt a mindenem, nekem ő volt a nagybetűs KUTYA.

   Hosszabb, tartalmasabb búcsúzással készültem, visszaemlékezéssel a szép dolgokra, a csibész-életvidám mindennapokra, de most az egyszer képtelen vagyok szavakba önteni ezt az egészet, szóval maradok a közhelyes: „Egy kép többet mond ezer szónál” mondásnál és olyan - kicsit rosszabb minőségű - képekkel jövök, amiket még édesanyám készített Frocliról a régi, nyomógombos telefonjával, persze amikor még minden rendben volt vele.

   Biblioterápiás célzattal John Grogan: Marley meg én című könyvét olvasom újra és próbálok gyászolni, feldolgozni az eseményeket, megérteni, hogy miért történt mindez?

   ,,- Van úgy, hogy jön egy kutya, aki tényleg meghatározza az ember életét, és akit nem lehet elfelejteni."

   (John Grogan)

   ,,Ha a mennyországban nincsenek kutyák, én inkább oda akarok menni, ahová ők kerülnek."

   (Will Rogers)

    Isten veled drága Frocli, drága barátom.

   Szeretlek és mindig szeretni foglak.