Könyvkritika: L. J. Shen - Fékezhetetlen vágy
L. J. Shen
Fékezhetetlen vágy (Playing With Fire)
Magyar kiadás éve: 2021
Fülszöveg:
Grace megpróbál elbújni a világ szeme elől. Csak azt szeretné, ha békén hagynák. Ő a furcsa lány a food truckból, aki nem sokakat érdekel. Mígnem West St. Claire be nem hajt motorján az álmos texasi városkába…
West szexi, ellenállhatatlan és titokzatos – a város imádott rosszfiúja. Minden nő meg akarja kapni, azonban egyikük sem lát a felszín alá, nem tudják, mi az, amire West igazából vágyik.
Grace és West különböző módon rejtegetik igazi énjüket, de megismerkedésük lavinát indít el, amely lerombolja világaikat. Súlyos sebek szakadnak fel bennük, és a múlt tragédiái újraélednek. Gyógyulást csak egymástól várhatnak, de ehhez a lángok közé kell vetniük magukat.
A bestsellerszerző L. J. Shen felejthetetlen és szexi regényében két ellenállhatatlan főhős történetén keresztül mutatja be a szerző, hogy a legfájdalmasabb múlt után is várhat boldog jövő, ha képesek vagyunk kitárni a szívünket annak, aki igazán szeret.
Bevallom, hogy elég sokáig halogattam ezt a könyvet, mert valamiért nem vonzott annyira, mint az írónő többi regénye...nem tudom megmagyarázni pontosan, hogy milyen okból, de hasonlóan vagyok L. J. Shen egy másik kötetével, A jövő zenéjével is.
Otthon töltöttem a szabadságom, aztán gondoltam egyet, jó idő volt, kivonultam az udvarra a körtefa alá és kezembe vettem ezt a sztorit. Annyira jól tettem! :) Imádtam és új kedvencet avattam.
Elementáris, ez a szó ugrik be róla, amikor visszagondolok a történetre és arra, hogy mit éreztem olvasás közben. Sokszor képtelen voltam letenni, olvastatta magát, mert a fejezetek úgy értek véget, hogy azonnal folytatni akartam.
Katarzis, izgalom, düh, erotika, súlyos titkok, családi drámák itatták át ezt az egészet, közben pedig két olyan szereplőt ismerhettünk meg, akik egyszerre voltak szimpatikusak, alapvetően jó emberek, akikkel rossz dolgok történtek, ám közben mégis picit antihősök is, West legalábbis mindenképpen.
Váltott szemszögökön keresztül ismerhettük meg Grace és West gondolatait, érzéseit, azt, hogy miken mentek át, miközben az egymás iránt táplált gyűlöletük, megvetésük barátsággá szelídült, végül pedig szenvedéllyé és szerelemmé alakult.
Váltott szemszögökön keresztül ismerhettük meg Grace és West gondolatait, érzéseit, azt, hogy miken mentek át, miközben az egymás iránt táplált gyűlöletük, megvetésük barátsággá szelídült, végül pedig szenvedéllyé és szerelemmé alakult.
Nem győzöm eleget hangsúlyozni az ilyen témájú könyveknél, hogy mennyire fontos számomra a szereplők között működő kémia. Amikor sisteregnek a lapok a csattanós szóváltásoktól, a lopott pillantásoktól, az elfojtott vágyaktól, itt meg aztán szerencsére volt minden.
Grace tűzben sérült meg, ez már eleve olyan alapot adott az egész cselekménynek, amit még nem sokszor olvastam. Régen mindene megvolt, aztán jött ez a szörnyűség és újra kellett kezdenie az egész életét.
.jpg) |
| A kép forrása: Pinterest |
West tragédiája szinte a végsőkig titkolva van, csak egy-egy utalásból, célzásokból sejthetjük, hogy miért lett ennyire elvadult, akit senki és semmi sem érdekel, ráadásul azt sem bánná ha meghalna.
Ő egy tipikus L. J. Shen férfi főhős, aki bunkó stílusával, nemtörődömségével, rosszfiús kisugárzásával és butyiolvasztó szövegeivel hódít a nők között, nem akar elköteleződni, nem akar komoly kapcsolatot, mindig káromkodik, de közben arany szíve van. Elcsépelt? Egy kicsit! Unalmas? Számomra biztosan nem! ;)
Azért is volt még különleges ez a regény, mert nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a külső egyáltalán nem minden és a belső értékek sokszor tényleg többet érnek bárminél. Két, testileg-lelkileg sérült ember cseppet sem hétköznapi módon, de elkezdte meggógyítani a másikat.
Aztán ott volt még az egyetemi közeg, ami azért bizonyult furcsának, mert L. J. Shen eddig vagy olyanokról írt, akik már eleve dolgoztak vagy középiskolásokról. Aztán persze lehet, hogy vannak még más campuson játszódó írásai, csak én azokat nem ismerem.
 |
| Az eredeti borító |
A mellékszereplőket is kedveltem, főleg West legjobb barátját, Eastont, Marlát, a nagyi gondozónőjét, valamint Grace legjobb barátnőjét.
A hasonló könyvekben a mellékszereplők nem szoktak nagy hangsúlyt kapni, inkább csak dísznek vannak, de itt mindegyikük jelentőséggel bírt, főleg a nagymama, akiről még most sem tudom, hogy mit gondoljak valójában?!
Beteg volt, ez biztos, súlyos demenciával küzdött és Alzheimer-kórral, de olyansokkoló dolgokat mondott az unokájának, amit szerintem valóban komolyan gondolt...akkor pedig még borzalmasabb Grace tűzesete. :( Az egész kötetben ez volt az egyetlen nyitott, megválaszolatlanul hagyott kérdés.
 |
| A kép forrása: Pinterest |
Mindenképpen csak 18 éven felülieknek adnám a kezébe, mert telies-tele van káromkodásokkal, szókimondó, nyers, zabolátlan, nem mellesleg pedig, sok benne az erőszakos cselekmény, azoknak túlzó részletezése, a fizikai bántalmazás bőven előtérbe kerül, hála West illegális verekedéseinek és a többi.
Pár szó a borítóról: A borító azért nem tetszik, mert Grace nem így néz ki. Szőke haja van, tehét nem őt látom a képen, ami zavaró.
A motor stimmel és a pasi még lehetne éppen West is, de nő akkor sem Grace és kész!
Ebben az esetben az eredeti borító sokkal jobb lett volna, akárcsak az eredeti cím: Playing with Fire, tehát a Tűzzel játszani. Többször elhangzik ez a mondat, West sokszor figyelmezteti így Grace-t. Ez annyira találó.
 |
| A kép forrása: Twitter |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése