Sorozat kibeszélő - Gyilkos a házban - 2. évad

 Sziasztok! :)

   Mostanában sokat emlegettem itt a blogon is az Only Murders in the Building című sorozatot, ami magyarul a Gyilkos a házban elnevezést kapta.

   Egy krimi sorozatokat ajánló blogon figyeltem fel rá, ahol nagyon dicsérték, sőt Agatha Christie stílusához hasonlították, ami nálam azonnal jó pont, így pár hónapja szinte egy nap alatt ledaráltam az első évadot, aztán izgatottan vártam a másodikat. :)

   A Hulu saját gyártású műsora egy igazi gyöngyszem, ami már most ikonikus és nálam klasszikusnak számít. Örülök, hogy a részek hetente jöttek és nem ömlesztve, mert így kicsit tovább tartott az élmény.

   Valóban hozza az általam olyannyira imádott AC légkört, az Arconia épülete egyszerűen elvarázsol, az ott lakók pedig kivételesek, egyediek, különlegesek, rengeteg titokkal és persze lappangó indulatokkal, amikből aztán gyilkosságok, bűncselekmények lesznek.

   Charles, Oliver és Mabel már eleve egy cseppet sem hézköznapi trió, hiszen Charles egy jószívű, ám végtelenül naiv színész, Oliver egy elvarázsolt, ámbár zseniálisan őrült rendező, Mabel fiatal, szép, okos és néha teljesen kiszámíthatatlan. 

   Aztán persze ott van az a bizonyos podcast, a rajongóikkal és amatőr nyomozásaikkal együtt. Imádom. *_*

   Ebben az évadban azzal kellett szembenézniük, hogy mindhárman gyanusítottak lettek az öreg hölgy, Bunny Folger megölésében.

   Az évad most is 10 részből állt, egy rész általában 30-35 perc között mozog, szóval igencsak rövid, ellenben állandóan pörögnek az események, a humor, a helyzetkomikum állandó visszatérő, akárcsak a furcsa, különc szereplők.

   A szomszédság totális káosz, mindenki gyanús, ők hárman egyedi módon próbálnak rájönni a tettes kilétére, miközben újra és újra szembe kell nézniük saját démonaikkal, a múlttal, az őket kísértő eseményekkel, no meg a jelen problémáival.

   A Gyilkos a házban nagy erőssége a hangulata, az a roppant sajátos légkör, ami körbelengi az egész műsort.

   Jóval több, mint egy tipikus Who Done It? vagyis Ki tette? típusú krimi, habár ez az alapja, a karakterei sokszor mégis önálló életet élnek, így jóval túlmutatnak azon, hogy a néző megkapja az ügy nyomait, amelyekből az elkövető kilétére lehet következtetni, mielőtt a történet maga megadná a feltárást valahol a tetőpont körül.

   Az utolsó epizódban volt még egy AC klisé, amit imádtam, ez pedig a gyilkos nyilvános leleplezése, ahol mindenki jelen volt. Az összes gyanúsított, a valódi elkövető és persze önjelölt nyomozóink. ;)

   A készítők most sem fukarkodtak a csavarokkal, a sokkoló meglepetésekkel, ráadásul nem árulok el nagy titkot, amikor leírom, hogy újfent nyitott befejezést kaptunk, ami máris felvezette a következő ügyet, megágyazott a harmadik évadnak, mindemellett, egy éves időugrás is történt...

   Paul Rudd feltűnése kellemes meglepetésként ért, elvégre ez a sorozat mindig is híres volt arról, hogy ismert művészeket - legyenek azok színészek vagy zenészek - vonultatott fel, akárcsak egy-egy epizód vagy cameo erejéig.

   Steve Martin, Selena Gomez és Martin Short zseniálisak, ők hárman talán a valaha volt legjobb filmes baráti és nyomozó társaság. Ennél jobban talán nem is különbözhetnének egymástól, ám pontosan azért működnek együtt olyan jól a vásznon.

   Öröm nézni őket, a sokféle adok-kapokot közöttük, a végtelen interpretációt, főleg amit a korukból adódó különbségek okoznak. :)

   Ha már most nézhető lenne a harmadik évad, akkor is későnek érezném, de remélem, hogy mihamarabb láthatjuk majd a folytatást, mert az elhintett nyomok már most további izgalmakra adnak okot, ezenkívül nagyon úgy tűnik, hogy bizonyos szinten elhagyjuk az Arconia falait és tovább nyomozunk velük, immár a külvilágban.