Könyvkritika: L. J. Shen - A ​szégyentelen

L. J. Shen
A szégyentelen  (The Villain)
Bostoni bikák sorozat - Második rész
Magyar kiadás éve: 2022

Fülszöveg:
Cillian Fitzpatrick kegyetlen és hidegvérű. Hadész, Brioni öltönyben.
A média szerint ő A Szégyentelen.
Számomra viszont az a férfi, aki (vonakodva) megmentette az életem.
Most pedig egy újabb, „aprócska” szívességre lenne szükségem tőle.
Csakhogy Cillian csak úgy nem osztogatja a szívességeket.
A szabadságom kell neki.
Én lettem a legidősebb Fitzpatrick testvér játékszere. Amivel játszhat, amit meggyötörhet, amit tönkretehet.
Azt hiszi, megrogyok a kis pszichológiai hadviselése súlyától. Azonban hamarosan megtudja, hogy a leghalálosabb méreg egyben a legédesebb is.

   Olvasás közben rájöttem, hogy Jeremy Campet idézzem: ,,Még ​mindig hiszek". 
   Felmerül a kérdés: Mégis miben? Abban, hogy egy férfi komolyan megváltozhat egy nő kedvéért és, hogy a szerelem talán tényleg képes a csodákra... :)
   A valóságban ez nem így van sajnos, tapasztalatból tudom, de L. J. Shen azon ritka szerzők egyike, aki képes elhitetni velem a lehetetlent, átélni az elképzelhetetlent, valóra váltani az álmokat. 
   Ezért is szeretem őt annyira, pedig egy idő után nem nehéz észrevenni, hogy az általa írt regények túlságosan is hasonlóak, már-már ugyanazokra a klisékre épülnek.
   Itt is érvényes, hogy a sztorit mindenképpen a Sparrow és a komplett Vágyak iskolája trilógia után érdemes csak elolvasni, mert telis-tele van spoilerekkel.
   A Bostoni bikák sorozat második része Cillian és Persephone, Se veled, se nélküled! kapcsolatáról mesél, erről a bonyolult és cseppet sem mindennapi szerelemről, ami egy szerződéses álházasággal indul és aztán valami teljesen mással ér véget.
   Intenzív, végtelenül erős, átható történet volt ez, ami teljesen magával ragadott. Egyszerűen imádtam minden szavát, minden sorát, minden oldalát. Egyik fő-fő kedvencemmé vált.
   Szerintem az egyik legjobb Shen regény lett, jóval megelőzve a Sparrow, A csóktolvaj és a Szenzációs szerető műveit, egy dobogón az Ádázzal és a Fékezhetetlen vággyal karöltve.
   Valamilyen szinten retellingnek tekinthető, mondjuk igen elnagyoltan, ám azért bőven merít a mostanában roppant divatosnak számító Hádész/Perszephoné féle görög mítoszból, főleg ami a metaforákat illeti.
   Cillian megosztó karakter. Régen találkoztam már ilyen könyves álompasinak egyáltalán nem beillő könyves álompasival.:D Hűha, ez a mondat, de értitek, ugye?
   A szívtipróban nem sok jót tudhattunk meg róla, én például utáltam, ellenszenvesnek bizonyult és bizony itt sem javított a renoméján, ám valami olyan megfoghatatlan, mély és állatias kisugárzása volt még így, a lapokon keresztül is, hogy egyszerűen képtelen voltam rá haragudni.
   Cillian bunkó, kegyetlen, szívtelen, a stílusa alpári, vulgáris, túlságosan is szókimondó, mint maga a könyv. Persze végül egyértelmű okot kapunk rá, hogy miért ilyen...halkan jegyzem meg, újabb klisé, de akkor is elnézem. ;)
A kép forrása
   Persephone eleinte hidegen hagyott, pedig az írónő mindent elkövetett, hogy megsajnáljuk, ám közben kicsit idegesítően viselkedett, sokszor bakfis módjára, aztán szép-lassú, ám annál nagyobb karakterfejlődésen esett át. Felnőtt, a szó minden értelmében, küzdött a szeretteiért és legfőképpen önmagáért, valamint a Killel való kapcsolatáért.
   Cillian is változott, de nem annyira nyálas formában, mint az eddigi L. J. Shen regények férfi főhősei. Ő megmaradt önmaga, kicsit kevésbé gázos változatának.
   Az erotika a tetőfokára hágott. Nem volt sok szexjelenet, az a kevés viszont totálisan levett a lábamról, izgatóan hatott, megdöbbentett.
   A kémia most is jól működött a karakterek között, erre mondjuk sosem volt panasz. Ez a nő tudja, mi kell a népnek. Érzi és ismeri a szereplőit, teljesen átlényegül, amikor róluk ír. Imádom, egyszerűen imádom. Zseni és kész.
   A szívtiprónál kicsit elbizonytalanodtam, úgy véltem, talán elérte már a csúcsot és nem lesz többé képes megugrani önmagát, de pár fejezet A szégyentelenből egyből visszaadta a belé vetett hitemet.
A kép forrása: Twitter
   Izgatottan várom Aisling Fitzpatrick és Sam Brennan közös sztoriját, mert abban már most még több potenciált látok. Jó lenne nem sokat várni a folytatásra és remélem, hogy a kiadó nem fogja olyan sokat csúsztatni a megjelenést, mint ennél a kötetnél. Még idén októberben, elvileg kiderül. 
   Kiknek ajánlom? Shen fanoknak kötelező, a Bostoni bikák sorozat rajongóinak szintén, akik olvasták és szerették a Sparrowt úgyszintén.
   Csavaros, indulatokkal és fojtott vágyakkal teli, elsősorban erotikus és kevésbé romantikus írás, amiben előtérbe kerül a barátság, a második esély fontossága, ráadásul felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra is.
   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti kiadás magyarosított változata, amin Cillian jobb oldali profilját láthatjuk, valamint a bostoni kilátást.
   Tükörképe a külföldi borítónak és legalább nem félmeztelen rajta pasi, amitől kevésbé kelti a tucat látszatát.
A kép forrása

Megjegyzések