Olvassátok ezeket is!

  Sziasztok!

   A mai bejegyzésemben három olyan, mostanában olvasott könyvet hozok, amiket röviden és tömören: nagyon szerettem.
   Íme:
 
Thomas Montasser - A ​könyvtündérek klubja
   A Thiele Verlag adta ki külföldön ezt a könyvet, ami ugyebár a Nicolas Barreau regényeket is megjelenteti, szóval felmerült bennem, hogy ez nem egy újabb álnév és most is Daniela Thiele írt nekünk? :O
   Aztán láttam itt Molyon, hogy van róla fénykép, mondjuk ennek nehezen hiszek már, elvégre Nicolasról is van több fénykép. ;)
   Nos, igazából mindegy is, hiszen egy újabb csodálatosan szívmelengető regénnyel? inkább kisregénnyel volt dolgom, ami az olvasás, a könyvmolyság és a megmosolyogtató véletlenek csodáit hirdette.
   A csomagkézbesítő Victor csetléseit-botlásait követhettük nyomon, közben pedig úgy érzetem, hogy Zoli, a kedves GLS futár kalandjai is lehetnének, hiszen sokan tudjátok itt Molyon, hogy nekem Ő a nagybetűs FUTÁR. *_* (L)
   Szóval sokat mosolyogtam, nevettem és néha picit sírtam is.
   Imádtam, hogy volt benne kutya is, meg úgy igazából minden benne volt, amit szeretek egy könyvben.  Szimpatikus és érdekes karakterek, kutyus, könyvek, könyvesbolt, könyvklub, olvasás és persze egy pici romantika, némi dráma.
   Rengeteg kitalált és valós mű került benne bemutatásra és idéztek is belőlük rendesen.
   Ez a könyv részemről instant vásárlás volt, de cseppet sem bántam meg.
   Elvarázsolt teljesen.


Wéber Anikó - Busz ​a ködben
   Eredetileg azért olvastam el, mert rajta volt a krimi címke, ami amúgy nagyon megtévesztő, mert ez a könyv nem krimi.
   Inkább egy ifjúsági fantasy, az is a jobbik fajtából.
   Az Abszolút Könyvek sorozat egyik kötete, ami szuper kikapcsolódást nyújtott.
   Tavaly ilyenkor olvastam az Október, október című regényt ebből a sorozatból és a Pagony gondozásában, most pedig ezt a könyvet. Lehet, hogy rendszert csinálok belőle?
   Tetszett, kikapcsolt, elgondolkodtatott.
   A szereplők szimpatikusak voltak és az egész cselekmény nagyon finom humorral volt átszőve.
   Egyszerre tanított és szórakoztatott.
   A hangulata nagyon erős volt, a légkör teljesen elvarázsolt, ráadásul nem kaptunk egyértelmű válaszokat sem, szóval végig rejtélyes maradt és az olvasóra lett bízva, hogy mit gondol, valójában mi történt?
   Engem, mint ex-ingázót igazán érdekelne, hogy ez a buszos hiedelem vajon igaz vagy a szerző kitalációja?
 
 
Hiron Ennes - Pióca
   Gusztustalan, groteszk, beteges, morbid, zseniális. :)
   Ezek a szavak kavarogtak bennem olvasás közben és bizony kitartottak egészen a végégig.
   Furcsa egy könyv volt, soha eddig ehhez hasonlót nem olvastam még, mert keveredett benne a horror, a sci-fi, a gótikus irodalom, az orvosi krimi és a drámaiság, líraiság is.
   Könyvtári kötet volt és nem hiszem, hogy fogok belőle saját példányt szerezni, de attól még nagyon tetszett és örülök, hogy elolvastam.
   A főszereplőről sokáig azt sem lehet tudni, hogy most nő vagy férfi-e, benne van a pakliban, hogy egyik sem és ez a magyar nyelvnek köszönhető, meg a fordító zsenialitásának.
   Azt sem lehet tudni, hogy valójában kicsoda-micsoda, mert szépen-lassan váltakoznak a dolgok és derül fény az igazságra.
   Émile-t nagyon szerettem, ő volt a kedvenc szereplőm, meg az ikrek, ám a kastály többi lakója és a doktor…? Na, őket nem sikerült megkedvelnem.
   A világfelépítés valami zseniális, még akkor is, ha sok mindenre nem ad magyarázatot, inkább csak sejtet.
   Rendesen befigyelt a lovecrafti weird fiction is, néha azt sem tudtam, hogy most akkor mi van?
   Mégis lekötött, olvastatta magát, minden borzalma ellenére is, az viszont nem tudnám megmondani, hogy kiknek ajánlom…:)

Megjegyzések