Könyvkritika: Sangu Mandanna - Rendkívüli ​Boszorkák Igen Titkos Társasága

Sangu Mandanna

Rendkívüli ​Boszorkák Igen Titkos Társasága  (The Very Secret Society of Irregular Witches)

Magyar kiadás éve: 2024

Fülszöveg:

Mika ​Moon, a kevés britanniai boszorkák egyike pontosan tudja, hogy titkolnia kell a varázserejét, fejét leszegve kell élnie, távol tartva magát boszorkánytársaitól, nehogy keveredjen az erejük, és ne vonják magukra a figyelmet. Mivel árva, akit idegenek neveltek föl, hozzászokott az egyedülléthez, és hajlandó követni a szabályokat, egy kivétellel: online-fiókot nyit, és videókat posztol, amelyeken „úgy tesz”, mintha boszorkány lenne. Úgy gondolja, senki nem veszi komolyan.

De aztán valaki mégis. Egyszer csak üzenetet kap, amelyben kérve kérik, utazzon el a távoli és rejtélyes Sehol-házba, hogy megtanítson három ifjú boszorkányt varázserejük féken tartására. Noha ezzel minden szabályt áthág, Mika mégis eleget tesz a kérésnek, és megérkezve nyomban belebonyolódik nemcsak három gyámolítottja, hanem egy távollévő régész, egy nyugalmazott színész, két sokat szenvedett gondnok és… Jamie életébe és titkaiba is. A Sehol-ház jóképű és mogorva könytárosa, Jamie bármit megtenne, hogy megvédje a gyermekeket, és a maga részéről egy idegent, mint Mika, veszélynek tart. Bosszantóan vonzó veszélynek.

Ahogy Mika kezdi megtalálni a helyét a Sehol-házban, lassan megismeri a valahová tartozás érzését. Ám a varázserő nem az egyetlen fenyegető dolog a világon, és a vész közeledtével Mikának döntenie kell, hogy mindent kockára tesz-e újonnan talált családjáért, amelyről korábban azt se tudta, hogy keresi egyáltalán…

   Az idei őszi szezon egyik leginkább várt kötete volt ez nálam és nagyon örülök, mert nem kellett benne csalódnom.

   Nem volt hibátlan, de szerettem, jól szórakoztam rajta és az elejétől a végéig teljesen lekötött.

   Igazi cozy fantasy volt, egyben witchy, ráadásul vicces, fanyar humorral teli, közben pedig szeretetteljes és picit romantikus is.

   Mika Moon boszorkány, az egyik legjobb, akit csak ismerünk, így hát nem is meglepő, hogy meghívást kap a titokzatos Sehol-házba, ott pedig megannyi kaland, varázslat, barátság vár rá, nem mellesleg pedig, egy sötét titok, no meg az a bizonyos mogorva könyvtáros. :)

   Mást nem is nagyon árulok el a sztoriról, mert akkor spoilereznék, szóval nektek kell rájönnetek és felfedezni ezt a regényt.

   Néha úgy éreztem, hogy kicsit bugyuta, itt-ott volt egy kis Ex Hex beütése, de annál azért sokkal jobb sztori.

   A mágia ábrázolása és szabályai, a boszik világa érdekesen van ábrázolva, olyan wicca-szerű, közben mégis egyedi tud lenni.

   Mika szimpatikus főhősnő, Jamie pedig a maga mogorva módján igazi kincs.

   A többi karakter is szimpi és jókat lehetett nekik nevetni.

   Nem egy világmegváltó kötetről beszélünk, de egyszeri kikapcsolódásnak tökéletes volt ezekre a kora őszi napokra.

   Jó lenne, ha a kiadó az írónő másik boszis könyvét is elhozná nekünk magyarul. Szívesen olvasnék még a szerzőtől.

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti kiadás magyarosított változtata és nagyon tetszik.

   A mostanában olyannyira divatos rajzolt borító, amin a Sehol-ház, a seprűn lovagló Mika, Jamie és Seprűnyél, a jópofa nevű kocsi látható.