Könyvkritika: Lucy Foley - Éjféli lakoma

Lucy Foley

Éjféli lakoma   (The Midnight Feast)

Magyar kiadás éve: 2024

Fülszöveg:

Titkok.

Hazugságok.

Gyilkosság.

Kezdődjön az ünneplés…

Foglalj te is asztalt…

A nyárközép ünnepe, Dorset, Anglia

Egy évezredes erdő szélén gyülekezik a vendégsereg egy gyönyörű tengerparti búvóhely, A Kúria megnyitóján.

A nyárközépi forróságban hamar elszabadulnak az indulatok. Valami sötét erő mozgolódik.

A vendégek között régi barátok és ellenségek is felbukkannak.

Alig gyújtják meg a gyertyákat a vacsoraasztalon, máris előkerül az első holttest.

Tizenöt évvel ezelőtt kezdődött minden, egy titokkal.

Van egy hívatlan vendég a buliban: a múlt.

És a vége gyilkosság lesz.

   Lucy Foley eddigi könyveiről írt értékeléseimet és kritikáimat az alábbi linkeken találjátok meg: Könyvkritika: Lucy Foley - Lakás ​Párizsban és Könyvkritika: Lucy Foley - Vendéglista és Lucy Foley - Vadászparti.

   Az Éjféli lakoma nekem az egyik új, Kedvenc könyvem lett, ezáltal pedig a szerzőnő az új, Kedvenc íróim sorába is bekerült. 

   Lucy Foley munkásságát eddig is szerettem és minden thriller műfajú könyvét olvastam, az Éjféli lakoma mégis kellemesen meglepett, mert nem számítottam rá, hogy ennyire fog majd tetszeni.

   Egy újabb Könyvfesztiválos megjelenés volt ez, amitől nem vártam olyan sokat, de végül egyszerűen imádtam.

   A regény leginkább azért tetszett, mert jól ötvözte a mai, modern kor lehetőségeit, a kellemesen borzongató bűnügyi nyomozást és a hideglelős folklór, illetve a városi lengendák, babonák kellékeit.

   Egy Tome nevű angol városkában megnyílik az exkluzív Kastély elnevezésű szálloda. A vendégek dúsgazdagok és mindenkinek van valami sötét titka, miközben a helyi lakosok is bevonódnak a cselekménybe, az ott dolgozók személyében.

   A hely vezetője, Francesca, egy igazi, mindenre elszánt főnök, aki azt gondolja, hogy uralma alatt tartja a dolgokat.

   Aztán persze szép lassan kiderül, hogy az ősi, kísértetek és ádáz szellemek lakta erdőben olyan erők mozgolódnak, amik bosszúra és vérre szomjaznak.

   A szereplők közül Eddie és Bella voltak a kedvenceim, velük tudtam leginkább azonosulni. Owen kezdetben megakaszott kicsit, ám aztán teljesen meglepett. Francescát pedig imádtam utálni. :)

   Mint azt már megszokhattuk, most sem tudtuk sokáig, hogy ki, illetve kik az igazi áldozatok és persze ki vagy kik a valódi bűnösök.

   Minden dologra csak a legvégén derült fény, miközben egyre jobban megismerhettük a különböző karaktereket és persze az igazi cselekményt.

   Lucy Foley most is játsszi könnyedséggel mutatta be nekünk árnyalt szereplőinek cseppet sem mindennapi lelki világát, miközben szépen-lassan elmosódtak a határok a Jó és a Rossz között.

   Minden percét élveztem ennek a lebilincselő lélektani thrillernek, a misztikus szál pedig csak még jobban javított a helyzeten.

   Szerintem, ez az írónő eddigi legkiválóbb munkája.

   Nagyon jó szívvel ajánlom a műfaj szerelmeseinek, mert higgyétek el nekem, hogy nem fogtok benne csalódni. 

   Egyszerűen öröm volt követni, ahogy minden kirakós a helyére került és összeállt a kép, valami teljesen merész egésszé.

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti kiadás magyarosított változata és igazából nagyon egyszerű, letisztult, hiszen a narancssárga borítón csupán csak egy vázlatos lángot láthatunk, de ismerve a történéseket, teljesen helytálló és találó.