Könyvkritika: Rebecca Ross - Könyörtelen eskük

Rebecca Ross

Könyörtelen eskük  (Ruthless ​Vows)

Letters of Enchantment duológia - Második kötet

Magyar kiadás éve: 2024

Fülszöveg:

Két ​egymástól elszakított, fiatal szerelmes, akiknek az istenek háborújának pusztító viharával kell szembenézniük, hogy visszatalálhassanak egymáshoz.

Iris Winnow két hete tért haza megkínzottan és törött szívvel a frontról, a háborúnak azonban még nincs vége. Romannek nyoma veszett, Oath városa pedig továbbra is hitetlenkedve és a borzalmak felett szemet hunyva viszonyul az eseményekhez. Amikor Iris és Attie újabb esélyt kap, hogy Dacre mozgásáról tudósítson, mindketten kapva kapnak a lehetőségen, és ismét nyugat felé veszik útjukat, hátrahagyva a várost, amely lassan darabjaira hullik a háború fenyegetésében.

Roman, Dacre birodalmában ébredve, képtelen felidézni a múltját. Miután biztosítják, hogy emlékei idővel visszatérnek, cikkeket kezd el írni Dacrénak, nem igazán értve a háborúban betöltött szerepét. Ám amikor a szekrényajtón át egy furcsa levél jut el hozzá, Roman levelezésbe kezd a rejtélyes feladóval, és hamarosan válaszút előtt találja magát: álljon ki Dacre mellett, vagy árulja el az istent? És ahogy a napok egyre sötétebbé válnak, Roman és Iris elkerülhetetlenül haladnak egymás felé… és a két fiatal saját szívét és közös jövőjüket teszi kockára, hogy megfordítsák a háború menetét.

   Az első kötetről a Még mindig olvassátok ezeket is! - 6. rész című összesítő bejegyzésemben olvashattatok.

   Sokáig halogattam az Isteni riválisok elolvasását, de amikor végre a kezembe vettem, teljesen elvarázsolt. 

   A kínzó és sokkoló függővég után nem is volt kérdés, hogy a megjelenés után azonnal olvasni akarom majd a folytatást, ami egyben a lezárás is lett.

   Örülök, hogy nem lett elhúzva, szerintem így volt tökéletes a befejezés, noha ebben a világban akár még tovább is időztem volna, mert annyira lekötött, érdekes volt és a lelkemig hatolt.

   Ez egy háborús fantasy, ez adja mindennek az alapját, elsősorban mégis Iris és Roman csodálatosan megírt szerelmének története.

   Ebben az esetben egyébként, a csodálatos szó, igazából nem fejezi ki, amit valójában érzek.

   Végül Kedvencnek jelöltem és mindig jó szívvel fogok visszagondolni rá.

   Ennek a duológiának a fogalmazásmódja az erőssége, ezzel együtt pedig a magyar fordítás, ami valami észvesztően frenetikus lett. Nem hibátlan, mert találtam benne elírásokat, elütéseket, de megbocsátottam őket, mert egyszerűen nem tudtam letenni.

   Direkt lassan olvastam, hogy minden pillanatot és minden szót, minden levelet kiélvezhessek.

   A hype, az óriási felhajtás körülötte, teljesen indokolt, hiszen mind a fantasy szál, mind pedig a romantika a csúcsokat döngeti.

   Az összes karakter közel került hozzám, még a gonoszok, a gyarlók is, hiszen nekik is megvolt a maguk kis históriája.

   Iris erős, bátor és szenvedélyes. Roman szintén bátor, kitartó és a végletekig hűséges.

   Az amnézia-szál eleinte kicsit megakasztotta az olvasásomat, de aztán rájöttem, hogy kellett ez az újra egymásra találás, hiszen ettől volt még inkább szívfájdító és lírai.

   Most sokkal többet megtudhattunk az istenekről, az erejükről és a mítoszaikról, szóval szépen kitágult ez a világ és az utolsó oldalakig nem eresztett.

   Újfent együtt nevettem, sírtam, harcoltam, szerettem és gyűlöltem ezekkel a szereplőkkel, velük éltem és lélegeztem.

   Számomra egy igen különleges helyet foglal el a szívemben és biztos vagyok benne, hogy idővel újra fogom majd olvasni.

   Rebecca Ross nagyszerűen ír, a szavai megelevenednek, önmagukban is valamiféle mágia szövi át őket. Egyszerűen zseniális.

   Kiknek ajánlom? Igazából, kiknek nem?, de leginkább azoknak, akik szeretik az olyan romantasyket, amikben kiváló az arány a misztikum és a szerelem között.

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti kiadás magyarosított változata, rajta a virágokkal díszített, írógépes R és V betűk.

   Szép kiadás, de azt azért sajnálom, hogy idehaza nem azokkal a kinézetekkel jelentek meg a könyvek, amiken Iris és Roman kettőse van. :(