Az év könyves legjei - 2024
Sziasztok! :)
Itt az év vége, így most hozok egy összegző bejegyzést a 2024-es évem könyves élményeiről.
Különböző szempontok alapján összeszedtem, a számomra legfontosabb olvasással és könyvekkel kapcsolatos élményeimet.
Eddigi hasonló bejegyzések a blogon:
Idén szerencsére megint jó sok könyvet olvastam, rengeteg új kedvencet avattam. :)
Az évem első része jórészt a kórházban telt, kétszer is voltam kórházban, mindkét alkalommal majd egy hónapot. Az év feléig olvasási válságban szenvedtem, de lekopogom, a nyár végén magamra találtam és jobban lettem egészségügyileg, így az olvasást is bepótoltam.
Egészségben, boldogságban és sikerekben gazdag Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak és az egyéb látogatóknak! :)
Idén összesen 170 darab könyvet olvastam.
1. Az év első olvasmánya:
A tavalyi évet Louisa May Alcott Kisasszonyok című könyvével zártam, így hát stílusosan az ő könyvével nyitottam ezt az évet.
Szuper kis novellák voltak benne, ám akadtak olyanok, amiket ugye már olvastam A valóra vált álom kötetben is.
Legjobban azt szeretem Alcott stílusában, hogy habár néha kicsit dagályos, mégis reménykeltő és az írónő emberi jóságba vetett hitéről szól.
Az írásai szívmelengetőek, lélekemelők és kedvesen egyszerűek.
2. Az év utolsó olvasmánya:
Eredetileg nem ezt a könyvet tervezem olvasni, de belekezdtem kettő másikba is és egyik sem kötött le, szóval azokat hagytam és inkább elővettem ezt.
Milyen jól tettem, hiszen nagyon hamar kiolvastam. Freida McFadden írásaiban egyszerűen nem tudok csalódni.
Persze felkavarnak, megütközök rajtuk és a végén mindig meglep, odacsap még egyet búcsúzóúl nekünk, olvasóknak, ám mégis szeretem a könyveit.
Talán az összes eddig olvasott kötete közül ez volt a legdurvább, a legvérsebb, ám mégis faltam a sorokat. Vitt magával a cselekmény, nem volt benne semmi üresjárat.
Pszicho-thriller a javából, újabb megosztó és jól árnyalt női karakterekkel.
Sötét, kegyetlen titkokkal teli, egy sorozatgyilkos apa terhelő múltjával, valamint egy olyan nővel, aki maga sem tudja, hogy mit is örökölt valójában…
Sokáig kétségek gyötörtek Norával kacsolatban, főleg a múltbéli szál miatt. Azt gondoltam, hogy ő sem teljesen normális és igazából nem is, de mégsem úgy, mint mások.
Na, ezt jól megírtam. :D
Bármi is fog majd megjelenni a jövőben az írónőtől, én azt biztosan el fogom olvasni.
3. Az év kedvence(i):
Az idei évemet javarészt a thriller műfajú kötetek tették ki, mert most a Thrillerrajongó plecsnire hajtok Molyon, amihez egyébként még 20 ilyen témájú könyvet kell elolvasnom, de jó sok fantasyt olvastam, visszataláltam ehhez a műfajhoz és a két fő-fő kedvencem is ezek közül került ki.
A Reading Journal bejegyzésekből egyébként vissza tudjátok nézni idénre a TOP 12-es listámat.
4. Az év legnagyobb csalódása:
Én megpróbáltam, tényleg, de nem kötött le annyira, sokszor szenvedtem vele. Szerintem nagyon tömör a szövege, nehéz a nyelvezete, egyszerűen vontatott. :(
Annyira sajnálom, mert egyébként érdekes a sztorija. Darling Desi dicsérte nagyon, főleg az írónő másik, vámpíros könyvét….
Annak még lehet, hogy adnék egy esélyt, de ennek már nem.
Egyetlen pozitívuma, hogy kedvet kaptam a boszis sztorikhoz.
Nem csillagoztam, mert nem lenne igazságos.
Ahhh, úgy bánt, hogy nem fejezem be, de minek erőltessem???
Amúgy azt tervezem, hogy jövőre újra fogok próbálkozni vele, mert amikor sorra került nálam, akkor nagyon rossz passzban voltam és lehet, hogy ez volt az igazi oka, amiért végül nem fejeztem be...Még erősen gondolkodok rajta!
5. Az év kedvenc írói:
Az éve első fele Louisa May Alcott klasszikusainak bűvöletében telt, a második fele pedig egy parádés, magyar írónő felfedezésével. Ő: Diana Hunt.
Alcott mestere a szavaknak, a leírásoknak és a szerethető karakterek sokaságának, őt legjobban ezért kedveltem meg.
Diana Hunt visszaadta a hitem a magyar szerzőkben és imádom, hogy a regényei izgalmasak, csavarosak és a végük mindig valami kegyetlen nagy fordulatot tartogat.
+1 Az év kedvenc borítója:
Az elmúlt években soha nem tudtam egy, konkrét borítót kiválasztani, szóval megfogadtam, hogy idén sikerül kiemelnem egyet a sok közül.
A borító a kiadó sajátja, Tabák Miklós tervezte és egyszerűen IMÁDOM.
Nálam az év borítója cím nyertese és habár nem igazán sok köze van a tényleges cselekményhez, elvégre egy Mennybéli angyallal azért találkozhattunk, az nem egy ilyen harcos volt és egyáltalán nem így nézett ki, de akkor is meseszép, ijesztő és mégis jól illik a cselekményhez.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése