Könyvkritika: Louisa May Alcott - A ​nyolc unokatestvér és Louisa May Alcott - A ​nyíló rózsa

  Sziasztok! :)

 

   Két, mostanában olvasott Alcott kötet rövid, ám annál lényegre törőbb értékelésével jövök.

   Ezek: Louisa May Alcott - A ​nyolc unokatestvér és Louisa May Alcott - A ​nyíló rózsa.

Louisa May Alcott

A ​nyolc unokatestvér (Eight Cousins)

A nyolc unokatestvér duológia - 1. kötet

Magyar kiadás éve: 2007

Fülszöveg:

Rose ​Campbell, az árvaságra jutott leány apja halála után nagynénjeihez kerül, majd -a végakaratot beteljesítve- a család nagy újítója, a radikális nevelési eléképzeléseket valól Alec nagybácsi veszi szárnyai alá. A tiszta lelkű Rose nem csupán egy természetközeli életformát tapasztal meg új otthonában, de az élet apró leckéin keresztül a szeretet, az önfeláldozás és a hála iskoláját is elvégzi, mégpedig kiváló eredménnyel. A kislány emberi tapasztalatait gazdagítják az aggodalmaskodó, a hiú, a borúlátó, a nagylelkű vagy az idős kora ellenére is friss gondolkodású nagynénik is. És ott vannak még a fiaik, Rose hét eleven unokatestvére: a bölcs Archie, a piperkőc Steve, Charlie herceg, a gyermeki tisztaságot megtestesítő Geordie, és Will, a csöpp Jamie, valamint a könyvmoly Mac, akikkel a kislány mély barátságot köt. Ezektől az édenei tisztaságú, mégis emberien esendő szereplőktől lesz oly megkapó a regény, amelynek központi alakját, Alec nagybácsit saját édesapjáról mintázta a szerző.

Louisa May Alcott újabb regényével, A nyolc unokatestvérrel szívmelengető történetet kínálunk a klasszikus romantikus széppróza kedvelőinek. A tisztaság és a józan, feltétel nélküli szeretet regénye elvarázsolja olvasóját, kiszakítva őt korunk rideg, embertelen közegéből.

   Nekem könyvről-könyvre az a meggyőződésem, hogy Louisa May Alcott könyveit nekem írták. :)

   Mások szerint dagályos és nyálas, de szerintem meg pozitív, életigenlő és kedves, szóval örülök, hogy belevágtam a magyar életmű elolvasásába.

   A nyolc unokatestvér inkább gyerekkönyv, pici lányregény beütéssel, a maga korának ideáival, igazságaival és látásmódjával.

   Szerettem, hogy minden fejezet valami tanulságot vetett fel, amit aztán a karaktereink megtanultak és alkalmaztak önmagukra. Néha úgy éreztem, hogy szinte már-már külön is olvasható lenne minden rész, no de persze azért kötődtek egymáshoz valamilyen szinten.

   Rose-t és a hét fiú unokatestvért, na őket nagyon megkedveltem, aztán persze ott volt még Alec bácsi, őt szerettem a legjobban.

   Kíváncsi vagyok, hogy a Kisasszonyok után ez a duológia vajon hová fogja magát kiforrni? Mi lesz a folytatásban? Merre tovább? Nagyon érdekel.

   Megfigyeltem azt is, hogy Alcott könyveiben mindig fontos szerep jut a karácsonynak, ez külön tetszik és jellemzője az ő írásainak. *_*

   Pár szó a borítóról:  A borító a magyar kiadás sajátos változata, egy újabb festmény felhasználásával, rajta szánkózó gyerekekkel.

Louisa May Alcott

A nyíló rózsa  (Rose in Bloom)

A nyolc unokatestvér duológia - 2. kötet

Magyar kiadás éve: 2008

Fülszöveg:

Rose ​Campbell gyermekéveibe a korábbi, A nyolc unokatestvér című Alcott-regény révén nyerhettünk bepillantást. Az árvaságra jutott leányt akkor a bölcs és merész újító, Alec nagybácsi fogadta gondjaiba, s vezette be a családba, ahol megannyi nagynéni és hét rosszcsont unokafivér igyekezett őt terelgetni és támogatni.

A nyíló rózsa e történet folytatása. Az eladósorba került Rose-t immár nem csacska hóbortok foglalkoztatják, hanem a felnőtté válás, az önálló élet és a párválasztás sorskérdései. E kérdésekre egyéni, haladó válaszokat adna, de mindegye szembetalálja magát a társadalom merev szokásrendszerével. Nehezen tudja például elfogadtatni álláspontját, miszerint a nő szerepe nem merül ki abban, hogy egy úriember feleségül kérje, majd gyermekeknek adjon életet, és partikon páváskodjon. Rose többet akar az élettől: őszinte és tiszta szerelemre, teljes, cselekvő életre, s nemes célokra fordítható vagyonra vágyik; azaz keresi az igazi társat, a családtagjai gondozásával tölti idejét, és gondozóházakat hoz létre örökségéből. De vajon megérett-e arra kora, s az őt körülvevő családi- társadalmi környezet, hogy a lány különc elképzeléseit támogassa? S legfőképp észreveszi-e a sugárzóan ifjú Rose, hogy többen is különösen gyöngéd érzelmekkel viseltetnek iránta?

   A regény A nyolc unokatestvér folytatása.

   Az előző részben megismert szereplők immáron felnőttek és kénytelenek szembenézni az élet adta nehézségekkel, no meg persze a szerelem diadalával is.

   Rose korai felnőtt életét követhetjük nyomon, aki szépen felnő a rá váró feladatokhoz.

   Picit dagályos, néha túlságosan pozitív, – ha lehet ilyet mondani – de azért vannak benne megrázó részek is, hiszen az egyik karakter meghal benne. :(

   Kicsit lassan haladtam vele, mert sok helyen túlírt, szirupos, ami miatt nehézkes volt az olvasás.

   Mindezektől függetlenül tetszett és még mindig ragaszkodok ahhoz, hogy imádom Louisa May Alcott munkásságát és sajnálom pédául, hogy több olyan kötete is van, ami nem jelent meg magyarul és nem is fog, mert érdeklődtem a kiadóknál.

   Fontos szerep jutott benne a romantikának, ráadásul sokszor a Büszkeség és balítéletre emlékeztetett, ami mindenképpen jó jel. *_*

   Pár szó a borítóról:  A borító a magyar kiadás sajátos változata, egy újabb festmény felhasználásával, rajta egy ifjú hölgy, - gondolom Rose lenne - aki illatozó rózsákat szagolgat.