Könyvkritika: Alwyn Hamilton - A homok leánya

Alwyn Hamilton

A homok leánya (Rebel of the Sands)

A sivatag lázadója trilógia – 1. rész

Magyar kiadás éve: 2017

Fülszöveg:

Egy ​mesterlövész. Egy álmodozó. Egy piszok jó hazudozó.

Bár Mirádzsi sivatagjait már az emberek uralják, az elhagyatott, vad területeken még mindig a mitikus lények irányítanak, és az a hír járja, hogy a dzsinnek mágiája sem veszett el. Az emberek számára ez egy könyörtelen hely, pláne ha az illető szegény, árva vagy nő. 

Amaniról mindhárom elmondható. Tehetséges lövész, aki remekül céloz, azonban nem tud elszabadulni Porfészekből, ebből a halálra ítéltkisvárosból, ahol két lehetősége van a jövőre nézve: megházasodik vagy meghal. 

Ám egy nap találkozik Jinnel, a karakán, jóképű idegennel, aki tökéletes szökési tervet tár elé. Bár Amani hosszú éveken át álmodozott az otthona elhagyásáról, azt sohasem gondolta, hogy egy körözött szökevénnyel menekül majd, ráadásul egy mitikus lovon vágtatva el a vérszomjas Szultán serege elől. Arra pedig végképp nem számított, hogy beleszeret a titokzatos idegenbe, aki nemcsak a sivatag titkait mutatja meg neki, de felfedi, ki is valójában a lány, és milyen nagy dolgok várnak rá.

   Külföldön nagyon jó kritikákat kapott ez a történet, így amikor szembesültem vele, hogy idehaza is meg fog majd jelenni, egyértelmű volt, hogy mielőbb be kell szereznem.

   A eredeti megjelenés még valamikor szeptember végére, október elejére volt kitűzve és nagyon sokáig úgy tűnt, hogy talán már nem is fog idén megjelenni, de végül csak összeszedte magát a kiadó és így Karácsony tájékán olvashattunk végre magyarul is.

A magyar kiadás borítója

   A kérdés már csak az, hogy megérte-e rá várni? A válasz egyértelmű és hangos: igen!

   Eddig egyetlen egy hasonló témájú könyvet olvastam, ez pedig nem volt más, mint Helene Wecker standalone - habár rebesgetik, hogy talán annak is lesz folytatása - regénye A gólem és a dzsinn. 

   A két történet csak nagyon elnagyolt vonalakban hasonlít, mégis közös bennük, hogy mindkettőben főszerepet játszik az arab mondavilág, a varázslat, valamint előtérbe kerülnek a dzsinnek.

   Most pedig meg is ragadom az alkalmat, hogy kiemeljem mennyire tetszett ez az egész világábrázolás. Számomra mindenképpen emiatt érte meg végül az öt kerek csillagot a sztori.

   Mert elragadóan jól volt megalkotva. 

   Miközben olvastam, szinte érezni véltem a felém fújó meleg, sivatagi szellőt, a datolya zamatát és a füstölők illatát. Annyira különleges volt és végtelenül eredeti.

   Egyébként imádom a mitológiát és eddig is rajongtam például a görög vagy éppen az ír mítoszokért, de kimondottan jót tett most a lelkemnek ez az elvarázsolt közel - keleti hangulat.

   Aztán persze ott volt még a megannyi különleges lény, akik sajnos nem szerepeltek olyan sokat, mégis minden oldalon szó volt róluk.

   Komolyan mondom, kedvet kaptam, hogy tábortüzet gyújtsak és az éj leple alatt ijesztő, de tanulságos regéket meséljek, miközben a csillagokat bámulom.

   Szóval a helyszín, a körülmények és a világfelépítés mindenképpen ígéretes felütésként hatott.

   Aztán ott volt még Amani karaktere, aki kezdetben önző volt és csak saját magával törődött, ám rettentő komoly jellemfejlődésen esett át, majd bátor, elszánt és vakmerő nő lett belőle, akire mindig lehet számítani és akivel az ellenségnek is számolnia kell.

   Nálam ez is plusz pont volt. Azt hiszem - többek között - ezért is olvasunk könyveket, hogy ilyen pozitív változásnak legyünk végül a tanúi.

   A férfi főszereplő, Jin, is tele volt kellemes meglepetésekkel, karaktere pedig jó okot szolgáltatott arra, hogy a fél könyvet találgatással töltsem, miszerint ki is ő valójában és mit akar?!

   Kettejük között már a kezdetektől fogva szikrázott a levegő. Vad és perzselő kémia volt ez, ami nagyon jól működött. Meglepő módon nem is volt olyan részletes, nekem akár még több romantika is elfért volna a kötetben.

    Aztán ott volt még ez a vadiúj vadnyugat érzés is, hiszen Amani tehetséges lövésznek bizonyult.

Az ember azt hihetné, hogy a western és az arab mondavilág mix nem igazán állja meg a helyét egymás mellett, de nekem kimondottan tetszett.

   Szerettem a különleges képességekkel megáldott félig ember-félig dzsinn fiatalok gondolatát, a lázadó herceg mivoltát. Jó elegyben volt a fantasy, a kaland és a romantika.

   Ez a kötet ugyebár egy trilógia első része, tehát van benne bőven függővég és a megismert szereplők sorsa még erősen kérdéses, tehát izgatottan várom a második részt. 

   A jövőben szeretnék többet megtudni Amani múltjáról és igazi apja kilétéről is, valamint nagyon jó lenne még többet olvasni a misztikus lényekről.

A kép forrása

   Pár szó a borítóról:  A borító az egyik eredeti, külföldi másolata és habár sok helyen olvastam, hogy nem olyan jó, mint az első, színesebb borító, nekem tetszik, hiszen a saját szemünkkel láthatjuk Amani karakterét.

Tipp: Ha szeretted A gólem és a dzsinn című történetet, valamint olvastad a Nemezis - A szeretett ellenség című könyvet, akkor mindenképpen szánj időt erre a regényre, mert Neked is biztosan tetszeni fog.

A kép forrása