Könyvkritika: E. L. James - Sötét - A sötét ötven árnyalata Christian szerint

E. L. James

Sötét (Darker)

A sötét ötven árnyalata Christian szerint

Árnyalat trilógia kiegészítő kötetek – 2. rész

Magyar kiadás éve: 2018

Fülszöveg:

A sötét ötven árnyalata Christian Grey szerint.

E. L. James most új szemszögből közelít a Szürke ötven árnyalatának világához. Az eredeti romantikus történet világszerte több millió olvasót vett le a lábáról.

A perzselően érzéki affér szívszakadással és vádaskodással ér véget, de Christian Grey sehogy sem tudja kiverni a fejéből Anastasia Steele-t. Elhatározza, hogy visszaszerzi, ezért igyekszik elnyomni magában a sötét vágyakat és az uralkodási kényszert, és úgy szeretni Anát, ahogy a nő megkívánja.

Ám a gyerekkorában átélt szörnyűségek még mindig kísértik, Jack Hyde – a simlis főnök – pedig magának akarja megkaparintani Anát. Segíthet-e Dr. Flynn – Christian pszichológusa, egyben bizalmasa –, hogy legyőzze a múlt démonjait? Vagy a csábító Elena és a megszállottan ragaszkodó Leila nyer a végén?

És ha Christian mégis felülkerekedik, és visszaszerzi Anát? Vajon a férfinak, aki ennyire súlyos lelki sérült, lesz-e esélye őt megtartani?

   Sok tükörregényt olvastam már, sőt egyre divatosabb, hogy egy író megírja ugyanazt a sztorit, csak valamelyik másik szereplőnek a szemszögéből.

   Sokan egyébként elítélik és feleslegesnek tartják ezt a fajta írásmódot, hiszen felmerül bennük a kérdés: mi újat nyújthat még egy egyszer már teljesen elmesélt történet?

   Az én véleményem szerint a tükörregényeknek fontos szerepe és haszna van, pláne akkor ha olyan sztorit mutatnak be újra, amit valaki anno E/1 szemszögből írt meg. 

A magyar kiadás borítója

   Jelen esetben olvashattuk már A sötét ötven árnyalatát Ana Steele előadásában, de most Christian Grey is hozzátesz valami ehhez az egészhez.

   Mindezek mellett viszont mégis úgy vélem, hogy a tükörregények azoknak nyújtanak igazi kikapcsolódást és újdonságot, akik kimondottan rajonganak egy adott történetért.

   Akik viszont csak egyszer kíváncsiak egy sztorira, azoknak azt ajánlom, hogy mindig csak az eredetit olvassák el.

   Sokszoros bőrlehúzás és egy bizonyos dolog százezredik sikerének az újbóli meglovaglása ide vagy oda, a Sötét című könyv több okból is figyelemreméltó és érdekes.

   Az első és legfontosabb dolog talán az, hogy nekem például sokkal jobban tetszett, mint anno A sötét ötven árnyalata. Most biztosan azt gondoljátok, hogy ez egy vicc, elvégre ugyanarról a könyvről van szó. Ami nem feltétlen igaz, hiszen bár alapjaiban tényleg megegyezik a két sztori, hála Christian szemszögének végre olyan ember meséli el ezt az egészet, akibe jóval több értelem és ész szorult.

   Most pedig kövezzetek meg nyugodtan,  de Ana nem igazán az eszéről híres, szóval számomra üdítő élmény volt, hogy nem ő bizonyult a mesélőnek.

   Egyébként kimondottan szeretem a női karakterek által elmesélt sztorikat, hiszen sokkal könnyebben tudok azonosulni velük, lévén, hogy magam is nő vagyok, itt mégis áldottam az írónőt, hogy megírta ezt az egészet a férfi főszereplő szemszögéből is.

   Christian sokkal szókimondóbb, ami kimondottan jót tesz ennek az erotikus regénynek. Férfi léte miatt sokszor nyers, meggondolatlan és jóval többet káromkodik, mégis követhetőbb, ráadásul nem arról szól minden második mondat, hogy Mr. Grey milyen tökéletes, menő hapsi, akit egyszerűen nem lehet nem imádni.

   Az is érződik, hogy az írónő stílusa is kiforrottabb, jobb lett, ami megint csak nem hátrány egy ilyen kétes hírű, sokat vitatott bestsellernél.

   Ami még kimondottan tetszett az az, hogy első kézből láthattuk Christian egykori domináns énjét, amikor is kettesben maradtak Leilával és nem Anával együtt kellett találgatnom, hogy Jaj! Vajon most mi a frászt csinálnak?!

   Jóval többet megtudhattunk Christian gyerekkoráról, a családjával eltöltött időkről, a Dr. Flynn terápiáin elhangzott dolgairól, valamint az Elenával való bűnös és undorító kapcsolatáról is.

   Olvastam pár helyen, hogy sokan szóvá tették: Christian ebben a részben túl romantikus, sokat nyavalyog Ana után és már nem olyan férfias. Én ezzel egy cseppet sem értek egyet.

   Szerintem pontosan lehet látni, hogy Grey már elindult a pozitív változás útján és csupán megpróbálja megélni az érzelmeit, amiket eddig mindig elnyomott magában. Nálam ez jó pont és nem hátrány.

   Az étteremben lekerült butyi esete, valamint a liftes jelenet még mindig izgató és pikáns. Szeretnék én is ilyen bevállalós és bátor lenni, de hát nem vagyok ilyen típus... :(

   Az álarcosbál is szintén megnyerő és az ott történt dolgok a kedvenceim.

   A trilógiának és a filmeknek még mindig vannak hibái, kicsit sem tökéletesek, de az mindenképpen E. L. James érdeme, hogy újra divatba hozta az erotikus regények iránti rajongást és falakat döntött le, tabukat szüntetett meg.

   Ha lesz a harmadik részből ilyen Christian szemszögéből megírt könyv akkor mindenképpen el fogom olvasni, de utána már jó lenne ha az írónő összeszedné magát és bebizonyítaná a fanyalgóknak: igenis tud más témában, más történetet írni, ráadásul sokkal jobban.

   Pár szó a borítóról: A borító az eredeti és nagyon kifejező, hiszen Grey pucér felsőtestét láthatjuk rajta, a kötet címe pedig vörös rúzzsal van aláhúzva, ami fontos és árulkodó momentum egy bizonyos bensőséges jelenetben.