Könyvkritika: Susan Ee - Túlélők világa

Susan Ee

Túlélők világa (World After)

Penryn és a vég napjai trilógia – 2. rész

Magyar kiadás éve: 2015

Fülszöveg:
Az ​angyalok dúlásának túlélői igyekeznek összefogni mindazt, ami megmaradt a régi világból.
Mikor egy csapatnyi ember szörnyetegnek véli és foglyul ejti Paige-et, Penryn húgát, a dolog elfajul és vérfürdőbe torkollik. Paige eltűnik. Az emberek halálra rémülnek. Anya szíve majd megszakad. 
Penryn keresztülautózik San Franciscón, a testvérét keresve. De miért olyan üresek az utcák? Hová tűntek az emberek? Kutatás közben belebotlik az angyalok titkos tervébe, kezdi megérteni, hogy mi mozgatja őket, és teljes szörnyűségükben felsejlenek előtte rettenetes szándékaik. 
Rafi eközben a szárnyait igyekszik visszaszerezni. Azok nélkül nem térhet vissza az angyalok közé, nem foglalhatja el az őt megillető helyet az élükön. Ha választania kell, hogy visszaszerzi a szárnyait vagy megmenti Penryn életét, vajon hogyan fog dönteni?
Penryn és Rafi ismét együtt. Tudd meg, mi táplálja izzó érzelmeiket!

   Mivel már régóta ott csücsült a polcomon, így nem is volt kérdés, hogy most tényleg el fogom olvasni a második részt, hiszen tudjátok már:
   Újra kedvet kaptam az angyalos, bukott angyalos sztorikhoz, ráadásul adtam még egy esélyt az első résznek, ami most teljesen más szemmel néztem és faltam a betűket.
   Az Angyalok bukásáról írt megújult kritikámat itt tudjátok elolvasni. A folytatás teljes mértékben ott veszi fel a fonalat, ahol az előző kötet véget ért.

A magyar kiadás borítója

   Az emberek, a túlélők, rajtaütöttek az angyalok fészkén, Penrynről pedig mindenki azt hiszi, hogy feltámadt és visszatért a halálból. Rafinak nyoma veszett, Paige, Penryn húga, pedig gyökeres és ijesztő változásokon esett át.
   Természetesen nincs idő, hogy a szereplők újra magukhoz térjenek, mert nem telik el pár bevezető fejezet és Penryn már megint az események sűrűjében találja magát.
   Kénytelen újra a nyakába venni a várost és újfent elindulni, hogy megkeresse a húgát, akit az Ellenállás néhány tagjának kegyetlen viselkedése menekülésre késztetett.
   Eközben, Penryn és ezáltal mi is, egyre többet tudunk meg Rafi múltjáról, hála az arkangyal kardjának, aki még mindig érző, gondolkodó lény, ráadásul - számomra - igencsak szimpatikus.
   Tudom, hogy furcsa ilyet mondani egy ilyen pompás és nemes harci eszközről, de hát tényleg vicces és egyedi tárgy.
   Ennek a kötetnek az volt a legnagyobb előnye, hogy bár Rafi tényleg nagyon keveset szerepelt, mégis végig velünk volt és sokkal jobban megismerhettük őt, megtudhattuk, hogy milyen dolgok motiválták és persze, hogy miket gondolt, érzett bizonyos szituációkban.
   Hála ennek a történetvezetésnek, sokkal jobban megkedveltem és megértettem őt, ez pedig már mindenképpen pozitív dolog.
   Jó volt ez a Túlélők világa, tetszett, de akkor is úgy éreztem, hogy az írónő tipikusan beleesett a második részek általános hibájába.
   Mindenképpen átvezető kötetnek éreztem az utolsó nagy felütés előtt.
   Néha nem igazán volt semmi konkrét cselekmény, a karakterek sokszor csak sodródtak az árral, máskor meg olyan történések voltak, hogy csak kapkodtam a fejem.

   Egy-két bibliai történéstől eltekintve nem igazán tudtunk meg új dolgokat az angyalok szándékairól sem. Még mindig itt vannak a Földön és határozottan kegyetlenebbek, mint eddig bármikor.
   Természetesen most is voltak gyomorforgató és gusztustalan részek, amikkel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni. Megértem én, hogy egy apokaliptikus, disztópikus világról van itt szó, ahol általános, mindennapos dologgá vált a kegyetlenkedés és a túlélésért folytatott harc, de sokszor akkor is úgy éreztem, hogy ez nekem már kicsit sok.
   Nem igazán sikerült megkedvelnem a régi szereplőket sem, jelentősen újak pedig egyáltalán nem akadtak.
   Penryn még mindig belevaló, igazi badass hősnő, akit érdemes követni ebben a fejetlen világban, Rafi pedig határozottan szép karakterfejlődésen esett át, még akkor is, ha szinte alig szerepelt.
   Uriel és Beliel kettőse felháborítóan undorító páros, igazán nem volt nehéz gyűlölni és megvetni őket. Mindvégig reméltem, hogy majd jól megkapják a magukét, ami többé-kevésbé, végül így is lett.
   Természetesen el fogom olvasni a befejező részt, hiszen rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt még, sőt, szinte csak az maradt.

A kép forrása

   Remélem ki fog derülni, hogy tulajdonképpen kinek a hibájából érkezett az angyalok légiója a földre és nagyon érdekelne, hogy Isten és Lucifer fognak-e szerepelni a lezáró kötetben?!
   A romantika és az érzelmek még mindig háttérbe szorultak, de ezzel semmi gondom sem volt. Így éreztem tökéletesnek.
   Rafi és Penryn érzései lassan, de biztosan bontakoznak ki, ami határozottan jó előjel ebben az instant szerelmekkel teli könyves világban.
   Örülnék neki ha a harmadik részben sokkal többet olvashatnék az angyali hierarchiáról és társadalomról, jó lenne találkozni végre - Rafin kívül - egy normális, jóindulatú angyallal, aki elítéli a többiek brutális tetteit és elborzasztó hozzáállását.

   Szuper lenne ha sokkal nagyobb hangsúlyt kapna az eredeti, bibliai történet, valamint előtérbe kerülnének a pokolbéli fajzatok és démonok tettei, hiszen mindkét oldal hozzáállására kíváncsi vagyok.
   Szóval maradtak bennem kétségek és hiány, de reménykedek, hogy a lezáró kötet, nevéhez méltón, mindenféle szempontból lezárást hoz majd.
   Pár szó a borítóról:  A borító nagyon hasonló tematikájú, mint amilyen az első részé is volt, csak most csodálatos angyalszárnyak helyett, ijesztő démonszárnyakat láthatunk a középpontban.
   Mi, akik olvastuk a könyveket, tudjuk jól, hogy ezek most nem is olyan félelmetesek és elrettentőek, sokkal inkább reménykeltőek és bizakodásra okot adóak.
   Ez a kékes - zöldes háttér eléggé szép, de ezek a kopottas, karcos vésetek jól hirdetik, hogy miről is van szó valójában.

A kép forrása