Pár érdekesség az Abigél történetét követve, avagy beadandót írtam az egyetemre
Sziasztok! :)
Nem tudom, hogy mennyire emlékeztek, de 2018 júliusában hoztam már egy hasonló bejegyzést, amiben akkor az Egri csillagok című Gárdonyi Géza regény nyomait követtem.
Emlékeztetőül:
Pár érdekesség az Egri csillagok történetét követve, avagy Egerben nyaraltam
Most pedig az egyetemre kellett írnom egy beadandó dolgozatot Gyermekirodalom órára, ahol ifjúsági regényt is elemezhettünk és én végül Szabó Magda klasszikusát, az Abigélt választottam.
Kutatásaim során pár érdekességre bukkantam a regénnyel kapcsolatban, amit úgy döntöttem, hogy most veletek is megosztok, hátha Ti sem tudtátok még.
Egyéb kapcsolódó bejegyzés:
Könyvkritika: Szabó Magda - Abigél
Íme:
1.
Pöttyös és Csíkos könyvek
A kötet 1970-ben jelent meg először, a Móra Kiadó gondozásában, méghozzá az
akkoriban felkapott, népszerű és elsősorban lányoknak szóló ifjúsági regény sorozatukban, a
Pöttyös és Csíkos könyvekben.
A Delfin és Sirály sorozatuk a fiúknak szóltak inkább. A művet Lóránt Lilla illusztrálta fekete-fehér, kissé elnagyolt tusrajzaival.
A Csíkos könyvek a 12-16 éves korosztály számára íródtak, még a Pöttyösek a
kisebbeknek, a 8-11 éveseknek.
Az Abigél tehát pontosan beleillett ebbe a kiadói koncepcióba, hiszen kiváló egyensúlyban voltak benne az II. világháborús borzalmak kavalkádja, de hangsúlyt kapott a mindennapi diákélet, a vallás szigora, a család és barátok fontossága, valamint egy picit a szerelem is.
2.
Az igazi Kőnig Tanár úr
Szabó Magda egy valaha valóban létező személyről, a saját tanáráról mintázta Kőnig figuráját. A férfit Hettesheimer Ernőnek hívták és francia tanár volt az írónő iskolájában, ráadásul őt is sokat piszkálták és cikizték a diákok, amiért elnézőbb volt és nem olyan keménykezű, mint a többi oktató.
Persze később kiderült, hogy megjárta az I. világháborút és hősnek számított, azért volt engedékeny és kevésbé szigorú, mint más pedagógusok.
3.
Az igazi Matula
Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik az igazi Matula iskola mintája, ami eredeti nevén akkoriban a Dóczi Leánynevelő Intézet volt (Ma már: DRK Dóczy Gimnáziuma) és Debrecenben található, ahol az írónő 12 évig tanult és élt bentlakásos részen, akárcsak maga a főszereplő Vitay Gerogina.
Évekkel később aztán visszatért oda, mint tanárnő.
Az ott történt események ihlették és adták az Abigél eseményeinek nagy részét.
4.
Monológ
Szabó Magda munkásságában óriási szerepet játszik a belső monológok fontossága, hiszen ezzel próbálja meg kifejezni és még közelebb hozni hozzánk, olvasókhoz, az általa teremtett karaktereket.
Az E/1 való fogalmazásmód még inkább elhiteti velünk, hogy a mesélő él, jelen
időben regél a tetteiről és a körülötte zajló eseményekről.
A mű, a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusai közé tartozik, azok közül is
az egyik legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb lányregény.
5.
Gyermekszemlélet
Gyermekszemlélete jól tükrözi a XX. századi Magyarország szigorát, amikor a vallás
és az erkölcs fontossága óriási volt és mindenek felett állt.
A Matula maga is egyházi iskola, ami akkoriban azt jelentette, hogy a diákoknak
kötelező volt a reggeli és esti istentisztelet, a bűnbánat gyakorlása, vagyis a gyónás, ráadásul
egyéb tekintélyes szabályok sokaságát kellett betartaniuk, többek között elengedhetetlen volt
az egyenruha hordása és bentlakásos iskola révén csak nagyon ritkán találkozhattak a
családjukkal.
Az intézet mindezen fentebb felsorolt negatív, merev és rideg közege ellenére, mégis
színvonalas oktatást nyújtott, védte a diákjait, Ginával ráadásul sok csínye, valamint szökési
kísérlete ellenére is elnézőek maradtak, hála édesapja kiemelkedő státuszának.
Nem tudom, hogy mennyire emlékeztek, de 2018 júliusában hoztam már egy hasonló bejegyzést, amiben akkor az Egri csillagok című Gárdonyi Géza regény nyomait követtem.
Emlékeztetőül:
Pár érdekesség az Egri csillagok történetét követve, avagy Egerben nyaraltam
Kutatásaim során pár érdekességre bukkantam a regénnyel kapcsolatban, amit úgy döntöttem, hogy most veletek is megosztok, hátha Ti sem tudtátok még.
Egyéb kapcsolódó bejegyzés:
Könyvkritika: Szabó Magda - Abigél
Íme:
1.
Pöttyös és Csíkos könyvek
A kötet 1970-ben jelent meg először, a Móra Kiadó gondozásában, méghozzá az
akkoriban felkapott, népszerű és elsősorban lányoknak szóló ifjúsági regény sorozatukban, a
Pöttyös és Csíkos könyvekben.
A Delfin és Sirály sorozatuk a fiúknak szóltak inkább. A művet Lóránt Lilla illusztrálta fekete-fehér, kissé elnagyolt tusrajzaival.
A Csíkos könyvek a 12-16 éves korosztály számára íródtak, még a Pöttyösek a
kisebbeknek, a 8-11 éveseknek.
Az Abigél tehát pontosan beleillett ebbe a kiadói koncepcióba, hiszen kiváló egyensúlyban voltak benne az II. világháborús borzalmak kavalkádja, de hangsúlyt kapott a mindennapi diákélet, a vallás szigora, a család és barátok fontossága, valamint egy picit a szerelem is.
2.
Az igazi Kőnig Tanár úr
Szabó Magda egy valaha valóban létező személyről, a saját tanáráról mintázta Kőnig figuráját. A férfit Hettesheimer Ernőnek hívták és francia tanár volt az írónő iskolájában, ráadásul őt is sokat piszkálták és cikizték a diákok, amiért elnézőbb volt és nem olyan keménykezű, mint a többi oktató.
Persze később kiderült, hogy megjárta az I. világháborút és hősnek számított, azért volt engedékeny és kevésbé szigorú, mint más pedagógusok.
3.
Az igazi Matula
Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik az igazi Matula iskola mintája, ami eredeti nevén akkoriban a Dóczi Leánynevelő Intézet volt (Ma már: DRK Dóczy Gimnáziuma) és Debrecenben található, ahol az írónő 12 évig tanult és élt bentlakásos részen, akárcsak maga a főszereplő Vitay Gerogina.
Évekkel később aztán visszatért oda, mint tanárnő.
Az ott történt események ihlették és adták az Abigél eseményeinek nagy részét.
4.
Monológ
Szabó Magda munkásságában óriási szerepet játszik a belső monológok fontossága, hiszen ezzel próbálja meg kifejezni és még közelebb hozni hozzánk, olvasókhoz, az általa teremtett karaktereket.
Az E/1 való fogalmazásmód még inkább elhiteti velünk, hogy a mesélő él, jelen
időben regél a tetteiről és a körülötte zajló eseményekről.
A mű, a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusai közé tartozik, azok közül is
az egyik legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb lányregény.
5.
Gyermekszemlélet
Gyermekszemlélete jól tükrözi a XX. századi Magyarország szigorát, amikor a vallás
és az erkölcs fontossága óriási volt és mindenek felett állt.
A Matula maga is egyházi iskola, ami akkoriban azt jelentette, hogy a diákoknak
kötelező volt a reggeli és esti istentisztelet, a bűnbánat gyakorlása, vagyis a gyónás, ráadásul
egyéb tekintélyes szabályok sokaságát kellett betartaniuk, többek között elengedhetetlen volt
az egyenruha hordása és bentlakásos iskola révén csak nagyon ritkán találkozhattak a
családjukkal.
Az intézet mindezen fentebb felsorolt negatív, merev és rideg közege ellenére, mégis
színvonalas oktatást nyújtott, védte a diákjait, Ginával ráadásul sok csínye, valamint szökési
kísérlete ellenére is elnézőek maradtak, hála édesapja kiemelkedő státuszának.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése