Könyvkritika: Whitney G. - Felmondólevél

Whitney G.

Felmondólevél (Two ​Weeks Notice)

Magyar kiadás éve: 2021

Fülszöveg:

GYŰLÖLÖM, ​HOGY SZERETEM?

Tisztelt Címzett!

Jelen levelemben hivatalosan is bejelentem a távozásomat a Parker Internationaltől (és az arrogáns, lekezelő vezérigazgatótól), kéthetes felmondási idővel. Döntésem meghozatala NAGYON KÖNNYŰNEK bizonyult, hiszen az elmúlt két év kifejezetten pocsék volt. A világ legnagyobb szerencséjét kívánom a következő menedzserasszisztensnek (szüksége lesz rá), s ha a főnököm bármit kérne tőlem a következő két hétben, legyen szíves a tudtára adni, hogy rohadtul csinálja meg egyedül…

Tisztelettel (igazából nem is):

Tara Lauren

Ilyen felmondólevelet kellett volna küldenem a főnökömnek, mert a hivatalosabb változatot, amelyikben „hálás vagyok minden lehetőségért”, és „megtiszteltetés számomra az összes gyümölcsöző tapasztalat” – nos, azt visszadobta a szexi, önelégült félmosollyal, ami a védjegye. És hozzátette, hogy „határozottan javaslom, olvassa el az apró betűs részt a szerződésében”. Tehát úgy is tettem.

És most rájöttem, hacsak nem adom elő, hogy meghaltam, nem mérgezem meg, vagy nem találok módot a lehetetlen szerződésem újratárgyalására, akkor kénytelen leszek New York egyik legidegesítőbb és legkönyörtelenebb vezérigazgatója keze alatt dolgozni. De aztán késő este felhívott egy sürgős ajánlattal…

Hihetetlenül szexi és pimasz, feszültséggel teli könyv, melyben a drámai és forró jeleneteket lélektani összefüggések is gazdagítják.

ÜDÍTSD FEL VELE A LELKED!

   Whitney G. könyveivel bizonytalan vagyok, hadilábon állok velük hiszen az Alapos kétely trilógiát anno nagyon szerettem, még a Barátod: Carter című könyvet utáltam. 

   Szóval magamhoz képest kockázatot vállaltam, amikor megrendeltem az írónő legújabb kötetét, de szerencsére pozitív meglepetés ért, mert eléggé szerettem ezt a történetet, habár közel sem volt hibátlan.

   Kezdem azt hinni, hogy a szerző felnőttekről szóló írásai sokkal jobbak, kiforrottabbak, mint amit az egyetemistákról vagy bárki másokról ír.

   A regény rövid, csupa apró fejezetből áll, így könnyen olvasható, haladós. 

   Két szemszögből követhetjük nyomon az eseményeket, amiket kisebb-nagyobb időugrások szakítanak meg. Engem ezek néha kimondottan zavartak, mert követhetetlenné és kapkodóssá tették a cselekményt.

   Tulajdonképpen ez az egyetlen negatívum, amit fel tudok hozni a sztori ellen, szerencsére.

   Preston és Tara között jól működött a kémia, ami nálam már biztos siker volt, hiszen egy ilyen történetnek pontosan ez a lényege.

   Ők ketten évekig kerülgették egymást és közben harcot vívtak a másik ellen, holott az volt a legnagyobb baj, hogy képtelenek voltak megfelelően kezelni a másik iránt táplált olthatatlan vágyukat.

   Félreértések, viták, folyamatos csatározások, civakodások, szóbeli adok-kapok követték egymást, borsot törtek a másik orra alá, feszegették a határokat.

   Tipikus gyűlöllek-szeretlek, Se veled-se nélküled páros az övék.

   Sokszor azt éreztem, hogy gyerekesek, önzőek, kicsinyesek és éppen ezért illenek is egymáshoz.

   Nem tudtam maradéktalanul megkedvelni egyiküket sem, a mellékszereplők jobbára - újfent - dísznek voltak, kivéve persze Violet karakterét, de ő nekem meg túl későn bukkant fel ahhoz, hogy megmentse és feljavítsa a dolgokat.

A kép forrása: Pinterest

   A könyv feléig nem sok minden történt, inkább csak kaotikus volt, aztán a címben is szereplő felmondólevél végre felpörgette szereplőink életét. Utána tudtam igazán élvezni ezt az egészet. Addig inkább azt éreztem, hogy egy igen lassú folyású, elnagyolt bevezetést olvasok.

   Persze humorban nem volt hiány, jókat derültem, kuncogtam, de Preston néhány tettétől a falra másztam. Igazi bunkó, tenyérbemászó alak, akinek semmi sem szent. Borzasztó ember.

   Tara talpraesettnek bizonyult, de néha vele sem tudtam igazán egyetérteni.

   Akik szerették könyben és főleg filmben, Az ördög Pradát visel című sztorit, valamint a Sandra Bullock és Hugh Grant főszereplésével készült Két hét múlva örökkét, akkor azok bátran fogjanak hozzá ennek a könyvnek az elolvasásához is, mert biztosan nem fognak csalódni.

   A romantika kevésbé játszott fontos szerepet, inkább az erotika uralt mindent, no meg a végén egy kis drámaiság.

   A szókimondás, a káromkodások, a nyers, durva stílus és fogalmazásmód természetesen itt is betalált.

   Világmegváltó gondolatokat ne várjunk tőle, de egyszeri, könnyed kikapcsolódásnak tökéletesen megfelel.

   A vége kerek lett, lezárt, bár pont akkor olvastam volna még, hogy mégis mi lesz Preston, Tara és Violet további sorsa?! El lett kapkodva...hiába.

   Most, hogy visszaolvasom, lehet, hogy mégis több hibát véltem felfedezni ebben a regényben, ám mindezek ellenére, mégis jó szívvel emlékszem vissza rá, ajánlom, hiszen összességében elmondható: elnyerte a tetszésemet. Nem volt olyan jó, mint az Alapos kétely, de fényévekkel köröket vert a Barátod: Carterre.

   Pár szó a borítóról: A borító az eredeti kiadás magyarosított változata. Tudjátok jól, hogy az ilyen esetekben mindig ezt írom. ;)

   A kigombolt ingű Preston és mögötte annak a bizonyos felmondólevélnek a részletei. A borító így bőven átfogó képet ad a regényről. Egész jól néz ki.

   Tipp: Akik szerették könyvben és főleg filmben, Az ördög Pradát visel című sztorit, valamint a Sandra Bullock és Hugh Grant főszereplésével készült Két hét múlva örökkét, akkor azok bátran fogjanak hozzá ennek az elolvasásához is, mert biztosan nem fognak csalódni.