Könyvkritika: Edgar Cantero - Kotnyeles ​kölykök

Edgar Cantero

Kotnyeles ​kölykök  (Meddling Kids)

Magyar kiadás éve: 2019

Fülszöveg:

1977 ​nyara. A Blytoni Nyári Detektívklub megoldotta utolsó ügyét, és leleplezte a ravasz Álmostavi Rémet – valójában egy újabb kincsvadászt, aki rá akarta tenni mocskos kezét a Deboën-ház mélyén rejlő mesés zsákmányra.

És talán meg is úszta volna, ha nincsenek ezek a kotnyeles kölykök.

1990. A tinidetektívek már mind felnőttek, és nem találkoztak egymással sorsdöntő, 1977-es utolsó ügyük óta. Andy, a fiús lány huszonöt éves és a törvény elől menekül, mivel legalább két államban körözik. Kerri, a hajdani zsenipalánta és reménybeli biológus New Yorkban pultos, és komoly alkoholproblémákkal küzd. De legalább ott van vele Tim, a vehemens vizsla, aki a csapat eredeti kutyatagjának leszármazottja. A horrorrajongó Nate az elmúlt tizenhárom évet különböző pszichiátriákon töltötte, jelenleg a massachusettsi Arkham városában található elmegyógyintézet vendégszeretetét élvezi. Barátai közül csak Peterrel, a jóképű nagymenőből lett filmsztárral tartja a kapcsolatot. Ami rendjén is volna, csakhogy Peter már évek óta halott.

Eljött az idő, hogy végére járjanak, mi okozza rémálmaikat, és visszatérjenek oda, ahol ez az egész 1977-ben elkezdődött. Ezúttal hátha nem egy maszkos balekről lesz szó, hanem valódi szörnyek leselkednek rájuk.

Karcos humorával, parádés nyelvezetével és zseniálisan megkomponált véres jeleneteivel a Kotnyeles Kölykök szertelenül, ám szerfölött szórakoztatóan tiszteleg a horror, a szeretet, a barátság és a csápos dimenzióközi szörnylények előtt. A kötetet a neves műfordító Varró Attila (Harcosok klubja) ültette át magyar nyelvre.

   Edgar Cantero - Kotnyeles ​kölykök című regénye régebben a radaromon volt, még a Kívánságlistámra és a Várólistámra is felkerült Molyon, aztán a vegyes kritikák miatt mégsem olvastam el, ám nemrég sort kerítettem rá és nagyon tetszett. :)

   Egy másik blogger Stranger Things hangulatú könyves ajánlójában tűnt fel nekem újra, aztán gyorsan megrendeltem, amit cseppet sem bántam meg.

   A regény fülszövegét olvasva egyből kiderül, hogy első körben valamiféle Scooby-Doo feldolgozással, újrameséléssel van dolgunk.

   Ennél persze jóval összetettebb a cselekmény, ami az 1977-es nyár leleplezésének eseményeivel indul, pontosabban egy újságcikkel, majd hirtelen a jelenben, 1990-ben találjuk magunkat, ahol immáron a felnőtt, ám továbbra is önjelölt detektívek tevékenykednek.

   A Blytoni Nyári Detektívklub tagjai azt hitték, hogy megoldottak egy bűnesetet, leleplezték a tettest, rács mögé jutatták, viszont hamar világossá válik: az események korántsem ilyen könnyedén, már-már kissé nevetségesen egyszerűen zajlottak.

   Az egyikük öngyilkos lett, a másik három ember egyáltalán nem találja a helyét az életben, kísérti őket a múlt, úgy érzik, bőven maradtak lezáratlan ügyeik.

   A Scooby-Doo rajzfilmekből ismert figurák itt más neveket kaptak, a személységük egy-egy ismert karakter több jellemzőit mutatja, de ezektől függetlenül azért elég könnyen be lehet őket azonosítani.

   Kerri Hollis lenne Vilma, Andrea "Andy" Rodriguez Diana, Nate Rogers Bozont, akinek egyébként itt még a vezetékneve is egyezik, Peter Manner volt Fred, az egykori Sean kutyus és Tim pedig mindenki kedvenc dán dogja, annyi különbséggel, hogy ő most vizsla.

   A Scooby párhuzam az oly sokszor emlegetett kotnyeles kölykök elszolással itt meg is szakad, hogy aztán átvegye a helyét a Stranger Things sorozatra oly jellemző régies, kisvárosi hangulat, a szörnyekkel teli vidék, valamint maga az alapötlet, hogy fiatalok egy csoportja ered a valódi gonosz nyomába. A Deboën - ház sok mindenben emlékeztet a Creel-házra.

   Ha ez még nem lenne elég, akkor beköszön H. P. Lovecraft munkássága, az Arkham Elmegyógyintézet, a Neronomicon, az eltemetett űrbéli istenek és persze a szuszogók, akik sokszor a shoggothokhoz hasonlóak, Thtaggoa akár maga Cthulhu is lehetne.

A kép forrása: Pinterest

   A titokzatos Deboën család feje, a nekromanta kalózként és varázslóként elhíresült pasas, valamint annak megannyi szörnyűséges tette szerepelhettek volna akár A dolog a küszöbön című novellában, a tóban és a föld alatt rejtőző lények az Árnyék ​Innsmouth fölött és Az őrület hegyei legjobb történéseit idézik.

   Lovecraft egyszer sincs megemlítve, még csak nem is céloznak rá, de sokféle olyan dolog, szereplő, helyszín és tárgy előkerül, amik az ő munkásságának szerves részét képezték.

   Az biztos, hogy ez a regény sokkal jobban hozta a lovecrafti hangulatot, a lovecrafti világképet, mint mondjuk Matt Ruff - Lovecraft földjén című kötete.

   Szókimondó volt, telis-tele káromkodásokkal, de közben humoros, abszurd, véres, meghökkentő és szívmelengető.

   A karakterek végtelenül szerethetőek, egyáltalán nem tökéletesek, rengeteg titkuk van, sokféle gondjuk, titkuk, de simán tudtam velük azonosulni, már az elejétől fogva együttéreztem velük.

   Mindenkit kedveltem, ám leginkább Nate-et, a szellemlátó, különc srácot és persze Timet, a bátor weimari vizslát, akinek például annyira jópofa csattanóval oldotta meg az író, hogy végül miért is tud beszélni...imádtam. ;)

A kép forrása: Tumblr

   A mellékszereplők közül a csapat megbocsátását kereső Joey, Copperseed seriff és Al Ulrich százados voltak a kedvenceim és picit még Dunia Deboën is, mert szó szerint összetett személyiség.

   Edgar Cantero kitűnően ötvözte a fantasy, a horror, a sci-fi, a misztikum és a weird fiction elemeit.

   Egyedül a lezárással akadtak gondjaim, mert a bevezetéshez és a nyomozáshoz képest igen rövid lett, kissé elkapkodottnak éreztem, ráadásul bizonyos szereplők sorsa nyitott, lezáratlan maradt, számtalan kérdést hagyva maga után. :(

   Mindent egybevetve: szuper kikapcsolódásnak bizonyult, örülök, hogy ennyi év után adtam neki egy második esélyt, mert nem csalódtam.

   Szívesen olvasnék még az írótól más könyvet is, de sajnos idehaza még csak ez az egy regénye jelent meg.

   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti kiadás egyik magyarosított változata, ami nagyon hasonlít a külföldi kinézethez.

   Az Álmos-tó, melyből jó néhány polipcsáp nyúl ki, a Hold sziluettje előtt pedig azok a bizonyos kotnyeles kölykök és a kutyájuk.

   Tipp: Scooby-Doo, Stranger Things és Lovecraft rajongóknak szinte kötelező darab és biztosan elnyeri majd a tetszésüket, akik pedig a fentebb felsoroltak közül egyszerre mindhármat szeretik, azoknak akár a kedvence is lehet majd.

Az eredeti cikk a könyvből