Könyvkritika: Brenna Yovanoff - Mad ​Max Hawkinsban

Brenna Yovanoff 

Mad ​Max Hawkinsban  (Runaway Max)

Stranger Things könyvek – 3. kötet

Magyar kiadás éve: 2022

Fülszöveg:

Mielőtt ​ő lett volna Hawkins Mad Maxe…

Max Mayfield mindig kilógott a többiek közül. Édesanyja minden próbálkozása ellenére sem lett belőle cuki, aranyos kislány, és inkább tölti az idejét a játékteremben, mint lányos elfoglaltságokkal. Kaliforniában legalább közel voltak hozzá a barátai, ám Hawkinsban, a semmi közepén nincs más, csak zsarnokoskodó mostohabátyja, rideg mostohaapja és tehetetlen anyja. Még szerencse, hogy ebben a porfészekben is akad játékterem… És valami más is. Max hamar rájön, hogy Hawkins izgalmasabb – és jóval veszélyesebb – hely, mint gondolta volna, és a szellemirtós srácok az iskolából sötét titkok birtokosai. És akkor még nem is beszéltünk a különleges képességekkel bíró rejtélyes lányról, Tiziről. Maxnek minden szívóságára és találékonyságára szüksége lesz, hogy újdonsült barátaival együtt megmentse Hawkinsot az agyszívótól és a demogorgonok hordájától – saját magát pedig begőzölt mostohatestvérétől, Billytől.

Az 1984 őszének rémisztő eseményeit új szemszögből megmutató Mad Max Hawkinsban az egyik legkedveltebb Stranger Things karakter lenyűgöző eredettörténete.

   Az előző három hivatalos Stranger Things kötetről írt értékeléseim: Könyvkritika: Gwenda Bond - Gyanakvó elmék, Könyvkritika: Adam Christopher - A ​sötétség fejedelme és Könyvkritika: A. R. Capetta - Robin ​a világ ellen.

   Ez a történet valójában a harmadik ST regény, de nálunk csupán csak most, egy furcsa vargabetűvel kanyarintva, negyedikként jelent meg. Ne kérdezzétek, hogy miért, mert azt én sem tudom. ;)

   A lényeg, hogy végre a kezembe vehettem, főleg így a negyedik évad befejezését követő űr és kétségbeesés után. Volt valami, ami visszavezetett ebbe a csodálatosan félelmetes, szörnyekkel és hősökkel teli világba, tartotta még bennem kicsit a lelket.

   A Mad Max Hawkinsban kitűnő cím, a fordítás most az egyszer tökéletesen passzol és már-már sokkal jobban illik a sztorihoz, mint az eredeti Runaway Max/Szökevény Max elnevezés, mondjuk azért abban is bőven lett volna ráció.

   A fülszöveg nem árul zsákbamacskát, konkrétan leírja, hogy az 1984-es őszi eseményeket, tehát a komplett második évadot követhetjük nyomon, ezúttal Max szemszögéből.

   Én ennek kimondottan örültem, mert nekem az az egyik kedvenc évadom. Szerintem az egyik legjobban sikerült felvonása lett a sorozatnak és ott szerettem meg még jobban Steve-et is.

   Bevallom, hogy anno nem kedveltem annyira sem Max, pláne nem Billy kettősét. Teljesen feleslegesnek éreztem őket, nem láttam át, hogy miért kerültek bele a sorozatba, aztán persze a harmadik és most a negyedik évad rácáfolt minden ellenérzésemre.

   Muszáj kihangsúlyoznom, hogy Billy halála megrázó volt, sajnáltam, de ebből a kötetből újfent kiderül, hogy a fiú mennyire gonoszul, agresszíven, kiszámíthatatlanul és kegyetlenül viselkedett Maxxel, ráadásul már az előző barátait is ő marta el a lány mellől.

   Billy egy tipikus antihős, aki talán utolsó tettével megváltást nyert a rajongók szemében, ám nem árt óvatosnak lennünk vele, mert itt legalábbis roppant mérgező személyiségként lett ábrázolva.

   Persze tagadhatatlan, hogy Billy őrületét és viselkedészavarát az ,,apjának" köszönheti, annak, ahogy az bánik vele, no meg persze egyaránt Maxxel és annak édesanyjával.

   A kötet elég részletesen mutatja be és tárgyalja a családon belüli erőszak és a fizikai bántalmazás, valamint a lelki terror pusztító mivoltát. Szomorú volt olvasni, hogy Max anyukája mennyire gyenge, elnyomott nő, aki semmit sem tett annak érdekében, hogy megóvja a lányát és a mostohafiát. Akadtak néha erőtlen próbálkozásai, ám ezeket Neil szinte csírájában elfolytotta.

   Maxine sorozathű. Vad, lázadó, zabolátlan és különc, de jó értelemben, hiszen az igazi apja sem egy főnyeremény, szóval érthető, hogy miért ennyire zárkózott, bizalmatlan és támadó másokkal szemben.

   Belül viszont fél, magányos, szóval jó volt látni ismét, hogyan talált igaz barátokra Hawkins városában.

   A kötet érdekessége, hogy két idősíkon fut, párhuzamosan a jelenben és a múltban, sokszor picit csapongó, néha követhetetlen, de Maxre ez is jellemző.

   Kirajzolódik előttünk minden, például Max komplett múltja, a szökésének körülményei és az odáig vezető út, valamint a Billyvel való első találkozása, ami még inkább szívfacsaróvá teszi a negyedik évad temetős/levél felolvasós jelenetét. Szegény azt remélte, hogy Billyben majd egy megértő, kedves testvérre lel.

   Vajon ha Billy végül életben maradt volna valóra válnak Max reményei? Pozitív irányba változik kettejük faramuci kapcsolata? Netán valódi támogató és szerető testvérekké vállnak, mindketten ismervén immáron Hawkins és Tótágas sötét titkait? Ezt már sosem tudjuk meg...

   Nagyon tetszett az, hogy Max által más megközelítésből, más szemszögből láthattuk és ismerhettük meg a fiúkat, Joyce-t, akivel például már sokkal előbb találkozott, mint bárkivel Hawkinsban vagy éppen Steve-et, Nancyt, Jonathant, Hoppert és persze Tizenegyet.

   A Gyanakvó elmék után ez volt az a regény, aminek az olvasása közben tényleg azt éreztem, hogy szorosan kapcsolódik a Stranger Things univerzumhoz, az eddig megjelent könyvek közül pedig a kedvencem lett.

   Valóban hozzáad, kiegészíti és alátámasztja a sorozat minden történését, magát a komplett cselekményt.

   A kelleténél kicsit több volt benne a leíró rész és jóval kevesebb a párbeszéd, de ez szerintem azért lehetett, mert az írónő biztosan nem akarta, hogy ráfogják: kimásolta az egészet a forgatókönyvből.

   Billy sorsát már régen ismerjük, Maxé pedig most erősen kérdéses, éppen ezért is szuper ez az egész.

   Végre kellő előtérbe került szívem egyetlen igaz szerelme, Steve és még sorolhatnám a megannyi kikacsintást, utalást, fanservice-t ;)

   A sorozat imádóinak kötelező darab, valamint a Max és/vagy Billy fanoknak szintén, habár az utóbbiak lehet csalódni fognak, hogy miként van benne bemutatva a srác, ám egyszerűen el kell fogadniuk, hogy ő tényleg ilyen volt.

   Elvileg a következő hivatalos írás Lucasról fog szólni, őt és a családját helyezi majd a középpontba, no meg persze a negyedik évadot. Kíváncsi vagyok, hogy meg fog-e majd jelenni idehaza? Remélem igen.

   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti kiadás magyarosított változata, amin a kék, a zöld, a piros, a fehér és a lilás színek dominálnak, valamint Max vörös haja. 

   Stílusában, kinézetében szinte teljesen megegyezik és hasonló a Robinról szóló történettel.

   Most is látványos ez a rajzolt, képregényes stílus.