Sorozat kibeszélő - Stranger Things - 4. évad - 2. felvonás

 Sziasztok! :)

   Nos, ez a pillanat is eljött, évek várakozása, valamint az 1. felvonás hét része után, ma végre láthattuk a Stranger Things 4. évadának utolsó két befejező részét, amik összesen majdnem 4 óra hoszzát tettek ki, szóval filmeknek is simán betudhatóak.
   A május végi premier után itt írtam az első benyomásaimról és persze a megannyi kérdésről, amik felmerültek bennem: Sorozat kibeszélő - Stranger Things - 4. évad - 1. felvonás.
   A befejezés teljesen felülmúlta az elvárásaimat, a sok találgatásba meg majdnem beleőrültem, hiszen annyian jósolták Steve halálát, hogy a végén már nem is olvastam ilyen témájú cikkeket.
   A lezárás epikus volt, akciódús, drámai, szívbemarkoló és sokkoló, közben pedig egy nagyon kicsit humoros is. Számomra tökéletes, így kell ezt csinálni, ezért ennyire népszerű ez a sorozat és mozgat meg, kovácsol össze világszerte ennyi embert. Egy jelenség, ez tagadhatatlan.
   Semmi kétségem afelől, hogy jó sokat kell majd várnunk az ötödik és egyben utolsó évadra. :( Erre jobb, már most felkészíteni magunkat, mert a Duffer tesók sokszor nyilatkozták, hogy a forgatások még nem kezdődtek el, a forgatókönyv sincs még teljesen készen, ráadásul időugrást terveznek, hogy beérjék a színészek eredeti korát vagy valami hasonlót.
   Ez a kibeszélő nem lesz olyan hosszú, mint az előző, mert nem tudok megfelelően nyilatkozni egy ilyen finálé után...
   Nem tértem még magamhoz, gyászolok, szomorkodok és persze totálisan le vagyok döbbenve.
   A látvány, a zenék most is hozták a tökéletes színvonalat, egyszerűen nem tudok és nem is akarok semmibe sem belekötni.
   Nekem a Stranger Things sorozatban olyan, mint anno könyvben a Harry Potter volt. Meghatározó és fontos alapmű. Ismétlem, hogy összekovácsolja és megmozgatja az embereket, valami olyat ad, ami a mai eltorzult, háborúval, vírusokkal és borzalmakkal teli világban segít kikapcsolódni, szimplán reményt ad.
   Elég a bevezetésből, mert már így is hosszúra nyúlt, jöjjön máris a SPOILERES KIBESZÉLŐ, szóval csak az olvasson tovább, aki már látta mind a 9 részt!
   A 2. felvonás előzeteséből már láthattuk, hogy Nancy túléli a Vecnával való találkozást, most pedig világossá vált, hogy miért.
   Vecna elengedi, hogy üzenjen vele Tizinek és megmutatja ördögi tervét, melyben arra törekszik, hogy négy gyilkosság által, négy kaput nyisson, amik aztán megrepesztik a valóság szövetét, így Tótágas világa elszabadul a miénkre.
   Ez pedig valóban bekövetkezik, a készítők nem árulnak zsákbamacskát. A szereplőkkel együtt láthatjuk, amikor Hawkins valóban elesik és a két világ elkezd egyesülni, pontosabban inkább Tótágas kezdi megfertőzni a valóságunkat.
   Óriási csavar, falkaparós függővég, de erre számítottam, nem reméltem konkrét zárást, hiszen az ötödik évad lesz a végső, ennek valóban elkezdtek megágyazni.
   Mindezek előtt viszont annak lehetünk szemtanúi, hogy igazi hősőkké lesznek ezek a gyerekek, illetve a tinédzserek, a felnőttek.
   Papa halála nem különösebben rázott meg, most már ideje volt őt végleg elengedni. Megtette amit kellett, kicsit még reménykedtem is benne, hogy talán megváltozott, aztán persze kiderült, hogy akárcsak Henry/001/Vecna ő is csak egy szörnyeteg.
   Eddie önfeláldozása viszont teljesen kikészített. Persze drukkoltam, hogy Steve életben maradjon és lekopogom, szerencsére ez be is jött, de Eddie-t sokan megkedveltük, így az ő halála volt talán a legmegrázóbb, főleg, ahogy Dustin karjaiban búcsúzott. Istenem. :(
   Aztán ott volt Max, aki Lucas kezei közt haldoklott, miután Vecna és Tizi elmepárbajt vívtak, aminek Max lett a ,,járulékos vesztesége". Borzasztó.
   Max felépülésére talán van még egy halovány esély, hiszem, hogy a Duffer tesók nem azért írták meg így a szálát és hozták be a kómát, hogy aztán később ezzel semmit se kezdjenek.
   Jasont képtelen voltam sajnálni, mert közvetetten ő okozta Max vesztét, amikor nem hallgatott Lucasra...
   Tótágas eredetére, mitológiájára továbbra is várnunk kell, ott maradtak bőven nyitott kérdések, ám még így is sok minden kiderült, aminek nagyon örültem. :)
   Hopper és Joyce végre-valahára egymásra találtak, ám az oroszok szála még így is bőven kérdéses maradt, az élve felboncolt demodogot pedig esküszöm, hogy kicsit megsajnáltam.
   Will és Jonathan között láthattunk egy szuper testvéri pillanatot, Mike szerelmet vallott Tizinek, ami megadta neki a kellő lökést a további küzdelmekhez.
   Az újra felizzó Steve-Nancy-Jonathan szerelmi háromszöggel most már igyekszem megbarátkozni, Robin pedig talán megtalálta az igazit. ;)
   Vecna természetesen él, bár megsebesült, de Will érzi őt, szóval óriási a baj!
   Vége a SPOILERES RÉSZNEK!
   Egyszer majd biztosan lesz folytatás, de sajnos azt kell mondjam: türelemmel kell lennünk. Attól tartok újabb évek várakozása elé nézünk. :(
   Addig pedig rendületlenül dúdolom magamban az évad egyik nagy igazságot hordozó zenéjének dalszövegét:
,,Someday, love will find you
Break those chains that bind you
One night will remind you
How we touched and went our separate ways."
   Fel a fejjel, elvégre Hawkins és Tótágas visszavár. :)

Megjegyzések