Könyvkritika: Andrew Wilson - Agatha ​Christie és a suttogó orvos

Andrew Wilson
Agatha ​Christie és a suttogó orvos  (A Talent for Murder)
Agatha Christie sorozat - 1. kötet
Magyar kiadás éve: 2022

Fülszöveg:
A suttogva beszélő, fura orvosnak egyetlen célja, hogy a krimik királynő ölje meg helyette a feleségét. Kövesse el úgy, hogy sose derüljön rá fény. Agatha Christie-nek az eddigi legjobb ötleteire van szüksége, hogy kimásszon a gonosz csávából.
Andrew Wilson bestseller AGATHA CHRISTIE-sorozatának első kötetét tartja kezében az olvasó. A regények alapötlete amennyire egyszerű, annyira rafinált is.
Nem titok, hogy Agatha Christie zseniálisan csavaros krimiket írt. De vajon képes lett volna a valóságban kitervelni a tökéletes bűntényt? Aztán cserébe csapdába csalni, aki rá akarta őt venni a gyilkosságra? És milyen lett volna nyomozóként? Hasonlóan mesteri logikával jött volna-e rá az igazi esetek megoldására, mint az általa teremtett Hercule Poirot és Miss Marple?

   Nagy elvárásokkal láttam hozzá az Agatha Christie és a suttogó orvos elolvasásához, ám picit csalódnom kellett. :(
   Nem azt mondom, hogy utáltam, ám igen lassan haladtam vele, sokszor azon kaptam magam, hogy nem köt le, volt amikor egy-két napig nem is vettem a kezembe.
   Külföldön eddig összesen négy kötet jelent meg. Kíváncsi vagyok, hogy idehaza vajon érkezni fognak-e majd a folytatások? Azért jó lenne elolvasni őket, hátha azok jobban tetszenének. Látok a sorozatban potenciált, csak a kivitelezés volt picit döcögős.
   A krimi királynőjének 11 napra való eltűnése mind a mai napig rejtély, az irodalomtudósok, kutatók és hobbi AC fanok megannyi teóriát felállítottak arról, hogy mi is történt akkor.
   Rengeteg könyv és film készült belőle, Andrew Wilson regénye pedig pontosan egy ilyen kötet.
   A valós, megtörtént eseményeket keveri némi fikcióval.
   Az egész sztori ugyebár igaz történet alapján íródott, amit a saját elképzeléseivel és a kutatásai során összeszedett cikkekből ollózott össze, dolgozott ki. Ezt ő maga le is írja a Köszönetnyílvánításban és A tények című részekben.
   A fülszövegből hamar kiderül, hogy mivel is állunk szemben.
   Egy titokzatos és igen ijesztő orvos keresi fel Agatha Christie-t, majd zsarolással arra próbálja rávenni, hogy ölje meg helyette a feleségét.
   Agatha hirtelen egy krimiben találja magát, ahol követnie kell a suttogó orvos minden utasítását, mert különben kipattanna a férje hűtlenségi botránya, valamint veszélybe kerülne a kislánya élete.
   Amikor nem éppen énelbeszélő módban követhetjük az eseményeket az írónő szemszögéből, akkor találkozunk Kenward főfelügyelővel, aki anno valóban országos hajszát indított a nő megtalálására, valamint egy Una Crowe nevű fiatal hölggyel, aki saját szakállára nyomoz az ügyben és aki szintén létezett.
Az eddig megjelent további kötetek
   További valóban élő személyek : Christie ezredes és a szeretője, Nancy Neele. Aztán ott van még Rosei Asher a gyógyszálló szobalánya, Edmund Cork, az irodalmi ügynök, Charlotte, a titkárnő, valamint Agatha anyósa, testvére, sógora és Rosalind, a lánya.
   A kitaláltak táborát erősíti Davison, Dr. Kurs és a neje, Flora.
   Utáltam Archibald Christie-t és Nancyt, annyira undorodtam tőlük, hogy leírni nem tudom. Gusztustalan módon viselkedtek szegény Agathával, akárcsak az anyósa, aki simán elvárta volna, hogy bocsásson meg a férjének, sőt szinte már őt hibáztatta a fia hűtlenségéért. Nevetséges.
   Dr. Kurs, a főgonosz, egy igen rafinált, gonosz elme volt, aki szociopata és pszichopata hajlamokat mutatott. Kegyetlen, ám egyben végtelenül gyáva ember.
   Agatha jellemét kedveltem, mert bátor volt, erős, kitartott a végsőkig, pedig sakkban tartották szegényt, borzalmas dolgokra kényszerítették. Néha megbicsaklott és kétségbeesett, de ezt senki sem róhatná fel neki. Sokszor nem hitt magában és lebecsülte önmagát, pedig már akkor is nagyszerű nő volt. Értettem, hogy a végsőkig szerette a férjét, de az a pasas egyszerűen nem érdemelte meg őt. Túl jó volt a számára.
Agatha Christie
   Mint írtam azt már fentebb is, nekem valami végig hiányzott az egészből, nem kaptam meg azt a jól ismert és általam olyannyira imádott AC atmoszférát. 
   A végére egészen felpörgött, ám addig túl sok volt az üresjárat.
   Tudom, hogy van még több ilyen regényes AC életrajz, ami ezeket a történéseket dolgozza fel, de azokat már nem fogom elolvasni, mert nem igazán kaptam hozzájuk kedvet.
   Pozitívum, hogy mennyi utalás, érdekesség és háttér-információ kiderült az írónő munkásságáról, az ihletforrásairól. Sok regénye előtérbe került, bőven emlegették őket. 
   Összességében tehát elmondható, hogy kezdésnek picit haloványnak bizonyult, elmaradt a várva-várt izgalom, de attól még szívesen olvasnám a további részeket, mert érdekelne, hogy hová forrja ki magát.
   Pár szó a borítóról:  A borító az eredeti egyik magyarosított változata.
   A vonaton ülő Agatha Christie oldalsó sziluettje, ami tökéletes válaszáts, jól jellemzi a regény cselekményét.

Megjegyzések