Könyvkritika: Kel Carpenter - Lucifer lánya és Gonosz kis játékok
Sziasztok! :)
A két kötetet szinte egyszerre, egymással párhuzamosan olvastam, ráadásul igen rövidek, szóval egy kis együttes összegzőt hozok most róluk.
Íme:
Kel Carpenter
Lucifer lánya (Lucifer's Daughter)
A Kárhozottak királynője sorozat - 1. rész
Magyar kiadás éve: 2022
Fülszöveg:
Képzeld el a meglepetésem, amikor rájövök, hogy minden, amit valaha mondtak nekem, hazugság.
De ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük az elején!
Ruby Morningstarnak hívnak. Egy tetoválószalont vezetek a legjobb barátnőmmel Portlandben. Van egy mosómedvém, egy levakarhatatlan, őrült exem, hogy más apróságot már ne is említsek… Nevezetesen azt, hogy démon vagyok. Egy félvér succubus, hogy pontosan fogalmazzak. Életem elmúlt huszonhárom évében legalábbis ezt hittem magamról, de azon a napon, amikor egy szívdöglesztő idegen kiváltott engem a börtönből, fenekestül felfordult az életem, és hirtelen azt sem tudtam, ki vagyok.
Mert nem a Négy Lovas hozza el az Apokalipszist. Hanem én. Szóval mondjuk úgy, hogy megvan a magam baja.
Kirobbanóan sikeres „fordított hárem”-regény, paranormális, romantikus urban fantasy.
Egy ideje szemeztem már ezzel a könyvvel, Molyon újra és újra előjött nekem, szóval arra gondoltam, hogy egyszer jó lenne beszerezni, de csakis akkor, ha megbizonyosodom róla: valamikor érkezni fog a folytatás.
A Molyon végül rákérdeztem a kiadónál, akik persze szokásukhoz híven egyáltalán nem adtak biztató választ, ráadásul már az első kötet végén benne van egy kis szöveg, ami arra kéri az olvasót és egyben figyelmezteti is: olvassa, értékelje, mert ettől függ a további megjelenések sorsa...
Ezen meglepődtem, mondjuk lehet, hogy már az eredeti, külföldi kiadásban is benne volt, mindenesetre cseppet sem biztató.
Aztán megkaptam ajándékba mindkét részt, így végül nem maradtak kétségeim és elolvastam.
Jó lett volna szeretni és bár tudnék pozitívan nyilatkozni, de bármennyire is igyekszem erőt venni magamon, nem megy.
Eddig csupán egyetlen Zafír pöttyös regény nyerte el a tetszésemet, Jennifer L. Armentrout Függőség című könyve, de abban az is erősen közrejátszott, hogy Luxen spin-off.
Aztán pár éve olvastam a Jaymin Eve és Leia Stone féle Kaptár-trilógia első felvonását és a sokak által imádott Sarah J. Maas - Tüskék és rózsák udvarát, ám később ezekről is lemondtam, mert egyszerűen nem tetszettek.
Ez figyelmeztethetett volna, ám a Lucifer lányának fülszövege mégis bizakodásra adott okot, hiszen érdekelt a téma.
Vágytam már megint egy jó kis fantasyre, amit ráadásul erotikával fűszereztek.
Kel Carpenter Kárhozottak királynője sorozatával csupán csak az a baj, hogy hiába minden igyekezet, szimplán rossz az egész.
A szereplőket nem tudtam megkedvelni, Rubyt egyenesen utáltam, pedig az ő szemszögén át látunk mindent...mindent, kivéve amikor az Apokalipszis Négy Lovasának gondolatait olvashatjuk, akik természetesen mind überszexi, ellenálhatatlan, vad alfahímek, erősek és főhősnőnk után ácsingóznak, szó szerint azért teremtették őket, hogy védelmezzék és ......... ugye értitek?
Ez még jó is lehetne, ha a négy pasi nem lenne ennyire egyforma és ennyire bugyután klisés.
Ez a fordított hárem, a poliamória nálam nem verte ki a biztosítékot, felőlem egyszerre öten is szexelhettek volna, ha már igyekezett bevállalós lenni az írónő, no de a sok ígérgetésen és előjátékon kívül semmi sem történt. Kiábrándító.
Ami ment Laurell K. Hamiltonnak az Anita Blake sorozatban, az itt totálisan rossz irányt vett.
A mosómedve, Bandita, valóban cuki volt és ebben ki is merül minden pozitívum.
A legjobb barátnő, Moira, szintén idegesített, pedig banshee volt, de ennyi.
A semmilyen szereplőket és a nullán izgató erotikát még megbocsátottam volna, mert első kötet, kisregény bla...bla, ha legalább a világ ki lett volna megfelelően dolgozva, ám sajnos az írónő ezen a téren is csúfos kudarcot vallott.
Azt leszámítva, hogy Ruby Lucifer lánya, aki egyébként pár napja meghalt a Pokolban? az égvilágon semmit sem tudtunk meg.
A Lovasok és Ruby inkább a nyálcsorgatással, egymás csábítgatásával, valamint a drámázással és féltékenykedéssel foglalták le magukat, nem pedig azzal, hogy bármire reális magyarázatot keressenek.
Nem mellesleg pedig, ha már Lucifer és démonok, akkor hol vannak az angyalok? Ne már!
Pár szó a borítóról: Az előbb hazudtam. A cuki, de harcias mosómedvén túl a másik pozitívum a borító, ami a külföldi kiadás egyik magyarosított változata és nagyon jól néz ki.
A főszerepben Ruby és azok a kékes, pokoli lángok, no meg pár halálfej és a többi.
Kel Carpenter
Gonosz kis játékok (Wicked Games)
A Kárhozottak királynője sorozat - 2. rész
Magyar kiadás éve: 2022
Fülszöveg:
Szóval… mint kiderült, tényleg Lucifer lánya vagyok. A Pokol királyságának örököse. És… – igen, eltaláltad – a Kárhozottak soron következő királynője.
De mi van, ha nem akarok uralkodni?
A bujkáló imp és Josh halála miatt még mindig nem vagyok biztonságban. Egyáltalán nem. Azzal, hogy szegény, jó öreg apám örökébe léptem, a Pokol minden problémája a nyakamba szakadt, ami azt jelenti, hogy az ő ellenségei az én ellenségeimmé lettek.
Szerencsémre velem van az Apokalipszis Négy Lovasa, a legjobb barátnőm – egy banshee – és egy harcias mosómedve.
De meg kell küzdenem a bennem lakozó bestiával. Az én tébolyult, birtokló természetű, rémisztő alteregóm mindenáron ragaszkodik a Lovasokhoz. De nemcsak ahhoz, hogy mellettem álljanak, hanem ahhoz is, hogy az ágyamban háljanak. Mintha nem lenne elég bajom már azzal is, hogy megtanuljam irányítani a Pokol lángjait.
Nem lett volna egyszerűbb, ha Lucifer ír egy vezetési kézikönyvet a halála előtt?
Aki már eljutott idáig, az ne most adja fel! elvégre én sem tettem, mert valahol mélyen még reméltem, hogy a mindössze 176 oldalas, hosszúra nyújtott bevezető - amit az írónő első résznek mert csúfolni - után vár még valami jó...
Gondolom le se kellene írnom, hogy a másik rész csupán csak azzal múlta felül az elsőt, hogy ez már 232 oldal lett.
Alig vártam, hogy a végére érjek, tulajdonképpen még most sem értem, hogy miért kínoztam vele magam, de mentségemre szóljon: szabadaságon voltam, odakint tombolt a kánikula, hát gondoltam muszáj lesz valamivel elütni az időt, mert arra pont jó volt, de másra nem igazán.
A kötet pontosan ott folytatódott, ahol az előző véget ért.
Mindenki elégedetten konstatálta szerencsétlen, eszét vesztett expasi halálát és a Rubyban élő fenevad ébredezését, aztán ezerszer elmondták, hogy közel az átváltozás, bármit is jelentsen az.
A mosómedve most már nem csak édes, hanem gyanúsan fura. Én magam azt hittem, hogy ő lesz a famulus, de persze ezt a szerepet végül valaki más töltötte be, hogy talán később az írónő behozza majd az édes hatos szálat? Esküszöm nem tudom...
Moira, a legjobb barátnő, még most is egy idegőrlő dög, a Lovasok egyre kanosabbak és körülbelül ennyi, talán Julian aka Halál mutatott némi jellemfejlődést vagy bármiféle pozitív eltérést.
Rubyt most sem tudtam megkedvelni, mert ilyen utálatos, önző, egysíkú, ám roppant hisztérikus és önámító főhősnővel szerencsére már régen találkoztam.
A cselekmény semmit sem haladt előre, továbbra is egy helyben toporogtunk. Lucifer haláláról megint nem derültek ki új dolgok, angyalok sehol, démonok elvétve, de akkor is mindenféle akció vagy izgalom nélkül.
Egyedül a tündérek szála keltett bennem némi reményt, annak a magyarázatát érdekesnek találtam.
Az erotika újfent kritikán aluli, a poliamória megint nem lett kellőképpen bevállalva, kihasználva.
Összességében tehát elmondható, hogy egy jó alapötletű sztori, ami egyben egy órási, kihagyott ziccer.
El fogom-e olvasni a további két kötetet? Ha megjelennének, akkor lehet, bár magam sem tudom, hogy miért, mert felbosszantott és utáltam, mégis a remény hal meg utoljára.
Attól tartok viszont, hogy sosem fogják kiadni őket magyarul. Valamiért ezt érzem, de ne legyen igazam.
Pár szó a borítóról: A sötét, bőrszerkós, kékes-fekete hajú Ruby most már kezdi uralni az erejét, ezért a Pokol lángjait láthatjuk a kezében és mögötte is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése