A nagy Jane Austen rangsor - 1. rész

 Sziasztok! :)

   Darling Desi ajánlására olvastam el a majdnem teljes Jane Austen életművet és arra gondoltam, hogy akárcsak ő, úgy én is rangsorolni fogom az eddig elolvasott regényeket.

   Íme a listám:

6. A ​mansfieldi kastély

   Nem, nem, nem és nem!

   Nagyon nem szerettem ezt a Jane Austen regényt és éreztem előre, hogy ez így lesz. :(

   Lassan haladtam vele, vontatott volt és nem találtam benne szimpatikus szereplőt, kivéve Edmundot, de egyetlen karakter nem képes elvinni a hátán egy ilyen hosszú könyvet.

   Lassacskán az Austen életmű végére érek, de ez most nagyon eltántorított és egy kis szünetet fogok tartani a könyveivel, mert megcsömörlöttem…

   Unalmasnak találtam, haladatlannak és bosszantott, hogy a számító karakterek ennyire az orruknál fogva vezették Fannyéket.

   Egy Austen műhöz képest túl sok volt benne az ármánykodás, a hűtlenség és a naivitás.

5. Értelem ​és érzelem

   Kicsit megkínlódtam vele, de megérte kitartani és elolvasni, mert a végére nagyon megszerettem.

   Viszolygásom fő oka egy karakter volt, Marianne, akit nem tudtam megkedvelni és képtelen voltam vele együttérezni. Annyira buta volt, annyira vak és naiv, utána meg az a sok hiszti…Szerintem egyetlen férfi sem ér ennyit, de ez az én véleményem.

   Amiért mégis tovább olvastam az egy másik szereplő, maga Elinor, mert őt nagyon megszerettem és drukkoltam nekik Edwarddal. (L)

   Akit még kiemelnék az Brandon ezredes, ő az egyik kedvenc Austen hősöm lett.

   A sok félreértés, elbeszélés egymás mellett, jaj, néha sikítani akartam, de szerencsére a végére minden megoldódott.

4. Emma

   Bajban vagyok ezzel az Austen kötettel, mert vagy nagyon tetszett vagy egyáltalán nem. Hirtelen változtak az érzéseim olvasás közben, de ez talán pont így volt jó. Az biztos, hogy számomra megosztó lett.

   Emma karaktere szintén zenész. Őt is valahol kifejezetten kedveltem, máskor meg sikítani tudtam volna a kotnyelességétől, a vakságától és a bolondságaitól. Gazdag kislány unatkozik…

   Mr. Knightley viszont roppant szimpatikus Austen férfi főhős, az egyik kedvencem lett. Az ő jelenléte és az ő viselkedése kiválóan ellesúlyozta Emma ballépéseit és a többit.

   Finom humorú kötet, de ezt már megszoktam Austentól. :)

   A befejezés sokat javított a megítélésemen, de attól meg nem tudok elvonatkoztatni, hogy sokszor túlírtnak éreztem.

3. Meggyőző ​érvek

   Kövezzetek meg, de előbb láttam a 2022-es Netflixes filmet belőle, mint olvastam volna, így nekem tetszett a film…;)

   Most, hogy olvastam, már tudom, hogy miért nem szerették sokan, megértem és értem, mert jó sok mindenben különbözik, újít és a többi.

   A regény számomra kicsit nehézkesen indult, itt-ott kimondottan lassú folyású volt, de azért szerettem. 

   Nekem benne van a Top 3 Jane Austen kötetben, legalábbis most még így érzem.

   Anne és Wentworth kapitány szerelme a második esélyről szól, arról, hogy érdemes újrakezdeni ha úgy érezzük, hogy megéri és van miért/kiért.

2. A ​klastrom titka

   Ez volt a második regényem Jane Austentól, amit hirtelen ötlettől vezérelve vettem meg és olvastam el Darling Desi ajánlására.

   Régebben olvastam már a Val McDermid féle modernizált verziót és az nem igazán tetszett, ez, az eredeti, sokkal jobb.

   Gyorsan haladtam vele, olvastatta magát, de Catherine karaktere sokszor irritált, idegesített. Szegény lány annyira naiv és vak volt, no persze ez kellett ahhoz, hogy legyen bonyodalom. ;)

   A filmet is meg fogom nézni, mert szeretem JJ Feildet. Olyan cuki pasas.

   A régensség korabeli levelek most sem maradtak el, csakúgy, mint a romantika, a félreértések, valamint a könyvek és az olvasás iránti rendíhetetlen szeretet.

   Tetszett, hogy Austen sokszor kiszólt hozzánk, olvasókhoz. Hozta a tőle jól megszokott és olyannyira szeretett csípős humort. Valóban szatíra volt a javából, jól beintett a rémregények és a gótikus irodalom rajongóinak.

   A végső következtetés pedig az, hogy A klastrom egyetlen titka, hogy nincs is semmiféle titka. Csak egy átlagos klastrom, ahol nem kell keresni a kalandot, csak élvezni az ott eltöltött időt.

   Maga a címbéli helyszín egyébként csak a kötet második felében válik fontossá, addig más dolgok kerülnek a középpontba. Ezt egy kicsit csalódásnak éltem meg, de gondolom ez is egy fricska volt az írónő részéről.

1. Büszkeség ​és balítélet

   Harmadik újrázás volt ez, hála a Jane Austen társaság című kötetnek.

   Még most is imádom, mert vicces, romantikus, tanulságos és jó látni, hogy Lizzie és Mr. Darcy mennyire emberiek, mennyire nem tévedhetetlenek, mert ettől sokkal életszerűbbek ezek a halhatatlan karakterek. :)

   Öröm volt megint kézbe venni és olvasni. 

   Megnyugtatott és megnevettetett. 

Amik még elolvasásra várnak: